Novak Djokovic az üzletben is ász

Amikor 2016-ban a Roland Garros döntőjében Novak Djokovic (Novak Đoković) aktuális ellenfele, Andy Murray a hálóba csapta a labdát – ezzel pedig a szerb teljesítette a Career Slamet –, még ő sem tudta, hogy pályafutása csúcsa egyben a legmélyebb pontot is jelenti majd – olvasható a vg.hu anyagában.

Főhősünk már négyéves korában ütőt ragadott szülővárosában, Belgrádban, ám „csak” hétéves volt, amikor Pete Sampras meccsét nézve rájött, hogy professzionális sportoló – nem mellesleg bajnok, szupersztár és dúsgazdag – akar lenni.

Minden összejött. Olyannyira, hogy Novak Djokovic minden idők leggazdagabb teniszezője, aki olyan neveket utasított maga mögé, mint a legendás Roger Federer vagy Rafael Nadal. S hogy mindez hogyan sikerült Djokovicnak? Nem csak tenisszel.

A sportolók ugyanis olyan kiváltságos helyzetben vannak, hogy pályafutásuk során – amennyiben kellően vonzó tulajdonságokkal rendelkeznek a nagyvállalatok számára – szinte ugyanannyi – ha nem több – pénzt tudnak bezsebelni szponzorációból, mint sportból.

A Djoker becenévre hallgató játékos is pontosan így van ezzel, hiszen a jelenlegi teniszélmezőny egyik „legjobban szponzorált” szereplőjéről van szó, aki tizenkét vállalattal áll szerződésben.

A szerb játékost az évi 9,4 millió dolláros szerződés keretein belül a Lacoste öltözteti, saját kollekciója is van a cégnél, ráadásul a „krokodilos” vállalat saját logót is tervezett neki.

Így öltözik a világ legjobban szponzorált sportolója

A Seiko elegáns óráit hordja, és a Head ütőivel nyeri a meccseit. A Headdel 18 éve hűséges partnerek, ugyanis már 2001-ben „eljegyezték egymást”, amikor Djokovic még nem is volt profi az ATP Touron (csak 2003ban csatlakozott a legnagyobbakhoz). 2001-ben csupán csak egy évi 1,5 millió dolláros szerződésről volt szó, amely a legutóbbi, immáron negyedik hosszabbításnál már 7,5 milliót ért.

Miután 2018-ban cipőszponzorát, az Adidast lecserélte az Asicsra, a japán vállalat négymillió dolláros szerződéssel kínálta meg. Akkortájt Novak – zűrzavaros élete miatt – amúgy is szívesen cserélgette maga körül a dolgokat. És most értünk vissza kiindulópontunkhoz, a 2016-os Roland Garroshoz, amely megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb mérföldkő volt a szerb életében. Magánéleti válsága közepette hajtotta egyetlen hiányzó trófeáját, a Garros-serleget.

Miközben a média szétszedte kíméletlen kérdéseivel, amelyek arról szóltak, hogy felesége, Jelena már-már becsomagolt bőrönddel áll az ajtóban, hogy őt elhagyja, Djokovic pályafutása legsikeresebb éveit élte.

Legyőzhetetlen volt, népszerűsége soha nem látott szintre emelkedett, játéka pedig olyan sebészi pontosságú volt, hogy annál precízebbet már elképzelni sem lehetett, a korábbi német teniszlegendával, Boris Beckerrel alkotott edző–tanítvány páros pedig szétszakíthatatlannak tűnt.

Akkoriban úgy cikkeztek róla: „Djoker is a machine” (Djoker egy gép). És abban a pillanatban, ahogy meccspontnál Andy Murray hálóba csapta a labdát, Djokovic mint egy liszteszsák, úgy terült el a salakon.

Mindent elért, amit ember ebben a sportágban elérhet. Meglett a Career Grand Slam – ami azt jelenti, hogy az összes nagy major tornát megnyerte –, ő volt a négy nagy Slam címvédője egyszerre, és ő lett az első teniszező a sportág története során, aki átlépte a 100 millió dolláros álomhatárt a pénzdíjak tekintetében. És ekkor, ebben a pillanatban, ahogy a csúcsra ért, széthullott minden.

Zűrös magánéletét biztos üzleti befektetésekkel ellensúlyozta

A 2016-os évet követő másfél évben alig nyert meccset, sérülések, műtétek szakították meg karrierjét, a média pedig szétszedte szakmailag.

Szakmai és magánéleti válsága ellenére üzleti befektetései töretlenül zakatoltak előre. Első vállalkozását még a családjával alapította 2005-ben: a Family Sport nevű cég rendezvényszervezéssel és a hozzá tartozó catering lebonyolításával foglalkozik.

2009 és 2012 között az ő társaságuk szervezte a belgrádi 250-es salakos ATP-tornát, amelyet a család büszkesége kétszer meg is nyert. Ugyancsak Belgrádban található a Novak Tennis Center – a játékos akadémiája –, ahol 11 salakos és három kemény borítású pályát alakítottak ki.

Nem sokkal később, 2008-ban megnyitotta első vendéglátóhelyét, a Novak Café & Restaurantot, a helyet pedig a róla szóló fontos fotókkal, emléktárgyakkal, relikviákkal színesítették.

