Lezajlott a katalán függetlenségi népszavazás

A külföldi politikusok elítélték a rendőri erőszakot és párbeszédre hívtak fel

Nagy-Britanniát aggasztja a betiltott katalóniai népszavazás során tapasztalt erőszak, bár a referendumot alkotmányellenesnek tartja – jelentette ki Boris Johnson brit külügyminiszter.

„Nyilvánvalóan aggaszt bennünket az erőszak, noha a népszavazás, amennyire látom, egyértelműen alkotmányellenes. Meg kell találni az egyensúlyt” – mondta Johnson a Reutersnek nyilatkozva. „Nagyon reméljük, hogy a dolgok lecsillapodnak” – tette hozzá.

Liam Fox brit kereskedelmi miniszter elítélte a katalóniai erőszakot, de azt mondta, hogy a függetlenségi népszavazás a spanyol kormány ügye.

Nicola Sturgeon, Skócia függetlenségpárti miniszterelnöke Twitter-oldalán vasárnap azt írta, hogy egyre jobban aggasztják azok a képek, amelyek azt mutatják, ahogyan a spanyol rendőrség lerombolja a szavazóhelyiségeket, és ingerli a szavazókat. „Függetlenül attól, hogyan ítéljük meg a függetlenséget, mindannyiunknak el kell ítélnünk, amit ezeken a képeken látunk” – írta, és felhívta a spanyol kormányt, hogy változtassa meg politikáját, mielőtt valaki komolyan megsérülne. „Hagyják békésen szavazni az embereket” – írta.

Jeremy Corbin brit munkáspárti vezető sokkolónak nevezte a katalóniai polgárok ellen alkalmazott rendőri erőszakot. „A spanyol kormánynak azonnal véget kell vetnie ennek” – mondta.

Charles Michel belga miniszterelnök szerint „az erőszak soha nem lehet válasz”. „Elítéljük az erőszak minden formáját, és megerősítjük felhívásunkat a politikai párbeszédre” – mondta.

Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke ugyancsak aggasztónak nevezte a spanyolországi eszkalációt. „Madridnak és Barcelonának haladéktalanul csökkentenie kell a feszültséget, és keresni kell a párbeszédet” – jelentette ki.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter Twitter-bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy „túl erős az érzelmi töltet, a bizalomhiány sebei mélyek, Spanyolország kötelessége párbeszédet folytatni saját népével. Az erőszak nem fog segíteni”.

Borut Pahor szlovén elnök a szlovén televízióban nyilatkozva azt mondta, úgy gondolja, „ma nagyon sok szlovén szív a katalán népért dobog”. Mint mondta, államfőként nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy más államok belügyeibe avatkozik, de hozzátette: „Mi az önrendelkezési jog alapján vívtuk ki Szlovénia függetlenségét, azt hiszem, helyénvaló, hogy másoknak is ilyen álmaik vannak”. Kifejezte kívánságát, hogy Katalónia ügyében békés és demokratikus úton olyan megoldás szülessen, amilyet az emberek szeretnének.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője leszögezte, hogy a katalán hatóságok által szervezett népszavazás törvényellenes és ezért érvénytelen. Mindazonáltal „ez egy szomorú nap Spanyolország és Európa számára”. Az olasz politikus hangsúlyozta, hogy a megoldás csakis politikai úton képzelhető el, és nem rendőri erő alkalmazásával. Pittella bírálta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, aki szerint „hónapokon keresztül tétlen maradt”, a konzervatív spanyol kormány nem kezdett párbeszédet és nem hallotta meg a katalán polgárok hangját. A katalán kormány viszont nem vette figyelembe a bírósági döntéseket, és törvényellenes útra terelte a lakosságot – mutatott rá Pittella, aki felszólította a spanyol és a katalán kormányt, valamint a polgárokat, hogy már hétfőn kezdjék el egy társadalmi paktum kidolgozását.

Ska Keller és Philippe Lamberts, az Európai Parlament zöld frakciójának társelnökei jelezték, hogy erős aggodalommal figyelték a katalóniai eseményeket. „Rajoy hatalmas hibát követett el a szavazni készülő, békés emberek elleni masszív rendőri erőszakkal, amely csak rontotta a helyzetet” – mutatott rá a két politikus, aki felszólították a spanyol és a katalán felet, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, mert egy politikai problémát politikai eszközökkel kell megoldani. Az Európai Bizottságot arra szólították fel, hogy ne hunyjon szemet a Katalóniában történtek felett, hanem mozdítsa elő a párbeszédet és ajánlja fel a közvetítést.

Rajoy: nem volt önrendelkezési népszavazás

„Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amit minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni”

- jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban. Bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

Véget ért a voksolás

Hivatalosan este nyolc órakor véget ért a voksolás a vasárnapi katalán függetlenségi népszavazáson, amelynek megrendezését a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.

Több országos spanyol televízió csatorna is élőben közvetíti, ahogy az iskolai szavazóhelyiségekben kinyitották a szavazóurnákat és elkezdik a leadott szavazatok összeszámlálását.

Azok a szavazók, akik még nem tudták leadni voksukat, de a zárás pillanatában a szavazóhelyiségben tartózkodtak, élhetnek szavazati jogukkal.

Akik már voksoltak, az utcán ünnepelték, hogy sikerült szavazniuk, és míg korábban azt skandálták: „Szavazunk!”, most azt kiabálták: „Szavaztunk!”.

