Áldozatsegítők a mélyszegénység legmélyén

Hetvenmillió forintnyi támogatást ad az Emberi Erőforrások Minisztériuma a romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és közvetlenül érintett áldozatainak, a Fehér Gyűrű javaslata alapján – adta hírül a sajtó néhány hete. Előtte, ahogyan megírtuk, az egyesület kormányhatározatba foglalt feladata volt: járja végig az érintett családtagokat, hozzátartozókat a borsodi, szabolcsi, nógrádi, hevesi térség településein, majd dolgozza ki a rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozat közvetlen károsultjai kárenyhítésének a módját.

– Miért éppen a Fehér Gyűrű? – kérdeztük Fügedi Lászlótól, az idén huszonöt éves egyesület balatonföldvári elnökétől.
– A 2006-ban alakult állami áldozatsegítő szolgálat mellett más hasonló civil szervezet nincsen, az államiak pedig csak a történtek után három hónapon belül jogosultak az intézkedésre a jogszabály alapján – felelte Fügedi László. – Mások is föltették egyébként a kérdést, hogy miért éppen mi, mondván: más szervezetek évek óta segítik a roma áldozatokat. Nos, azok közül, akikkel mi kapcsoltba kerültünk (eredetileg 6 településen 17 személyre kaptuk a megbízást, végül 11 település 50 áldozatát járták végig a szakembereink) jó néhányan írásba is adták, hogy az elmúlt öt évben nemigen kaptak anyagi segítséget. Néha egy-egy bútort, némi ruhát vitt valaki nekik, de erre kevésbé volt szükségük...Mi egyébként harmincöt személynek javasoltunk valamilyen segítséget, az már a minisztérium dolga, hogy ki mennyit kap.

– Csak pénzbeli támogatásra kell gondolni?
– Nem, többrétű segítségre tettünk javaslatot. Akad, akinek az egészségi állapota szorul javításra, másnak pszichológusra van szüksége, megint másnak a házát kellene befejezni. Azt is javasoltuk, hogy ahol van megfelelő földterület, oda lehetne adni ezeknek az embereknek művelésre, hogy ne segélyből éljenek. Mentorokat is alkalmazunk, akik elmennek az érintettekkel a gyámhivatalhoz, vagy éppen segítenek bankszámlát nyitni.

– Azaz továbbra is terepen vannak...
– Annál is inkább, mert a miniszter úgy határozott: újabb egy évet kapunk arra, hogy a segítségnyújtásnak a konkrét végrehajtását is levezényeljük. A szaktárcánál ugyanis nem áll rendelkezésre ilyen apparátus.

– A Fehér Gyűrűnél igen? Honnan, miből?
– A kollégáim mellett az adott feladatra kérek fel, „szerződtetek” szakembereket: pszichológust, jogászt, szociális gondozót, vagy éppen építészt. Önkormányzatok, egyházak is segítenek. A költségekhez a minisztérium is hozzájárul.

– Amikor napvilágot látott az egyesület kormányzati megbízatása, sokan támadták önöket, mások meg azt vonták kétségbe, hogy „kell-e oda pénz egyáltalán”...
– Tény, hogy a mélyszegénység legmélyét is megtapasztalták a kollégáim több helyen, éppen ezért tettünk olyan javaslatot is, hogy aki nem él olyan rendezett körülmények között, az ne egy összegben kapja meg a pénzt, hanem amíg tart, havonta, járadék formájában.



– Nyilván sokat nyomott a latban, hogy bőven volt már tapasztalata a Fehér Gyűrűnek, hiszen egyebek között a móri bankrablás, vagy a vörösiszap-katasztrófa után is nyomban a „helyszínen” voltak...
– A móri bankrabláskor az egyesület akkori elnöke aktív rendőr volt, s ott a helyszínen fölajánlotta, hogy részt vesz az áldozatsegítésben. Az akkori és a korábbi pénzügyminiszter, a Fehér Gyűrű elnöke, a bank elnöke, meg egy biztosító vezetője hozott létre egymillió forinttal egy alapot, ehhez kértek lakossági és egyéb adományokat, a Fehér Gyűrű vezette a számlát, majd adta át a támogatásokat. Két móri áldozat ügyeinek az intézését csak néhány éve fejeztük be.

– Hogy érzi, benne vannak a köztudatban?
– Egyre inkább. Huszonöt éve alakultunk, már tizennégy irodánk van az országban és egyre szélesedik a palettánk. Nemrég egyeztünk meg az országos rendőr-főkapitánnyal és az adyligeti rendőriskolában már elkezdtük az áldozatvédelem oktatását, amit ősztől minden, rendőröket képző iskolában bevezetnek; empátiakészség-fejlesztés, hogyan kell egy áldozattal foglalkozni, satöbbi...

– Adományokból működnek?
– Igen és egyre inkább pályázatokból.

– Ez az európai módi?
– Ott még azért nem tartunk. Lengyelországban például két éve alakult hozzánk hasonló szervezet és máris évi kétmillió eurós támogatást kapnak a költségvetésből. Hollandiában ugyanez 17 millió euró, egymillió euróból pedig olyan szoftvert fejlesztettek ki, ami összeköti a civil áldozatvédők és a rendőrség számítógépét, azaz amikor a rendőr jegyzőkönyvet vesz fel, az megjelenik a civil szervezetnél is és azonnal fel tudják venni a kapcsolatot az áldozatokkal. Angliában az áldozattá válók 40 százaléka jut el hozzánk hasonló segítőkhöz, nálunk a saját felmérésünk szerint még csak 6-7 százalék. Azaz van még hová fejlődni.

Fügedi László először a két Balaton-parti iroda nyitását szervezte meg

Fügedi László osztálytársa volt a Fehér Gyűrű első elnöke, Kővári András, aki a harminc éves érettségi találkozójukon, 1990-ben számolt be róla: egy éve létrehozta az egyesületet. Fügedi László ez után majd csak tizenegy év elteltével került szorosabb kapcsolatba a Fehér Gyűrűvel, amikor – egy 2000-es, a külföldi bajba jutottak segítéséről szóló uniós irányelv alapján – megszervezte az irodanyitást a Balaton két partján.

Térképészeti vállaltnál kezdett amúgy dolgozni, lévén geodéta végzettségű. Az 1997-ben induló Phare-program azonban már a Szolnok megyei igazgató tisztségében találta (magyar és lengyel vállalkozásokat támogatott az Európai Unió, hazánkban hat megyében, így Somogyban is), ezt követően költöztek Balatonföldvárra, s előbb a Somogy Megyei Vállalkozói Központ tanácsadója, majd a balatonföldvári kistérség fejlesztési menedzsere lett, nem mellékesen egyebek között iparjogvédelmi képesítést is szerzett a Közgázon. Kővári András 2009-es halála után – ekkor már elnökségi tag volt a Fehér Gyűrűben – elnöknek választotta az egyesület Fügedi Lászlót, s ez már a második ciklusa a tisztségben.