2022.09.17. 08:19
Nagyon nehéz lesz az idei tél Európa számára
A lakossági energiaárak emelkedése olyan mértékű, ami már Németországban, az Egyesült Királyságban és más magas jövedelmű országokban is nehézséget jelent a középosztálynak – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője.
Illusztráció
Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP
Fotó: Ute Grabowsky
Milyen tél vár Európára?
A kialakult energiapiaci helyzet miatt nagyon nehéz lesz az idei tél. Csökkentett mennyiségben érkezik a gáz Oroszországból. Ez elsősorban a szankciók és az azokra adott válaszok következménye.
Jóval kevesebb energia áll Európa rendelkezésére, mint a korábbi években. Emiatt emelkedtek meg rendkívüli mértékben az árak, holott a fűtési időszak még el sem kezdődött.
Ez nagy kihívást jelent a vállalatoknak, és azokban az országokban, ahol nem védik hatósági árak a lakosságot, ott a háztartások terhei is jelentősen megnőttek. Elsősorban az energia árának emelkedése felelős az inflációs nyomásért is.
Brüsszelben nem látják az összefüggést a szankciós politika és az energia drágulása között?
Nehéz megítélni, hogy egyes politikusok mit látnak és mit nem, de ha megnézzük a gáztőzsdén tapasztalható ármozgásokat, akkor az összefüggés a napnál is világosabban megmutatkozik. Önmagában a háború enyhe áremelkedést okozott. Egy nappal a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt az irányadó holland gáztőzsde 87 eurón zárt, míg egy nappal később kilencven eurón. Ez annak volt köszönhető, hogy a tagállamok és az unió vezetői jelezték: a szankciók nem fogják érinteni az energiaszállítást.
Másfél hét elteltével azonban számos nyugati politikus megváltoztatta a véleményét. Elkezdték lebegtetni a szankciók lehetőségét, aminek hatására az árak csaknem megduplázódtak.
Mi a helyzet Oroszországban? A számok azt mutatják, hogy a szankciók visszafelé sülnek el.
Egy finnországi kutatóintézet megbecsülte, hogy a háború kirobbanása óta Oroszország 158 milliárd euró árbevételt ért el az energia kiviteléből. Ez jelentős mértékben meghaladja a korábbi évek azonos időszakában elkönyvelt exportból származó árbevételét. Oroszország ugyanis az Európai Unió felé elmaradó szállításainak egy részét képes máshol, főként ázsiai országoknak értékesíteni. Így például Kína és India több orosz gázt vásárol, mint valaha.
Másfelől, az európai piacon olyan mértékben emelkedtek az árak, hogy az kompenzálja Oroszországot a kieső mennyiség után. Azaz: hiába jön kevesebb energia Európába, a Gazprom bevétele így is emelkedett az elmúlt hónapokban.
Itthon hallani olyan állításokat, miszerint a nyugati országok lakosainak nem jelent akkora gondot a magasabb számlák kifizetése, mert sokkal nagyobb fizetésből gazdálkodnak, mint például a magyarok. Erről mi a véleménye?
A rendelkezésre álló adatok és a következő időszakra szóló becslések azt mutatják, hogy az áremelkedés Nyugat-Európában is rendkívüli társadalmi problémákat okoz majd.
A lakossági tarifák drágulása olyan mértékű, ami már Németországban, az Egyesült Királyságban és más magas jövedelmű országokban is nehézséget jelent a középosztálynak. Az új brit vezetés támogatással kívánja segíteni a háztartásokat.
Kérdés, hogy ez mennyire vezet eredményre. A korábbi felmérések ugyanis azt jelezték előre, hogy az Egyesült Királyságban az energiaszegény háztartások aránya ősztől meghaladhatja a negyven százalékot. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden második háztartásnak arról kellene döntenie, hogy az adott hónap vége felé esznek vagy inkább fűtenek. Azt se felejtsük el, hogy a magas árkörnyezet vállalatokat érintő hatása is begyűrűzik a családok életébe. Nemcsak az infláción, hanem a munkahelyek elvesztésén és a csökkenő kereseteken keresztül. Németországban a cégek ötöde már a termelése korlátozására vagy leállítására kényszerült. Olyan csődhullám indulhat el, melynek következményeként Európában tömegek veszíthetik el az állásukat.
Biztosított Magyarország téli energiaellátása?
Egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy hazánkban ellátási problémákkal kelljen szembesülni. A tárolókban rendelkezésre álló gázmennyiség az éves fogyasztásunk több mint 38 százalékát fedezi, míg az uniós átlag 22,5 százalékot mutat.
Magyarországra a földgáz jelentős része déli irányból érkezik, amely jelenleg a legbiztonságosabb útvonalnak tekinthető az Európai Unióban. Ráadásul ez hosszú távú szerződéssel történik, amely a legbiztonságosabb szerződési forma. Mindezek mellett számolhatunk a belföldi kitermeléssel is, melynek aránya európai összevetésben is kifejezetten kedvező. A korábbi években a gázigényünk tizenöt százalékát a belföldi termelés biztosította, a kormányzat ezt szeretné húsz százalékra növelni. Mindent összevetve azt lehet mondani, hogy Magyarország relatív pozíciója kedvező Európában. Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy az uniós tagállamok energiapiacai szorosan összefüggenek, azaz a Nyugat-Európában tapasztalható nehézségek, így az áremelkedés hatása alól hazánk sem mentesülhet.
A teljes interjút itt olvashatja el
