Betöltetlen körzetek: 12 év alatt 1000 fogorvos ment külföldre

– Van olyan hely a megyében, ahol 2004 óta nincs körzeti fogorvos – jegyezte meg Herczeg Olga. – Helyettesítéssel vagy körzetösszevonással próbálják megoldani a hiányt, mely hosszú távon a betegellátás biztonságát veszélyezteti. A betegek nem tudják vállalni a kezelésekre való utazást, így a magyar lakosság egyébként is igen rossz fogászati mutatói egyre csak romlanak. A statisztikák rámutatnak, a magyarok közel 50 százaléka csak akkor megy fogorvoshoz, ha már nagyon fáj a foga. Így a betegek és a fogorvos esélye is romlik, hogy időben észrevegyen egy megmenthető lyukas fogat, vagy felfedezzen egy még jól kezelhető szájüregi rákos daganatot. A szájüregi daganatos megbetegedések okozta halálesetek száma Európában Magyarországon a legmagasabb.



A fiatal fogorvosok nagy része nem vállalja a tartósan alulfinanszírozott körzeteket, ahol a lakosság zömének fogászati ellátása történik. – A jövőjüket magánpraxisban vagy külföldön képzelik el – tette hozzá Herczeg Olga. – A magánszférában is inkább a már jól menő, főként külföldi betegkörrel rendelkező rendelőkben helyezkednek el. Kevesen vállalják a saját magánrendelő megteremtésével járó magas költségeket, s az egészségügyi vállalkozás alapításához kötődő bürokratikus megpróbáltatásokat.

Herczeg Olga úgy fogalmazott, a fogorvosi alapellátás a rendszerváltás óta folyamatosan átalakuló egészségügyi ellátó rendszernek változatlanul a mostoha gyermeke. – Krónikusan alulfinanszírozott. Kimaradunk a praxisvásárlási támogatásból, letelepedési támogatásból, rezidens ösztöndíjból. Ezekre feltétlenül szükség volna. A praxisokat az utóbbi időben már nagyon nehéz eladni, nem vonzó a vétel a fiatalok szemében. Pedig annak idején az a tiszteletre méltó szándék vezette a jogalkotókat, hogy a nyugdíjba vonuló vagy elhunyt kollégák praxisának és egy élet munkájának legyen értéke – fűzte hozzá.

A praxisvásárlási támogatás segíthetne a szakember szerint. – A tartósan betöltetlen helyekre vélhetően lehetne találni fogorvost, ha megkaphatná azt a több milliós támogatást, amit a körzeti orvosok ilyen helyzetben megkapnak. Jelenleg országosan a fogorvosi szolgálatok körülbelül 10 százaléka betöltetlen, van megye, ahol több mint 20 százaléka a körzeteknek üres. – Ma a fogorvosi alapellátó körzetre körülbelül 700-750 ezer forint jut. A szakellátások – a fogszabályozás, szájsebészet, paradontológia, gyermekfogászat, röntgen – helyzete még nehezebb, itt ugyanis térítésköteles szolgáltatás sincs, s a havi átlag 600-650 ezer forint. Egyszerűen kiszámítható, hogy a fogorvosi, asszisztensi, takarítói bérek és járulékaik már el is vitték a rendelő teljes működésére szánt összeget. Egy fogászati rendelőnek nagyon magas az eszköz- és anyagigénye. Ha a közfinanszírozott rendelés mellett nincs egy jól működő magánrendelő, nem tudunk igényes anyagokkal, jó eszközökkel, gépekkel dolgozni. Nem egy hónapban a magánpraxisban megkeresett jövedelmünkkel kell kiegészíteni az OEP „finanszírozott” rendelésünket, hogy az működni tudjon. Az OEP szigorúan szankcionálja, ha a biztosító pénzét nem a rendelő működésére költjük, ezt a megoldást „elnézi”.

Hosszú ideje zajlik már ez a korábban említett folyamatos diszkrimináció a béremelések terén a szakember szerint. – A fogorvoslás ugyanúgy az alapellátás része, mint a háziorvosoké. Mégis ott tartunk, hogy a fogorvosi praxisok a körzeti orvosok finanszírozásának kevesebb, mint feléért kénytelenek dolgozni. Félreértés ne essék, nem az ő rendkívül fontos munkájuk értékét sokallom, hanem a fogorvosokra jutót tartom elégtelennek.

