Eltűnt egy medencényi víz a szolgáltató és két nyugdíjas között

– Még ezt az egyet el akarom rendezni az életben – jelentette ki a világgal dacoló makacssággal hangjában Téglás István. Szavai különös csendben teremtődnek tisztává és egyértelművé, miután közli: évek óta harcol a halálos kórral, s elszántságának alapja, hogy egész egyszerűen nem tud beletörődni 74 esztendő, s egy munkával és küzdéssel töltött élet után, hogy egy szolgáltató ennyire „hülyének nézze”. Márpedig ő így érzi. Téglás István Csákányról keresett meg minket. A faluban és környéken jól ismert férfi és családja az elsők között ismerte fel a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket, az általa üzemeltetett Léhner fogadó, bár már tizenöt éve nem működik, máig fogalom határainkon túl is. Nyugdíjasként él feleségével a korábbi vendégházzal egy telken álló, alig ötven négyzetméteres lakásában, mindennapjaikat a beosztás, valamint a férfinál diagnosztizált rákbetegséggel, feleségénél a súlyos keringési betegséggel való küzdelem határozta meg jó ideje. Nyár óta azonban újabb csatát vett magára, nem önszántából. Egy 684 köbméteres vízfogyasztást s egy 160 ezer forintnál is nagyobb vízszámlát kellene megemésztenie, amit szerinte a szolgáltató, a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV Zrt.) mutatott ki nála egyik hónapról a másikra.



– Júniusba kaptuk ezt az elszámolást, köpni-nyelni nem tudtunk, hiszen eddig 2990 forintot fizettünk átalányként hét köbméteres havi fogyasztás után – kezdi Téglás István. Korábban már azt is furcsálltam, hogy egyik évről a másikra mindig nőt a megállapított átalány. De ezt még elfogadtuk, s azt is, amikor a szolgáltató hétszáz forintos csekkjén be kellett fizetnünk a késedelmi kamatot, mert az alapszámla hó eleji kelte után tíz nappal kaptunk csak nyugdíjat. De ezt a nagy számlát fel nem tudom fogni – mondja a valóban elképesztőnek tűnő mennyiségről Téglás úr, hozzáteszi, azóta sok helyen járt panaszával, még a DRV igazgatójának is írt. Sok jóval nem kecsegtették, utóbbitól választ sem kapott.

– A fogyasztóvédelemtől azt a tanácsot kaptuk, fizessünk be valamennyit az összegből, majd kérjünk törlesztési lehetőséget a szolgáltatótól a maradékra, hogy egyáltalán legyen vizünk – bontja tovább kálváriájának szálait a nyugdíjas fogadós. – Így is tettünk, de gyorskölcsönt kellett felvennünk, s több mint százezer forintot kifizettünk, a többit havonta rendezzük, de nem akarok beletörődni, hogy engem átvertek, mert mi ezt a vizet nem használtuk el. Hogyan is használhattuk volna, ketten? A kérdés költőinek tűnt ugyan, de valahol csak lennie kell – vettetem fel. Kiderült, hogy csatorna híján a még a panzióhoz kötelezően építtetett 350 köbméteres emésztő is kétszer megtelt volna ennyi víztől. A Téglás családnál az ominózus számla előtt a szolgáltató megbízásából két szerelő vízóracserét végzett, mert feltűnt, hogy az óra hatalmas mennyiséget mér. A csere során Téglás úr nem írta alá a jegyzőkönyvet, illetve azt jegyezte fel: nem ért egyet a régi órán lévő mennyiséggel, s jelen kíván lenni a szakértői szemleértékelésen. Ezt a DRV a férfi állítása szerint meg is ígérte levélben, de az időpontjáról mégsem kapott értesítést, csak arról, hogy megtörtént az elemzés. Ebben azt közölték, az óra jó volt, sőt már máshová be is építették.

– Mindenről van papírom, mindent megőriztünk, s egyszerűen nem hiszem el, hogy embereket ennyire hülyének merik nézni – tart ki sommás megállapítása mellett a férfi, majd hozzáteszi: az is meglehetősen különös, hogy másfél éve egy körülbelül 80 ezer forintos túlfizetést mutattak ki nála, amiért hónapokig nullás számlát kapott, de szerinte ott még 40 ezer forintról nem számolt el a szolgáltató. – Huszonöt éve vagyok ügyfelük, eddig semmi probléma nem volt, ennyi idő után talán jogosan várnám el, hogy jöjjenek ide, s tegyünk pontot a kálvária végére.

Újabb egyeztetéssel talán megoldható

Megkerestük a DRV Zrt.-t  az ügyben, s az általunk közvetített információk alapján válaszaikból az derül ki, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek a békés rendezés.
A társaság a személyes adatok védelme érdekében az ügy konkrét részleteiről nem adhat tájékoztatást, de az ügy kapcsán általánosságban elmondható, hogy felhasználó kérhet újbóli felülvizsgálatot és tekintettel arra, hogy feltételezés alapján több éves problémáról is lehet szó a szolgáltató a személyes egyeztetéstől sem zárkózik el, amennyiben ezt igényli a fogyasztó – közölte Gyarmati Judit, a DRV kommunikációs vezetője. A felülvizsgálat az ügyben keletkezett dokumentumok újbóli áttekintését, valamint szükség esetén a hiteles vízmérő helyszíni ellenőrzését jelenti, melynek nincs külön díja. A személyes egyeztetés alkalmával azokat a dokumentumokat lehet megtekinteni, amelyek az ügyintézés alapját képezik. A személyes egyeztetésre a felhasználási helyhez legközelebbi településen lévő ügyfélszolgálati irodában is sor kerülhet igény esetén. Amennyiben a vízmérő megfelelő működésére vonatkozóan merül fel kétely, abban esetben soron kívüli pontossági vizsgálat kérhető. Gyarmati Judit hozzátette: amennyiben beigazolódik a szolgáltató esetleges tévedése, akkor az elszámolás pontosítása és rendezése során a felhasználónak késedelmi kamattal együtt visszafizeti a befizetett összeget.