Szembe kell nézni a világ globális problémáival

– Nemrég egy előadásában azt mondta, hogy a XXI. században a világ minden nemzete nagy kihívás előtt áll. Képesek vagyunk-e szembenézni a világ globális problémáival?
– A mai, modern világ rendkívül bonyolult – felelte Bertalan Péter. – A tudományos gondolkodásban ugyanis szemléletváltás történt. Ez azt jelenti, hogy egészen a 14. századig úgynevezett egyszerűbb történelem zajlott, amiben ugyan megvoltak a folyamatok, de mivel a különböző kultúrák és civilizációk egymástól elszigetelten fejlődtek, a társadalmi piramis csúcsán állóknak a döntési felelőssége is kisebb volt. Egy rossz döntés például ritkábban döntött nyomorba milliókat. A 15. század végének környékén aztán az európai civilizáció „magához ölelte” a többi kultúrát. Az emberi történelem egyik legérdekesebb korszaka, amikor a kíváncsisággal és a hatalom megragadásához szükséges ravaszsággal rendelkező reneszánsz ember elindult hódító útjára. Ez a felfedezések és a gyarmatosítás korszaka. A világ hirtelen bonyolulttá vált.

– Mit jelentett ez a bonyolultság?
– Azt, hogy bár nem olyan mértékben, mint napjainkban, de minden döntésnek következménye lett és lesz. Megjelent a nyugat-európai haszonelvű civilizáció, amely mindent, ami számára hasznos kiszed a közép- és dél-amerikai civilizációkból ezután mindent elpusztít, ami haszontalan számára. Hasznosnak az extraprofitot termelő javak tekinthetők, mint a burgonya, paradicsom, vagy a dohány. A spanyol, portugál hódítók miután nem tudták a gazdasági hasznot a saját polgári társadalmuk számára általánossá tenni, elpusztítják az inka-maja-azték magaskultúrát. Az európai civilizáció következő lépése, amikor a spanyol-portugál hódítás után létrejön a Brit Birodalom, majd később a Bonaparte Napóleon által uralt Franciaország gyarmatbirodalma.

– És a versengés a nagyhatalmak közt...?
– Öldöklő verseny. Érdekes és fontos szervezetek jönnek létre: a Loyolai Szent Ignác által létrehozott jezsuita rend, a Kelet-indiai Társaságok. Utóbbiak gazdasági, valamint politikai struktúráinak, mechanizmusainak működése a mai titkosszolgálatok működésére emlékeztetnek. Megjelent a javak európai érdekek szerinti felosztásának igénye.



– Ahogy többször említi a könyvében, a globalizáció összeköti az idő három rétegét, a múltat, jelent és jövendőt. Tehát a korábban felsoroltak mind alakítják a mai politikai, gazdasági, közéleti folyamatokat?
– Pontosan. A történelem során elérkezünk a felvilágosodáshoz, az emberi történelmet megbolygató forradalmak korához, az emberjogi folyamatok kezdetéhez. Majd előtérbe kerül a harmadik világ, a gyarmati népek harca a függetlenségért. A mai modern globális világ hajnalán, kialakulnak a tömegpusztító fegyverek csírái. A legtöbb az emberiség javára kialakított pozitív tudományos felfedezés ugyanis a hadiipar sorozatgyártása által teljesedik ki. Az első világháború előtt a sorozott tömeghadseregek tagjait tudtukon kívül, szinte belökték a háborúba. A hálózatok önálló életet kezdtek élni.

– A globalizáció tehát befolyásolja az emberiség sorsát. Ebből kiindulva, milyen folyamatok vezettek a migrációhoz?
– A népesség mindig mozgásban van. A migrációnak három oka azonosítható. Az első az éghajlat változása: ma ennek a jelenségnek a szerepét a globális migrációs folyamatokban szinte mindenki elismeri, hiszen az átlaghőmérséklet változik, időjárási anomáliáknak vagyunk tanúi. A második ok a demográfiai változás, ami a történelemben ciklikusan vissza-visszatérő jelenség: bizonyított, ha az egységnyi földterület nem tudja eltartani a rajta élő populációt, akkor spontán helyreállító mechanizmusok lépnek életbe: járványok, háborúk formájában. A harmadik ok a víz és a természeti erőforrások drasztikus csökkenése: következménye az egyidejű pazarlás, a termőföld túlművelése, hogy csak néhány példát említsek.

– Ezt a globalizációs folyamatot érzékeljük manapság a saját bőrünkön?
– Igen, mert ezeknek az okoknak együttes, vagy állandóan változó kapcsolata adja magát a migrációt. Ehhez adódik hozzá az erőforrások feletti birtoklási vágy. Ott van a döntéshozók felelőssége, hogy ezeknek a migrációs hullámoknak a kezelése milyen módon történik. Integráltan, komplex módon? Ma a médiának is óriási szerepe van a folyamatok alakításában.

– A globalizáció tehát modern értelemben a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődik, majd az idő során kiteljesedik?
– Igen, a globalizáció időben elhúzódó folyamat. A jelenség főként az első és második világháborúban bizonyította pusztító erejét. Az ipari- és technikai forradalomban új formát öltött, ezáltal a XXI. század történéseinek meghatározó összetevője. A globális háborúban a tömegpusztító fegyverek megmutatták, mit tudnak, és az emberiség megértette, túlélése érdekében korlátoznia kell hatalmi vágyait. Gondoljunk csak az atombomba felhasználása után a világhatalmak között kialakult atompatt geopolitikai egyensúlyának állapotára.

– Sokat emlegeti az űrtér elméletet. Hogyan kapcsolódik ez a globalizációhoz, migrációhoz?
– A világűr határait karcolgathatjuk a jövőben. Aki ellenőrzi a Föld-közeli űrteret, az uralja a Földet. Mellette pedig a másik érdekes dolog, hogy egyidejűleg működnek a jó öreg területi konfliktusok, valamint jelentkezik a határok megváltoztatásának vágya, miközben egyidejűleg, elképzelhető a nem is oly távoli jövőben, hogy az emberiség elérheti az intergalaktikus teret. Ez állítja szembe a döntéshozókat, miközben bolygónkon a 21. században regionális konfliktusok fenyegetnek. Ez a modern világ egyik legnagyobb problémája. A társadalom- és természettudományoknak együttesen kell választ adniuk korunk égető problémáira. Meg kell érteni végre, hogy konfliktusainkat igyekeznünk kell diplomatikusan, a nyer-nyer játszma elve szerint megoldani itt a Földön. A cél az emberiség jövőjének biztosítása.

Bertalan Péter (Ph.D., Dr. habil)

A Kaposvári Egyetem egyetemi docense, történész, politológus. Kutatási területei: globalizációs, valamint geopolitikai folyamatok a 20-21. században. Birher Nándorral közös Hálózatokban című könyve tavaly jelent meg, melyben a globális világunkat működtető hatalmas gazdasági, politikai, kommunikációs hálózatok összetartó erejének fontos szerepét hangsúlyozzák.