– A médiában elhangzott 50-55 ezer forint emelés csak a körzeti fogorvosokra vonatkozik, a szakellátók 17-22 ezer forintot kaptak. Jogos az asszisztenseink csalódottsága. Ebből az összegből jelentős béremelést nem lehet kihozni. Ez az emelés a külföldön dolgozó fogorvosokat sem hozza vissza. Sőt, ha nem javul a helyzet, a jól képzett asszisztenseink is el fognak menekülni a most már jobban fizetett közalkalmazotti szférába vagy külföldre. Hozzátette, az OEP finanszírozás jelentős emelésére volna szükség, mely biztosítaná a működésképtelenség határán álló rendelők igényes működtetését, az ott dolgozók munkájának tisztességes megbecsülését. Nem utolsósorban nagyban javítaná a fogászati betegellátás minőségét és a betegellátás biztonságát.

– Az egyetemek árasztják a fogorvosokat, a négy magyar orvosi egyetemen évente 200 fő végez, ennek ellenére a körzeti fogorvosok korfája ugyanolyan rossz, mint a körzeti orvosoké – mondta Herczeg Olga. – Ezer fogorvos ment el az elmúlt 12 évben, ez öt évfolyamnyi szakembert jelent. Ha csak a kaposvári gyermekek fogazati épségét biztosító iskola-fogorvosok korát nézem, kiderül, hogy többségük már elérte vagy 10-15 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. Ki fogja tovább folytatni ezt az igen szép területét hivatásunknak? Nem lesz senki, aki beálljon helyettük egy praxisjogtól megfosztott, tehát nem eladható, anyagilag igen alacsonyan értékelt, felelősségteljes munkát igénylő körzetekbe.

Három falu ellátás nélkül

A somogyzsitfai Horváthné Szabó Tünde elmondása szerint fogászati szakrendelés három falunak nem létezik, derült ki, amikor Marcaliban járt fogászati szakrendelésen. Negyven éve egy helyre jár fogászatra, általában évente, ha nincs más baj. A váróteremben azzal szembesült, hogy Somogyzsitfa, Szőkedencs, Sávoly ki van húzva. Az orvos közölte, nem köteles ellátni, de ha húzásról van szó, segít. Leszedte a fogkövet, amit nem lett volna muszáj. Tömésre privátban 12 ezer forintért adott időpontot, egy húzás hatezer forint. Állítólag három falunak nincs biztosítása. – Ha ez így van, akkor mi marad nekünk, a pálinka meg a sósborszesz? Tömni meg pipadohány?– tette fel a kérdést felháborodottan Horváthné Szabó Tünde, aki úgy tudja, két fogorvos van Marcaliban összesen, és két részre osztották a várost. Ha jönne egy harmadik, akkor ő kapná meg a falvakat.

Bereczk Balázs, Marcali alpolgármesterének tájékoztatása szerint: a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás – melyhez a három település tartozik – már jelezte a problémát az OEP, valamint a Kormányhivatal felé is, mivel önkéntesen, a területen dolgozó orvosok a jelenlegi állami finanszírozás mellett nem vállalják a feladat ellátását.

A társulási tanács fogászati körzetek ellátásáról 2015. november 2; 2015. december 18; és 2016. április 26-i ülésén is tárgyalt. A betöltetlen III. sz. fogászati körzet ellátására szóló pályázat az Országos Alapellátási Intézet, Marcali Város Önkormányzat és a Dentálapró elnevezésű oldalon is meghirdetésre került.

A III. sz. fogászati vegyes körzetbe azonban továbbra sem sikerült helyettesítő orvost találni. Ezért a társulási tanács a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát, valamint a finanszírozást biztosító Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-dunántúli Területi Hivatalát is értesítette arról, hogy a III. sz. fogászati vegyes körzet ellátását, személyesen közreműködő fogorvos hiányában helyettesítés keretében sem tudja biztosítani. Kormányrendelet alapján, amennyiben a helyettesítést sem tudja biztosítani az egészségügyi szolgáltató, akkor az egészségügyi államigazgatási szerv dönt az egészségügyi szolgáltatást végző szolgáltató kijelöléséről. A kijelölés eddig még nem történt meg.