Divatba jött az extraprofitadó: a görögök viszik a prímet 90 százalékos adótervükkel

Hazánkon kívül több európai országban is extraprofitadó (windfall tax) kivetéséről döntöttek, vagy ilyen lépés bevezetését tervezik. Van azonban egy lényeges különbség a magyar és a többi európai ország – adott esetben tervezett – megoldása között, mégpedig, hogy míg idehaza nem csupán az energiacégekre rótták ki az új sarcot, hanem egyebek között a pénzintézetek, a távközlési vállalatok, a kiskereskedelem és a légi közlekedés is az érintettek között van, Nyugat-Európában kizárólag az energiaszektor megugró nyeresége szúrt szemet a kormányzatoknak - írja a Világgazdaság.

A spanyol El País is ezt emeli ki minap megjelent cikkében, hogy bár az Egyesült Királyságban és az Európai Unió több tagállamában – köztük Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban és Belgiumban – bejelentették az extraprofitadó kivetését olaj-, gáz- és villamosenergia-vállalatok rendkívüli nyereségére, egyelőre csak egy európai ország, Magyarország vezetett be hasonló adót a pénzintézeteknek, amelyeknek a jövedelmét növelik a kamatemelések.

Madrid az energiára is kiveti

A legújabb intézkedésekkel kezdve, múlt kedden Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter egyszeri, 25 százalékos extraadó kivetését javasolta a gáz- és áramszolgáltatókra, valamint a kőolaj-kereskedőkre. Ugyanaznap Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök további részleteket közölt a – már korábban bejelentett – ibériai energiaipari vállalatokra kivetendő adóról, és elmondta, hogy Madrid a 2022-es és 2023-as pénzügyi év nyereségéből évente mintegy 2 milliárd euró adót szedne be. Az érintett vállalatok várhatóan azok lesznek, amelyeknek az éves forgalma meghaladja az 1 milliárd eurót, vagyis az Iberdrola, az Endesa, a Naturgy, a Repsol és a Cepsa.

Spanyolországban az olaj- és gázipari vállalatokra és a bankokra már most is magasabb, 30 százalékos társasági adókulcs vonatkozik, mint a 25 százalékos kulccsal adóztatott többi vállalkozásra, bár a különböző levonások általában csökkentik az adóalapot.

A legnagyobb uniós országok közül Olaszország volt az első fecske, amely a liberális Mario Draghi vezetésével már márciusban 10 százalékos különadót vezetett be a rendkívüli nyereségre. Egy hónappal később 25 százalékra emelték ezt az adókulcsot, és a törvényhozók egy viszonylag nagy csoportja most ki akarja terjeszteni az adót az energiatermékekkel kereskedő bankok és brókerek extra nyereségére is.

Ráadásul a szigorítás visszamenőleges hatályú, hiszen a 2021 vége óta elért nyereség került a célkeresztjébe. A célja pedig nem más, mint hogy legalább részben finanszírozza a Draghi-kormány által jóváhagyott 14 milliárd eurós segélycsomagot, amellyel a háztartásokat és a vállalkozásokat az emelkedő energiaszámlák miatt érő csapást kívánták tompítani. Spanyolország az El País szerint árgus szemmel figyeli az olasz példát saját képlete kidolgozása során.

Görögországban méretes csomag jöhet

A legkeményebbnek eddig a május elején közölt athéni tervezet bizonyult: a jobbközép athéni kabinet a villamosáram-termelők extra nyereségét 90 százalékkal adóztatná meg. Az ebből származó bevételt a közüzemi számlák meredek emelkedésével küzdő háztartások bizonytalan helyzetének javítására fordítanák.

Két héttel később az Egyesült Királyság is előállt egy új 25 százalékos adó tervével, amelyet csak az olaj- és gázipari vállalatok nyereségére rónának ki, de az áramszolgáltatókra nem. Az első becslések szerint az új adó 2023-ban mintegy 6 milliárd eurót hozhatna Londonnak. Az adót várhatóan akkor vezetik ki, amikor az energiaárak visszatérnek a normális szintre – mondta Rishi Sunak pénzügyminiszter, aki Boris Johnson lemondásával miniszterelnök-jelöltté lépett elő.

Az Irish Independent információi szerint Írország is beszedne mintegy 60 millió eurót az energiacégektől, sőt az adókivetés mellett a törvényben azt is megtiltanák, hogy a vállalatok a terhet a fogyasztókra hárítsák.

Az energiavállalatokra kivetett különadó nem ütközött az Európai Bizottság ellenállásába, ugyanis az EU végrehajtó szervének egy március elején kiadott dokumentuma szerint „a tagállamok megfontolhatják ideiglenes adó kivetését a rendkívüli nyereségre, és kivételesen e nyereség egy részét a fogyasztóknak juttathatják”.

A bankszektor azonban más tészta. Bár több országban – köztük az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Portugáliában vagy újabban Svédországban is – különadót vetnek ki a pénzügyi szektorra a járvány idején segélyként átadott pénzek visszatérítésének fedezésére vagy a szektor rendszerszintű helyzetéből adódó kockázatok miatt, csak egy ország, Magyarország vezetett be különadót az extraprofitjukra.

A lengyelek is fenyegetnek

Lengyelországban ugyan nemrégiben tárgyaltak a pénzügyi szektor váratlan nyereségének megadóztatásáról, ám egyelőre inkább egyfajta fenyegetésnek tűnik a lépés kilátásba helyezése. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője tudniillik nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az adót akkor vezetik be, ha a pénzintézetek nem emelik a betéti kamatokat.

Váratlan helyen találkozhatunk hasonló megfontolásokkal, mint amelyek az Orbán-kormányt vezették a bankokra kivetett extraprofitadó elrendelésekor. A Financial Times információi szerint az Európai Központi Bank (EKB) is keresi a módját, hogy az euróövezet bankjai ne profitálhassanak az utóbbi időben – különösen a járvány kitörése óta – nyújtott ultraolcsó finanszírozásból a kamatok emelkedése után. 

Borítókép: illusztráció