Horvát-terv: kicsi vízlépcsők minimális környezetkárosítással

A külkereskedelmi forgalom jelenleg szerény adatot mutat, kis magyar előnnyel: Horvátország többet importál hazánkból, mint exportál. Ugyanakkor Magyarország a negyedik legnagyobb befektető Horvátországban, a turisztikai jellegű országban sok magyarnak van ingatlana a tengerparton. A statisztika szerint tavaly volt a csúcson a két ország közötti idegenforgalom: 460 ezer magyar nyaralt horvát földön. Az üdülésük alatt költöttek is, erősítve a horvát gazdaságot. 



– Nagy érdeklődés mutatkozik a kapcsolatok élénkítésében a határmenti megyék között, beleértve Somogyot is – mondta Gordan Grlic Radman, a Horvát Köztársaság budapesti nagykövete, aki a Somogy-Flandria Inkubátorház vendége volt Kaposváron. – Alapvető probléma azonban a határátkelők és a közúti infrastruktúra hiánya. Hét határátkelőhely van a két ország között, és három újabb nyitását szorgalmazzuk. A két folyó, a Mura és Dráva összeköti, de el is választja az országokat. Még több hidat kellene építeni rajtuk, de ez sok pénzbe kerülne.

A nagykövet példaként említette a gyékényes-zákányi rég bezárt határátkelőt, amelynek megnyitásával 40 percre rövidülhetne az út Kapronca és Nagykanizsa között. A migránsválság és a határ menti kerítés azonban akadályozta a két ország közötti kapcsolatokat.
– A helyzet mindkét ország számára kihívást jelentett. Kezdetben nem volt egységes európai fellépés, nemzeti szintű döntések születtek. A probléma még nem oldódott meg, de a nehezén túl vagyunk, és tapasztalatot nyertünk – mondta Gordan Grlic Radman.  – A válság nem csak a két országot érinti, a közép-európai térség is sérülékeny. Olyan rettenetes terrort még nem éltünk meg, mint most Brüsszelben, és biztonságot kell teremteni, hogy ne is legyen hasonló.

A két ország közötti kapcsolatokat terheli a drávai vízlépcső ügye is. A héten Szabó Marcel ombudsmanhelyettes azt nyilatkozta, hogy elfogadhatatlan a drávai vízlépcső. A jövő nemzedékek szószólója kedden, a víz világnapján a Dráva folyó természet közeli, vadvízi állapotának megőrzésére hívta fel a figyelmet.
– Natura 2000 Természetvédelmi Terület alá eső részről van szó, és mindkét kormány felelős a környezetvédelmért – felelte kérdésünkre a nagykövet. – A Dráva a természeti szépsége mellett hasznot is hajthat. Valóban tervbe vettünk vízierőműveket, de ezek kicsi méretűek. Hatástanulmányokat készítettünk, amely kimutatta, hogy fellendítené a gazdasági fejlődést, de minimális környezetkárosítással járna a beruházás. Mi akceptáljuk a magyar kormány problémafelvetését, és az a cél, hogy a két ország egységes álláspontot alakítson ki az erőművekről.

Pályázatok a gazdasági fejlesztésre

Nagy tartalékok rejlenek még a két ország, illetve a határmenti megyék gazdasági kapcsolataiban, mondta Keresztes Péter, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ főigazgatója. A cél, hogy a vállalkozások piachoz jussanak a másik országban, illetve a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok a marketing terén is erősödhessenek. Nemcsak a termelő szektorban, hanem a turizmus esetében is, így egységes régióként kezelve a Drávát, közös projektet hoztak létre a horvát féllel, és az együttműködés kibővítésére törekednek. Heteken belül várható, hogy kiírják a határon átívelő CBC-projektek pályázatait, amelyekkel uniós forrásokhoz juthatnak a vállalkozások.