Több száz bölcsődét építhetnek, de mi lesz a siralmas bérekkel?

A kormány örömmel könyveli el a születésszám minimális emelkedését. Emiatt és a családtámogatási rendszerben beállt változás miatt nőtt meg a bölcsődék iránti igény, mert az anyák a gyed mellett már korlátlanul dolgozhatnak a gyermek egy éves korától.



A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben ugyan harmadával nőtt a bölcsődei férőhelyek és 20 százalékkal a gondozónők száma, de ennek ellenére a hazai települések több mint 85 százalékában még mindig nincs semmilyen napközbeni ellátás a 3 év alatti gyermekek számára. Hat magyar város inkább törvényt sért, és a jogszabályi kötelezettségét elhanyagolva inkább nem épít bölcsődét. Az eredmény: továbbra sem teljesíti Magyarország a bölcsődei férőhelyekről még 2002-ben elfogadott uniós célkitűzést. A jelenlegi kapacitással a három év alatti gyerekek csupán 10-15 százalékát látjuk el, ezzel az EU-s tagországok legalsó negyedébe tartozunk, ezt tartalmazzák az OECD adatai. A fejlett uniós tagországokban 28-67 százalékos ez az arány.

Tavaly Magyarország településeinek 85 százalékában, vagyis 2592 faluban, városban nem volt sem bölcsődei, sem családi napközis ellátás. Az adatok szerint a háromévesnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka, vagyis majdnem negyede él olyan településen, ahol helyben nem biztosított semmilyen napközbeni ellátás.

Kaposváron nincs hiány

A somogyi megyeszékhelyen öt bölcsőde működik 278 férőhellyel öt hónapos kortól három éves korig. Szeptember végén 194 volt a beíratott gyermekek száma. A viszonylag alacsony kihasználtság okát abban látják, hogy szeptemberben a harmadik életévüket betöltöttek óvodába mentek, a létszám folyamatosan töltődik. 2015 végéig 41-en jelezték a bölcsődei ellátás iránti igényüket, vagyis további 43 szabad hely még rendelkezésre áll. Még nem volt példa arra, hogy kérelmet férőhely hiánya miatt utasítsanak vissza, mondta Barnay Andrea, kaposvári önkormányzat sajtóreferense. Bölcsődei felújításra, karbantartásra is figyelmet fordít az önkormányzat, az idén a Nemzetőr sori bölcsődében korszerűsítették a fűtést.

Kis faluban nincs megoldás

Fél éves bölcsődei várólista, a magyar átlagkeresetnek megfizethetetlen bébiszitterek, kimerült nagyszülők – bölcsőde hiányában nehéz a szülők helyzete. A nagyobb somogyi városokban kevesebb gond van a bölcsődékkel, a kistelepüléseken csak álmodhatnak erről.
Marcaliban van szabad hely a 60 férőhelyes bölcsődében, ahová a környező falvakból hozzák be a gyermekeket, és ha igény van, bővíteni is tudnak, tudtuk meg Sütő László polgármestertől. Nagyatádon is van elegendő hely a 72 férőhelyes bölcsődében, amelyik család akarja, van lehetősége bölcsődébe járatni a gyermekét, mondta Ormai István polgármester, aki szerint fejlesztésre nincs szükség, mert a helyzet optimális. Nagybajomban is megoldott a legkisebb gyermekek felügyelete, közölte Czeferner Józsefné polgármester asszony, mert öt éve adtak át 400 millió forintos pályázati pénzből egy minden eszközzel ellátott óvodát, amelynek az egyik szárnya a bölcsőde.

Ahogy az egyre kisebb települések felé haladunk, egyre szembetűnőbb a hiány. Kadarkúton két éves kortól felveszik az oviba a gyermekeket. Szerettek volna bölcsődét építeni pályázati forrásból, ezért egy felmérést készítettek. Megkérdezték az ifjú házasokat, de az derült ki, hogy nincs rá igény, inkább otthon maradnak a szülők a gyerekkel, ez amolyan falusi hagyomány, mondta Karsai József polgármester.
Kutason egy-két gyermekről tud Ütő Szabolcs polgármester, akik bölcsődébe járnak, őket Kaposvárra viszik a szülők. Az 1450 fős faluban évente mindössze 10-15 gyermek születik. Inkább családi döntés, hogy az anyák otthon maradnak a gyermekekkel, mert aki nagyon akar dolgozni, az kaphat közmunkát, tette hozzá.

