„Játszik velünk a kormány” - polgármesteri béremelés, de miből?

Ezzel papíron valóra válna a kistelepülési polgármesterek egy éves vágya, hiszen tavaly októbertől csökkent jelentősen az illetményük, csakhogy a javaslattevők állami forrást nem biztosítanának az emeléshez, hanem a falvaknak saját bevételeikből kellene fedezniük a többletbért.



– Játszik velünk a kormány – kommentálta a hírt Kövér István, Nagyszakácsi polgármestere, aki korábban többször is szóvá tette, hogy az 1500 főnél kisebb települések vezetőinek bére nevetséges. Legutóbb október végén a somogyi polgármesterek és jegyzők hagyományos siófoki konferenciáján Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkáron kérte számon a béremelést, megemlítve, hogy sok faluban közmunkásbérért dogozik a településvezető. – Akadnak falvak a megyében, ahol nem lesz gond kigazdálkodni a többletet, de a somogyi kisfalvaknak jellemzően nincs annyi saját bevételük, hogy ezt anélkül megtehessék, hogy valamilyen beruházás ne sérülne.

Nagyszakácsiban például a járulékokkal és a költségtérítéssel együtt nagyjából évi 1,7 milliós terhet róna az önkormányzatra a polgármester bérének 30 százalékos emelése.
– Az egész arra jó, hogy összeugrasszák a lakosságot a képviselő-testülettel és a faluvezetővel – jegyezte meg Kövér István. – Sok helyen ugyanis ez a választási kényszer nagyjából annyit jelent: járdát vagy fizetésemelést? Ez pedig arcpirító, főleg azok után, hogy az állami cégek vezetőinek bérplafonját kétmillióról ötre emelték. Az lenne tisztességes, ha a pluszbérhez forrást is biztosítana az állam.

A faluvezető inkább a Boldog István-által egyszer már benyújtott törvénymódosítást támogatná: a fideszes képviselő szerint az 1500 főnél kisebb települések polgármesterei által elvégzett munka nem tükrözi a jövedelmi viszonyokat, s méltánytalanul kerültek hátrányosabb helyzetbe a korábbiakhoz képest, ezért 500 főig a helyettes államtitkári alap 30, 501–1500 között pedig 50 százalékára emelné a pénzüket. A törvény szerint ugyanis tavaly október óta nem a mindenkori köztisztviselői bértáblához viszonyulnak a településvezetői bérek, hanem a helyettes államtitkári alap – jelenleg 748 ezer forint – szerint számolják ki a fizetéseket. Ötszáz lakosig ennek 20, 1500-ig 40 százalékát kapják a főállású polgármesterek. Miután az önkormányzati választásokig a 38 650 forintos illetményalapot szorozták fel lakosságarányosan, előfordult, hogy egy kis településen a polgármester tavaly novembertől feleannyi pénzért dolgozik, mint előtte. Somogyban 119 település lakossága nem éri el az ötszázat, ezekben – vagyis a falvak több mint felében – drasztikusan csökkent a polgármesterek bére, s ezzel együtt költségtérítésük is.

– Ezért már a mostani javaslatnak is örülök – mondta Varga András, Várda első embere. – Szerintem mi ki tudjuk gazdálkodni a bértöbbletet, köszönhetően a nyár végén beindult bioerőmű által fizetett iparűzési adónak. Amúgy szerintem másutt is érdemes áldozni rá, ha jól dolgozik a polgármester, hiszen egy jó vezető a pályázatokkal ennek az összegnek a többszörösét is meg tudja szerezni a településének, vagyis több jön a réven, mint amennyi elmegy a vámon.

Kövér István viszont úgy vélte, ez az út nem minden településen járható, hiszen részmegoldást jelent.
– Amúgy sem volt nyolc éve polgármesteri béremelés – jegyezte meg –, s erről is beszélni kellene. van most egy javaslat, de ezt véleményezni kellene, tárgyalni róla a TÖOSZ-ban, nem egyből elfogadni, csak mert néhány embernek megfelel.

Polgármesteri életpályamodellről nincs szó

– Én sem vagyok elégedett – felelte Schmidt Jenő arra a felvetésünkre, hogy a kistelepülési polgármesterek aligha elégedettek a lehetőséggel: emelkedhet a fizetésük, ha az önkormányzat ki tudja gazdálkodni. Tab fideszes polgármestere, a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi szövetség (TÖOSZ) elnöke amondó: a településvezetők pluszpénzét is bele kellene építeni az állami finanszírozásba.
A somogyi polgármesterek és jegyzők október végi siófoki tanácskozásán több településvezető is hangot adott elégedetlenségének, a potonyi Reiz Tamás például azt mondta: – Az önkormányzatisághoz ember is kell, akiket fizetni is kell. Úgy csinálnak, mintha ez szerelemből is menne, pedig a minisztériumban sem szerelemből dolgoznak.

Amikor Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára arról beszélt a siófoki konferencián, hogy főleg az 1500 lélekszám alatti településvezetőknek a bére problémás, azt kiabálták be neki, hogy „nem csak”, majd amikor azt mondta, hogy a kormány előtt van a béremelési javaslat, azt hallottuk a polgármesterek köréből, hogy „már egy éve is ott volt”.

– A tízezer lélekszám alatti települések csaknem mindegyikét, azaz a helyhatóságok 85-90 százalékát érintette a polgármesterek bérének csökkenése, való igaz, hogy az 1500 fő alattiakat a legérzékenyebben – mondta lapunknak Schmidt Jenő. – A nem főállású kistelepülési polgármesterek pénze valóban a közmunkásbér közelébe került. Sok helyütt feszültséget okoz, hogy például az óvodavezető fizetése magasabb, mint a polgármesteré. Az elmúlt öt évben egyébként csak a polgármesterek bére csökkent, polgármesteri életpályamodellről nem hallani.

A TÖOSZ-elnök hozzátette: annál is inkább az állami normatívában kéne forrást biztosítani a településvezetők béremelésére, mert az önkormányzatok nettó befizetői a központi költségvetésnek. Schmidt úgy számol: évi 650 milliárd forintnyi állami támogatás érkezik a helyhatóságokhoz, ugyanakkor 2,5 ezer milliárdos kiadásaikból 1,8 ezer milliárd a működtetés, aminek a fele, azaz 8-900 milliárd forint tb és áfa formájában visszavándorol az államnak.

A kistelepüléseken lazul az összeférhetetlenség

A törvényjavaslat a társadalmi megbízatású polgármesterek tiszteletdíját is rendezné: jelenleg ötven százalékát kapják egy főállású faluvezető bérének, ezt szintén harminc százalékkal emelhetné meg a képviselő-testület.
A módosítás rendelkezne a háromezer fősnél kisebb települések vezetőinek összeférhetetlenségéről is. A javaslat szerint az 1500 fő alatti teleüléseknél a polgármester közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési feladatokat is elláthatna, ezzel ugyanis hatékonyabbá válna a közfoglalkoztatás, ezt a munkát azonban anyagilag is el kell ismerni. Háromezresnél nagyobb településen viszont tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és nevelőszülői tevékenység mellett más munkaviszonyt nem létesíthet a polgármester, aki gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja sem lehet.