Az étterem a széles menüsor mellett vegán ételetek is kínál, emiatt pedig igencsak népszerű Belgrádban. A biznisz olyannyira bejött, hogy Novak Café & Restaurant nyílt Kragujevacban is, majd még kettő a szülővárosában.

Organikus, növényalapú menüvel alkot maradandót

A belgrádi vegán kínálat telitalálatnak bizonyult, így Djokovic a „saját rezidenciáján” Monacóban, Monte Carlóban is nyitott egy éttermet, a kifejezetten vegán Restaurant Eqvitát. Az organikus, növényalapú menü maximálisan illik a teniszcsillaghoz. Novak ugyanis rendkívül sokszor elmondta, hogy a 2014–16 közötti időszakban – amikor szinte verhetetlen volt – gluténmentes diétával tudott javítani álló- és koncentrációs képességén, s a mai napig állítja, hogy az akkoriban szigorúan betartott vegán étrendnek köszönhette, hogy jobban érezte magát a pályán. Ennek fényében különösen érdekes, hogy Djokovic sosem jelentette ki magáról konkrétan, hogy vegán.

Az éttermi sikereken felbátorodva 2015-ben piacra dobta saját márkás gluténmentes élelmiszercsaládját, a Djokolife-ot. A nagyszabású milánói bemutatón hangsúlyozták, hogy a termékek Novak életmódját és étrendjét tükrözik, értékesítő partnerként pedig leszerződtek a Decathlonnal.

Miközben Djokovic éppen felfelé kapaszkodott a szakadékból, ahova még 2016-ban zuhant le a csúcsról, és ilyen-olyan sérülései után nyaldosta sebeit, olyan lépésre szánta el magát, amelyet nem sok tehetős ember mondhat el magáról – sajnos. 2017 végén bejelentette, hogy éttermet nyit Szerbiában, ahol a nélkülözők és hajléktalanok számára ingyen adja az ételt. Az újságírók kérdéseire ezzel kapcsolatban Novak így felelt:

A pénz nem jelent problémát számomra. Eleget kerestem már ahhoz, hogy egész Szerbiát megetessem. Azt hiszem, ez a minimum, amit tehetek értük azok után, hogy milyen hihetetlen mennyiségű támogatást és szeretetet kaptam tőlük a karrierem során.

Az akkor a világranglista hatodik helyére visszaeső játékos elmondta, hogy az összes dolog közül, amit életében megtapasztalt, az étel volt a legnagyobb hatással rá. Vagy azért, mert maga is nélkülözött, vagy azért, mert hirtelen rátört a luxus és – ahogy ő fogalmazott – „nem normális” kulináris élményekben részesült, vagy azért, mert sportolói énjét segítette a csúcsra a helyes táplálkozás.

Tény és való, a szerb háborúban a Djokovic család is megélt olyan körülményeket, amelyek közepette – elmondása szerint – nem egyszerű egy gyereknek felnőni. A teniszező több interjújában is megosztotta a nyilvánossággal, hogy a háborúban átéltek több emberre is mérgezően hatottak a környezetében, de számára mégis mindenképp meghatározó volt abból a szempontból, hogy miként maradjon ember minden körülmények között.

Segít a gyermekeknek

Azok után tehát, hogy a teniszező biztosította, hogy „szülőhazája jóllakjon”, a szerb gyerekeknek is segíteni próbált.

Alapítványa, a Novak Djokovic Foundation – melynek igazgatója nem más, mint a felesége, Jelena – eltökélt szándéka volt, hogy általános iskolákat és óvodákat építsen Szerbiában. Azonban a Harvard Egyetem professzoraival való kooperáció után a dolgok egészen más irányba terelődtek.

Rájöttek, hasznosabb lenne, ha a befektetni kívánt tőke és a jó szándék egy másik területen kamatozna, így történt, hogy Novak és a Harvard a korai gyermekkor szakaszának fejlődését kezdte el kutatni: ezáltal tudtak hatékonyan segíteni a kicsiknek. A kutatás célja, hogy minél korábbi szakaszban találják meg azt, hogy egy gyermek miben jó, mi teszi boldoggá, ne pedig az elavult oktatási módszerek áldozatai legyenek már óvodás- és kisiskoláskorukban.

A UNICEF alá integrálódó Novak Djokovic Foundation gyermekvédelmi és oktatási programja során eddig 37 iskolát épített, 683 családot támogatott, 1322 tanárnak teremtette meg a továbbképzési lehetőséget, és több mint 20 ezer gyermeken segített.

Novak Djokovic története még több tízezer karaktert hordoz magában, s csak remélni lehet, hogy egy napon jó néhány pályatársa is ráeszmél arra, hogy azoknak a dollármillióknak, amelyeket ők „összeteniszeznek”, futballoznak, bokszolnak, igenis meg lehet találni az értelmes helyét (Igen, rád nézek, Floyd Mayweather! – a szerk). Mindenesetre a vállalkozó szellemmel, a társadalom jótékony kiszolgálásával és a tudatos életmóddal megfűszerezett Djoker-mentalitás sok ígéretet rejt még magában a következő évtizedekre, és érdemes lesz figyelni, hogy a világ egyik legnagyszerűbb teniszezőjének jelenlegi és jövőbeni üzleti projektjei miként működnek majd.

A cikk a Manager Magazin áprilisi számában jelent meg.

Borítókép: Novak Djokovic minden idők leggazdagabb teniszezője 2018. október 7-én