Települések százain kellene bölcsődét nyitni

A kormány javaslata szerint ezután nemcsak a tízezer lakosnál népesebb településeken kell majd bölcsődét működtetni, hanem mindenhol, ahol ezt legalább öt háromévesnél fiatalabb gyermek családja igényli, vagy a kétévesnél fiatalabbak száma meghaladja a negyvenet. Ennek 2018 decemberére kellene megvalósulnia a településeknek. 2017 január elsejétől megszűnnének a családi napközik. Ugyanakkor létrejöhetne három új intézmény: a jóval egyszerűbb követelmények alapján működő minibölcsőde, valamint a munkahelyi és a családi bölcsőde.

Kisemmizik a családi napköziket?

Az új szabályozás megszűnéssel fenyegeti a családi napköziket, ez nagy érvágás lenne azoknak, akik eddig ezzel foglalkoztak, mert sokan nagy összeget fektettek be, például a megfelelő helyiségek kialakításába, ráadásul szigorú engedélyeztetésen is végig kellett menniük.
– Olvastam a híreket, teljes a döbbenet – mondta egy kaposvári családi napközit üzemeltető hölgy, aki névvel nem mert nyilatkozni az őket sújtó bizonytalan helyzet miatt. – Egyetlen reményünk maradt, abban bízunk, hogy talán beleférünk a családi bölcsőde fogalmába, mert ilyen kategóriát is felsorol a törvény tervezete. Ehhez nyilván új engedélyeket kell beszerezni, és új elvárásoknak megfelelni, és még nem tudjuk, hogyan teljesítjük mindezt. Pedig nagy igény van a családi napközire, folyamatosan jönnek a szülők. Nálunk két csoportban összesen tíz gyermek van, sok szeretettel és játékokkal várjuk őket. Egész évben van kereslet a szolgáltatásunkra, bár cserélődnek a gyermekek, hosszabb-rövidebb ideig maradnak nálunk.

Siralmas a bérezés

– Üdvözöljük, hogy a rendelet tervezet szerint végre a kistelepüléseken is lehet majd napközbeni ellátás az újszülöttektől a 3 éves korú kisgyermekig, ez az anyák a munkavállalást is segíti. Ugyanakkor aggályaink vannak, hogyan lehet majd biztosítani a folyamatos és zavartalan ellátást, ha a tervekben a személyi feltételek megállapításánál nem veszik figyelembe a szabadságok kiadását, esetleg a munkavállaló betegsége esetén a hiányzást, a szülő 8 órás munkaidejét, az utazási idejét, a munkahelyre jutását – mondta Scheer Ferencné, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szervezetének ügyvivője, napközbeni ellátás szakértő. – Az elképzelés szerint a minibölcsődékben hét gyermek lesz majd egy szakképzett nevelővel, és egy bölcsődei dajkával. A munkahelyi, intézményi bölcsődékben pedig egy 8 órás és egy 4 órás állásban lévő munkavállaló. Egy intézmény 9-10 órát is nyitva tart, így a csúsztatott munkarendben óhatatlanul előfordulhat, hogy a képzetlen munkaerő marad majd a gyermekekkel, ez még aggályosabb, ha SNI-s gyermek van a csoportban, amire a jelenlegi tervezet lehetőséget biztosít.
– A dolgozók egzisztenciális helyzete, bérezése sajnos siralmas – toldotta meg Sheerné. – A bérek rendezése nélkül a mégoly jó kormányzati szándékok is dugába fognak dőlni. Megoldásként a minimum pedagógus életpálya szerinti bérezést látjuk. Nemcsak a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozóknak, hanem a középfokú képesítéssel rendelkezőknek is. A bölcsődei dajka foglalkoztatását üdvözöljük. A 100 órás tanfolyam elvégzése és a többlet feladatok ellátása szintén a bérbesorolás változását és többlet bért kell, hogy eredményezzen.