Balatoni kérdés, szezon előtt: hová tűntek a szakácsok?

 – Mennyit kell dolgozni és mennyi a szabadidő, ezek a első kérdések, kevés fiatal vállalja azt, hogy a főszezonban tizenkét órát kell talpon lenni – felelte Makkos Péter fonyódi vendéglős, a Kisosz Somogy megyei elnökségi tagja. – Ausztriában se nyolc órát kell dolgozni, de ott magasabb a fizetés, igaz, az ételek, italok ára is jóval magasabb mint nálunk és sokkal kisebb a bérre rakódó járulékteher. A Balaton még mindig versenyképtelen emiatt például Horvátországgal is, javíthat ezen, ha 2018-tól már nálunk is csak öt százalék lesz az ételáfa.



Folyamatosan indulnak a szakács-, pincér-, cukrász- eladó- és más tanfolyamok, a felnőttképzésen túl ott az iskolarendszerű oktatás is, ahonnan szintén sok végzett szakember jön ki, de hová tűnnek? – tette föl a kérdést a szerdai balatonszárszói fórumon Szikra László, a megyei kormányhivatal főosztályvezetője. – A képzéseken végzettek elhelyezkedését bérjellegű támogatásokkal tudjuk segíteni; a vállalkozók „igényelhetnek” munkaerőt a kormányhivataltól is – hívta fel a figyelmet Szikra László. – A nyári balatoni szezon általában „fel is szívja” a tanfolyamokat elvégzőket, de nem könnyű például megtartani őket, mert sokan közben vagy külföldre mennek, vagy otthagyják a munkáltatójukat. Egyszerre áll tehát rendelkezésre a munkaerő és tapasztalható a munkaerőhiány. Érdemes volna nyomon követni, hogy a tanfolyamok után, vagy az iskolák elvégzését követően ki milyen szakterületen, melyik országban köt ki.

A kormányhivatali főosztályvezető arról is beszélt: a legfontosabb kérdés az lehet a jövőben, hogy miképpen sikerül itthon és a pályán tartani a kiképzett embereket. Úgy vélte, amíg léteznek a mostanihoz hasonló nagyságrendű uniós források, addig kellene segíteni ebben a vállalkozásokat. Makkos Péter arról számolt be: a minap tizenkilenc szakács végzett egy tanfolyamon Balatonbogláron, s három azonnal a külföldet célozta meg. – Rosszak a tapasztalataink – tette hozzá a fonyódi vendéglős. – Több helyütt a szakács-oklevéllel végzetteket csak konyhai kisegítő munkára alkalmazzák, nem szerzik tehát meg a kellő gyakorlatot, hiszen egy iskola, vagy tanfolyam ehhez kevés.

Több tóparti vállalkozó fölvetette, hogy külföldi munkavállalókkal is lehetne enyhíteni a gondokon, például felvidéki, vagy erdélyi magyarok alkalmazásával, de olyan bonyolult a papírmunka, hogy lejárna a szezon, mire munkába tudnának állni.
Kertész Rezső, a Kisosz somogyi társelnöke szerint érdekvédelmi szervezetük tagsága körében azért is kisebb a munkaerő-probléma, mert folyamatosan tájékoztatják őket és így a Kisosz-tag vállalkozók tudják például, milyen bér- és járuléktámogatást igényelhetnek egy szezonális dolgozó alkalmazása esetén.

Gelencsér: önfenntartó ország a cél

Az idei év az első negyven évnyi adósságpálya után, hogy annyit termel az ország, amennyit költ; a cél az, hogy 2020 utánra, amikortól jóval kevesebb uniós forrásra számíthatunk, önfenntartó, fejlődőképes legyen – erről Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, a parlament vállalkozásfejlesztési bizottságának tagja beszélt a szárszói fórum résztvevői előtt. Hozzátette: ennek szellemében több, Somogyból indult Kisosz-javaslat nyomán változtattak a szabályozáson, így például az online pénztárgépek adatszolgáltatási díja szezonális egység esetében szezonális lett, vagy például lehet már ilyen kasszát bérelni is. Akadnak még javaslataik, tette hozzá Kertész Rezső, így a kötelező onlinekassza-szerviz díjának csökkentése, az áfamentes kör kibővítése, vagy az átalányadózás lehetővé tétele.