Balaton: hiába több a hazai vendég, ha nincs pénzük költeni

A vízparti sávban 15-30 százalékkal volt gyengébb az üzletek forgalma a tavalyinál, a parttól távolabb hasonló szezont zártak, mint 2015-ben, vagy ha volt is visszaesés, nem ilyen mértékű.
Az időjárás a tavalyinál gyakrabban „tett keresztbe” az idén, főleg augusztusban a balatoni turizmusnak és bár meglehet, tovább nőtt a belföldi vendégek aránya, a gyengébb fizetőképességük miatt ebből keveset profitáltak a vendégvárók – elemezték a nyarat a vállalkozók. Kertész Rezső, a kiskereskedők és vendéglátósok érdekvédelmi szervezetének somogyi társelnöke szerint a vendéglátósok nagyon várják az őket érintő, jövő évtől ígért áfacsökkentést. A tervek szerint 2017-ben 18, 2018-ban öt százalékra csökken az étaláfa, ez utóbbira jön majd akkor egy négy százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás, de a kettő együtt is csak kilenc százalék lesz, a mostani áfa harmada. A Kisosz évek óta szorgalmazza a vállalkozói, különösen a munkabérre rakódó járulékterhek csökkentését is, a családi mikrovállalkozások esetében legalább 8-10 százalékos mértékben.



A Balaton változatlanul időjárásfüggő és hétvégedomináns, péntektől vasárnapig kétszer-háromszor akkora forgalmat bonyolítanak le az üzletek, mint hétfőtől csütörtökig. Ezt a tempót a dolgozók közül sem mindenki bírja, a munkaerő-probléma amúgy is csak fokozódott a véget érő szezonban, amit egyesek a választék kurtításával, mások a későbbi nyitással ellensúlyoztak. Júliustól az egyetemisták, főiskolások és középiskolások felvételével javult a helyzet, ám általános gond a gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkező eladók, felszolgálók, szakácsok hiánya. A vendéglátóhelyeken jelentős volt a dolgozók cserélődése. A zamárdi Szili József úgy látta: a hatvan-hetven évesek és a tapasztalatlan fiatalok dolgoznak, a középkorú generáció Nyugatra vándorolt. Ez azért is probléma a vállalkozók szerint, mert eltűnt az a réteg, amelyiknek tovább lehetne adni a vállalkozásokat.

Javaslatok is elhangoztak a szárszói fórumon, így például az, hogy a jelenleg álláskereső, vagy közhasznú foglalkoztatási jogviszonyban lévők közül (állami ösztönzéssel, vagy jogszabályváltozással) minél többen a vállalkozói piaci szférába kerülhessenek, s hogy tegyék könnyebbé a romániaiak, ukrajnaiak munkavállalását. A vállalkozók arról is beszéltek: hatósági ellenőrzésből az idei szezonban is akadt bőven a Balaton partján, ám ma már jóval nagyobb a segítőkészség, láthatóan nem a büntetés az első számú cél, miközben a jogszabálykövetés is javul, hiszen a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során a vállalkozók kevesebb, mint egyötödénél találtak kisebb jogsértést.

Húsz év múlva már csak gyorsétterem lesz?

Átalakulóban vannak a fogyasztói szokások. Tóth László, a szakmában eddig 44 évet eltöltő siófoki étteremüzemeltető arra hívta fel a figyelmet: a fiataloknak már nincs igényük beülni egy étterembe, sokan, főként a magyarok, félkész, konyhakész termékeket vásárolva a nyaralójukban grilleznek. Meg kellett változtatni az étterem kínálatát is, mert a házias ételekre, magyar ízekre alig van már igény. Makkos Péter fonyódi étteremtulajdonos egyenesen úgy látja, a hagyományos éttermeknek húsz éven belül át kell alakulniuk gyorséttermekké.
Némileg más a véleménye a lapunknak a napokban nyilatkozó Barna Sándornak. A siófoki Ezüstpart egyik szórakoztató-vendéglátó egységében tulajdonosként érdekelt vállalkozó éppen az idei nyár alapján mondta azt, hogy kevesebb holland és német buszos tinédzsercsoport érkezik, kevesebb az elsősorban bulizásra vágyó vendég, közben az Ezüstpart eddig lepukkant üdülői is átalakulnak, s a vendégkör változását szerinte a vendéglátásának is követni kell. Meglehet – így Barna –, hogy rövidesen a pizzériájából igényesebb vendéglátóhelyet kell varázsolnia...