„A cél szentesíti az eszközt” - polgárőr a közmunkásokból

A közmunkásokkal megerősített polgárőrség megálljt parancsolt a bűnözésnek. Az azonban kétséges, hogy a polgárőrként működő közmunkások ezzel visszatérhetnek-e majd a munka világába, ami a közmunkaprogram célja. A polgárőrség megyei vezetői szerint vizsgálni kellene a módszert...



Pamukon 2004-ben alakult meg a polgárőrség, akkoriban szinte naponta akadt dolga a rendőrségnek a településen. A regisztrált bűntények száma azonban mára annyira visszaszorult, hogy éves szinten mindössze egy-két betörés, lopás történik a faluban. Ennek okát az újfajta polgárőrség kiépítésében látják.
– A polgárőröknek, akik önkéntesen, pénz nélkül kimennek az éjszakába, hogy óvják a települést, közmunkaprogram keretében tudunk munkát biztosítani – mondta Tóth Csaba polgármester. – Nem csak a polgárőröknek adunk megélhetést, mezőgazdasági és értékteremtő programunk is van a közfoglalkoztatottaknak. Arra ösztönözzük az embereket, ne csak a közmunka programban, hanem a polgárőrségben is vegyenek részt. Azt vettem észre, amikor márciusban elindul a közmunka, a polgárőrökön is látni, hogy vidámabban és aktívabban jelentkeznek szolgálatra. A közmunka segítségével éves állással tudjuk a polgárőröket csalogatni, hogy tegyenek a faluért, a közbiztonságért.

Cikkünk nyomán

Nem a közmunkásokból faragnak polgárőröket Pamukon, állította cikkünk nyomán Tóth Csaba polgármester, hanem azoknak a munkanélkülieknek, amelyek polgárőrök, a közmunkaprogram keretében tudnak munkát biztosítani. A településen 2004 óta működik polgárőrség, jelenleg 22 taggal. A polgárőrök ugyanolyan értékteremtő tevékenységet végeznek, mint más közmunkások, amelyeket a közmunkaprogram keretében előírnak nekik. A polgárőr egyesület önálló közhasznú egyesületként működik, ahol önkéntesen dolgoznak a település biztonságáért, ezért munkabér és fizetség nem jár nekik és nem is kapnak. Pamuk község önkormányzata és a polgárőr egyesület a törvény előírásait betartva működik, minden más kezdeményezéstől és hozzászólástól elhatárolódnak.

Korábban gyakran előfordult, ha lejárt a közmunka, az illető kilépett a polgárőrségből is. Ez a tendencia mára megfordult, maradnak tovább polgárőrök. A zsáktelepülésen nincs sok munkahely, az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Ha a helyiek megélhetése biztosított, szívesen járőröznek éjszaka...

Pápai István öt éve polgárőr, és büszke arra, hogy a bűnözést visszaszorították a településen. – Nagyon szeretem csinálni. Védjük a falut, a saját értékeinket – mondta a férfi, aki az egyesület felügyelő bizottságának is a tagja. – Bejelentkezünk a rendőrségen, aztán ketten-hárman végigjárjuk a falu belterületét, vagy a széleit is, ha szükséges. Este nyolc órától akár éjfélig is kint vagyunk az utcákon. Ha gyanús, idegen autót látunk, felírjuk a rendszámot. Egy zsáktelepülés hátrányos helyzetű, de az az előnye, hogy ismerjük az idevalósiakat, a kocsikat. Így könnyebben tudunk figyelni az utazó bűnözőkre, az időseket látogató tolvajokra. Ma már ritka a tettenérés, öt-hat éve még akadtak melegebb helyzetek. Ma inkább az fordul elő, hogy a falubeliek veszekednek egymással, de ebben az esetben is visszatartó erő a polgárőrség jelenléte...

Lehet ez járható út, vélik a somogyi polgármesterek, de sok még a kétely.
– Az elvvel egyetértek, de nem tudom, hogyan lehetne rá pályázni a Start közmunkaprogram keretében – mondta Kövér István, Nagyszakácsi polgármestere. – A normálisabbakból valóban lehet szervezni egy éjszakai őrséget, ami gátat vethet a vidéki betöréseknek. De felvetődik a kérdés, rá lehet-e bízni olyanokra a falu védelmét, akik közrendi, közbiztonsági oktatásban nem részesültek. Polgárőrséget nem könnyű létrehozni, csak alulról lehet építkezni. A kényszer adta megoldások idővel elhalnak, csak ott lehet sikeres, ahol az emberek valóban átérzik ennek fontosságát. A munka világába nem fogja visszavezetni a polgárőrt, ahogyan az egész közmunka sem, csak akkor, ha kétszeres lesz a különbség a közmunkás fizetsége és a piaci bér között. Ha közfoglalkoztatottként 52 ezer forint a jövedelmük, nem fognak elmenni gyárba, futószalag mellé havi 75 ezer forintért...

Lehet átfedés, de nem tudni szabályos-e

A Kaposvári Kistérségi Polgárőr Egyesülethez tizenhárom település tartozik. Domán Tibor elnök arról hallott ugyan, hogy néhol van átfedés a polgárőrök és a közmunkások között, de arról nem tud, hogy a polgárőrök valahol fizetséget kapnának a munkájuk után.
– Nincs összeférhetetlenség, de nem tudom, mennyire szabályos – vallotta be a kaposvári elnök. – Minden egyesületnek más az alapszabálya. Mostanában arról hallottam, hogy polgármesteri hivatalok foglalkoztatnak polgárőröket. Önmagában az lehet jó kezdeményezés, ha polgárőrség berkeibe bevonnák a közmunkásokat, hiszen ők kint vannak az utcán, és figyelnek. De ha polgárőrökké válnak, a tárgyi feltételeket ehhez biztosítani kell, igazolvánnyal és láthatósági mellénnyel el kell látni őket. Hasznos lehet ez a kezdeményezés, de arra valószínűleg nem alkalmas, hogy a közmunkásokat visszavezesse a munka világába...

Új keletű kezdeményezés, vizsgálni kéne

Nemrég a megyéből és az ország más tájairól is érkeztek hírek arról, hogy polgárőrként foglalkoztatnak közmunkásokat, de annyira új keletű ez a kezdeményezés, hogy Somogyban még nem vizsgálták meg a módszert behatóbban, válaszolta kérdésünkre Peszt Péter, a Somogy Megyei Polgárőr Szövetség elnöke. Pedig a véleménye szerint mélyreható elemzésre, sőt hatástanulmányra lenne szükség, hogy érdemes-e ezen az úton járnia a polgárőrségnek. Egy biztos: a törvényi előírásokat be kell tartani, tette hozzá. Emlékei szerint még 2010-ben, a több tízezer főt foglalkoztató közmunkaprogramok indulásának idején születtek olyan javaslatok, hogy a közfoglalkoztatottak létszámából kapjon 8-10 ezer főt a polgárőrség, épüljenek ki megyei diszpécser központok és ehhez mérhető infrastruktúra, de aztán elakadt ez a kezdeményezés. A kiskapu azonban nyitva maradt, és úgy látszik, vannak olyan települések és egyesületek, akik kihasználják ezt „a cél szentesíti az eszközt” alapon...