Bezörgetnek estefelé

2022.12.23. 20:00

Szennában még tartják az ünnepi hagyományokat

Csütörtökön és pénteken útra keltek a betlehemezők Szennában. A helyi néprajzi gyűjtemény jelenléte is erősíti a helyi férfiakat, hogy a sok vidéken feledésbe merült népszokást felélesszék és ápolják.

Turbéki Bernadett

A téli ünnepkör a férfiaké volt. „Disznóölő” Szent Andrással kezdődött november 30-án. Ha valahol disznót öltek, a falubeliek átdugták nyársaikat a kerítésen, hogy arra akasszák a disznótorost. 

– Ha kaptak belőle, akkor mindenféle jókívánságokkal illették a házigazdát, ám ha nem, akkor rigmusokba szedve „megszidták”. Az ünnepkör Szent Miklóssal folytatódott, vagyis erre felé „láncos” Miklóssal, aki a jó gyerekeket megjutalmazta, a rosszakat méltó büntetésben részesítette. 
A karácsony előtti napokban és akár az ünnep idején is betlehemesek járták a falvakat, akik a családokhoz betérve eljátszották a bibliai történetet. A meséért és a jókívánságokért cserébe minden háznál megkínálták őket. A szentestét is bőven fűszerezték a rituális ételek és szokások. Az asztalt mindig több terítővel terítették le. Az egyiken ettek, és ezt a morzsás abroszt terítették le egy díszessel. Ha vége volt az ünnepnek, az összes morzsát az állatok elé szórták azok termékenységének fokozása gyanánt. 

Szenteste szokásaiból napjainkra csupán a karácsonyfa állítása maradt fenn. Bár régen nem vágtak ki egy élő fát, hogy a szobát díszítsék vele. Beérték a plafonról asztal fölé lógatott néhány fenyőággal, vagy vázába tettek néhány szálat – mondta Farkas Gergely, a Szennai Skanzen múzeumpedagógusa, aki elárulta, hogy maga is ezt a módszert választja karácsonykor. Somogyban elterjedt szokás volt, hogy szalmát szórtak az asztal alá, és a szerszámokat is behordták, hogy azok is megszentelődjenek az ünnepen. 

– Ennek a szokásnak kiemelt szerepe volt a jövő évi betakarítás miatt. Az asztalon helyet kaptak a szentebb dolgok is: a férfi kalapja, az énekeskönyv, és a Biblia – sorolta a múzeumpedagógus. Karácsonyig tiltott volt a bálozás, ám az ünnep második napjától, István meghozta a táncot. December 28-án, aprószentekkor a fiúk nyírfaágból kis korbácsot fontak, amivel a lányokat „megsimogatták”, hogy a rosszat elűzzék és egészségesek, termékenyek legyenek. A régi magyar kultúrában a szilvesztert nem tartották, de újév napja fontos volt, ahogy január hatodika is, vagyis vízkereszt napja. 

Fotó: Muzslay P

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!