Elvándorlás: „Ha nem lépünk, hamarosan nagyon nagy gond lesz”

Ha az állam nem tesz népességmegtartó intézkedéseket, 400-500 fős somogyi településekből is szellemfalvak lesznek, jósolja Nagyszakácsi polgármestere. Nincs aki megálljt parancsoljon a folyamatnak, sőt egyre inkább azt érzik az itt élők, hogy a magyar vidékre úgy tekintenek a döntéshozók, mint ahol másodlagos állampolgárok élnek.

– Amelyik fiatal életképes, tehetséges, nem marad helyben – mondta Kövér István. – Előbb a közeli nagyobb települések szívják fel a népességet, de sokan már külföldre mentek, többnyire Németországban dolgoznak a környékünkről távozva. Miért is maradnának? Ezekben a falvakban nincs iskola, nincs óvoda: Nagyszakácsiban 100 év után kényszerültünk bezárni az óvodánkat. Rosszak az utak, az infrastruktúra. Jószerivel csak azok tudnak bejárni dolgozni, akikért a cégek buszokat küldenek. Az EU-s pályázatokból nem napkollektorokat kellene létrehozni, hanem munkahelyeket teremteni, állami szerepvállalással. Ha nem lépünk, hamarosan nagyon nagy gond lesz...



Egy adott terület gazdasági fejlettsége kihat a demográfiai viszonyokra, a népesség alakulása viszont visszahat a gazdaságra, mutatott rá Szabó János, kaposvári szociológus. Emiatt egyfajta dominó hatás következik be. Somogy a kivándorlók első harmadában van, és minél többen távoznak, annál kevesebb a munkaerő, ez pedig befolyásolja a strukturális fejlődést. Ha csökken a lakosság, elnéptelenednek a települések, emiatt nem érkeznek ipari létesítmények a térségbe. A születési mutatókban is csökkenés tapasztalható, egy elöregedő megye kénytelen szembenézni a kihívásokkal.

A Brexit tekintetében Szabó János nem pesszimista, szerinte a válás lezajlásáig, két évig maradnak a fennálló viszonyok és a kilépés rövid távon, jelenleg még pozitívan is hathat a kint dolgozó magyarok helyzetére, ugyanis emiatt nem lépnek életbe az angol kormány számára könnyítő, a kivándoroltaknak szigorító intézkedések, amelyek akkor lettek volna érvényesek, ha Nagy-Britannia marad az EU tagja.