2023.01.03. 11:20
Tavasz jött az új évvel: embert és állatot is megviseli az idő
Nem csak az emberi, az állati szervezetet is megviseli a szokatlanul meleg év eleji időjárás. A tavaszias hőmérséklet a növényeknek sem kedvez, pedig a meteorológus szerint az igazi téli fordulat még várat magára.
Fotó: Lang R.
A meteorológusok megfigyelései alapján minden évszakban vannak olyan periódusok, amikor különösen enyhe az időjárás, majd ezt követően visszaáll a rend. – Most viszont nem úgy tűnik, hogy ez hamarosan bekövetkezne – mondta lapunk érdeklődésére Kiss-Szabó Zsanett, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa. Hozzátette: délies, délnyugatias áramlás az uralkodó a Kárpát-medencében és egész Európában. Ezért szubtrópusi eredetű levegő okoz szokatlanul enyhe időjárást szerte a kontinensen. – Keddre virradóra hidegfront érkezik, ami a hőmérséklet mérséklődését okozza, de ez csak néhány fokos lehűlést eredményez. Az igazi télies fordulat még várat magára, jövő hét elején már változékonyabbra fordulhat az idő – mondta.
Pongrácz Máté somodori családi gazdálkodó megkeresésünkre elmondta, a mezőgazdaságnak egyáltalán nem tesz jót a januári tavaszias idő. A melegben nem tudnak elpusztulni a kártevők és a baktériumok, a szántóföldi pockok pedig erőre kapnak. Pongrácz Máté kiemelte, ahhoz, hogy a mezőgazdaság átvészelje az ilyen meleg téli hónapokat, és kevesebb legyen a veszteség, változtatni kellene a földművelési gyakorlaton.
– Korábban a sörárpát tavasszal vetettük el, de most már évek óta ősszel kerül a földbe – mondta Pongrácz Máté. – Ennek meg is lett az eredménye, mert azóta hektáronként egy-másfél tonnányi a többlettermésünk. Tíz, tizenöt évvel ezelőtt ez szinte elképzelhetetlen lett volna, mert akkor téliesebb volt az időjárás – tette hozzá a fiatal gazdálkodó. Pongrácz Máté arról is beszélt, hogy a meleg időjárás sok többletköltséget is jelent a gazdáknak. A repce ebben a melegben túlfejlődik, ezért permetezni kell, hogy megállítsák a hirtelen növekedésben.
Madarász Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Somogy vármegyei elnöke lapunknak elmondta, a földeknek hóra és fagyra lenne szükségük a tavaszias meleg helyett. – Január a legszárazabb hónap, ezért ha melegszik a hőmérséklet, akkor a meglévő talajnedvesség ki tud párologni a földből – hangsúlyozta Madarász Zoltán. – A tavaszias időben a növényeknél elindul a nedvkeringés, és elkezdenek fejlődni. Azonban ha néhány hét múlva jönnek a mínuszok, akkor könnyen lehet, hogy jelentős lesz az idei fagykár – tette hozzá a NAK vármegyei elnöke.
Göndöcz József somogysárdi gazdálkodó 40 húsmarhát tart, s mint mondta, különösebb változást nem vett észre az állatokon, csupán annyit, hogy az enyhe időben kevesebb takarmánnyal is beérik.
A méheket azonban nagyon is megzavarja a szokatlanul jó idő. Hrankai Szabolcs berzencei méhész megkeresésünkre elmondta, a napsütés kicsalogatta a kaptárakból a családokat. A szorgos méhek elkezdtek vizet hordani, illetve üritkezni, vagyis megtisztítani lakhelyüket. Utóbbit normál esetben februárban szokták elvégezni. Hrankai Szabolcs kiemelte, az egyhetes tartós meleg még nem okoz gondot, de ha két hétig marad a tavaszias idő, majd újra beköszönt a hideg, akkor az apró méhek közül többen is elpusztulhatnak.
A méhész hangsúlyozta, a napsütésben jelentősen felmelegszik a kaptár hőmérséklete, és az idősebb méhek elkezdik nevelni az apró utódaikat. Azonban, ha ismét beköszönt a hideg, akkor lecsökken a kaptár hőmérséklete, és az utánpótlás, nagyjából 2000-3000 méh pedig elpusztulhat.