A katalán kormány legutolsó közzétett adatai szerint a nap folyamán összesen 761 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolásért folytatott küzdelemben.

A függetlenséget támogatók a tervek szerint a barcelonai Plaza de Catalunyán folytatják a népszavazás megtartásának ünneplését az éjjel.

A kitartás népszavazása

Hiába minősítette illegálisnak a Katalónia függetlenségéről szóló népszavazást a spanyol alkotmánybíróság, hiába iktatta ki a madridi kormány a szavazórendszer szoftverét, és hiába vol utasítása a rendőrségnek a szavazóhelyiségek kiürítésére, a „furcsa népszavazás” ennek ellenére reggel megkezdődött, és le is zajlott. Ha nem is zavartalanul.

Délelőtt ugyanis rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél és próbálják eltávolítani az ott összegyűlt tömeget, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által felfüggesztett voksolást.

Az első információk szerint a spanyol rendőrség és csendőrség néhány helyen erőszakot alkalmazva lépett fel, mivel a felszólítás ellenére az emberek nem hagyták el a helyszínt, és voltak akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket. Néhány szavazóhelyiségnél viszont meg tudták kezdeni a voksolást reggel 9 órakor.

A katalán kormányszóvivő a reggeli nemzetközi sajtótájékoztatón, Barcelonában még így nyilatkozott:

„Bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat az önrendelkezési népszavazáson”

Jordi Turull elmondta: nem minden kijelölt szavazóhelyiség tud kinyitni ezen a napon, viszont a katalán kormány biztosítani kívánja mindenki számára, hogy szavazhasson. Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben – tette hozzá.

A bejelentés előzménye, hogy a spanyol kormány szombaton kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét.

A politikus szerint a népszavazást nem tudják elképzeléseik szerint megrendezni, de igyekeznek megoldásokat találni az akadályokra. „Referendum B” – így nevezte a szóvivő a népszavazást.

1,5 millió lefoglalt boríték

Mint mondta, mivel a spanyol hatóságok elkobozták a borítékokat, nem tudták kellő számban pótolni őket, ezért ebben az esetben elfogadják a boríték nélkül a szavazóurnába dobott, félbe hajtott szavazólapokat is.

„Mindent megtettek, hogy ledöntsék az online rendszert. Lefoglaltak 1,5 millió borítékot, és 9 millió szavazólapot, de még így sem tudják megakadályozni, hogy ez megvalósuljon”

- hangsúlyozta Raül Romevera, a katalán kormány külügyi tanácsosa a sajtótájékoztatón.

A politikusok – akik tájékoztatójukat katalánul, spanyolul és angolul tartották – elmondták: érvényesnek tekintik továbbá azokat a szavazólapokat is, amelyeket a választók a hivatalos formátum szerint maguk nyomtattak ki és otthonról hoztak.

Egy akadémikusokból álló héttagú testület hitelesti majd a szavazás szabályosságát, és felsorolták a többségében jogtudósokból álló csoport neveit. A feladatra eredetileg kijelölt úgynevezett választási szindikátust korábban feloszlatták, mert a spanyol alkotmánybíróság napi 12 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk, amennyiben folytatják az illegális népszavazás előkészítését.

Beköltöztek az iskolákba

Katalóniában, az eredetileg kijelölt több mint 2300 szavazóhelyiségből, úgy tudni, 163 iskola van nyitva, ahova a szülők, gyerekek tanárok lényegében beköltöztek a hétvégére. Az iskolák bejáratánál vasárnap reggel több száz fős tömegek várakoznak arra, hogy 9.00 órakor megkezdhessék a szavazást.

Noha a katalán rendőröknek utasításuk van, hogy kiürítsék és lezárják az épületeket, ez eddig nem történt meg. Viszont helyiek az internetes közösségi oldalakon folyamatosan osztják meg a voksolásra készen álló, berendezett szavazóhelyiségekről készült a fényképeket.

A katalán elnök szeptember 6-án írta ki a függetlenségi népszavazást, amelyet már másnap felfüggesztett a spanyol alkotmánybíróság, így annak megtartása törvénytelen.

A katalán kormány ennek ellenére folytatta az esemény előkészületeit, amelyre válaszul a spanyol hatóságok házkutatásokat tartottak, magas rangú katalán tisztségviselőket vettek őrizetbe, és lefoglalták a szavazásra nyomtatott több millió szórólapot, a borítékokat, szavazóurnákat.

Katalónia Spanyolország egyik legfejlettebb térsége, a katalán gazdaság mérete meghaladja Portugáliáét. Felmérések szerint a 7,5 millió lakosának többsége nem akar független Katalóniában élni; csak 40 százalék támogatja az elszakadást, de a többség egyetért abban, hogy népszavazást tartsanak a kérdésről.

A autonóm régió nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én „alternatív népszavazás” címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól.

Lényeges különbség, hogy a három évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről.

Akkor a választásra jogosultak 5,4 millió emberből több mint 2,3 millióan mentek el szavazni, közülük a függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták.

Spanyol kormány: nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló

- jelentette ki Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes vasárnapi sajtótájékoztatóján Madridban, értékelve a Katalóniában zajló eseményeket.

Hangsúlyozta, hogy a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit, és „arányosan cselekedtek”.

Ennek a „bohózatnak” a folytatása nem vezet sehova – mondta és felszólította a katalán vezetést annak „azonnali” befejezésére.

337 ember sérült meg

A katalán kormány adatai szerint 337 ember sérült meg vasárnap délutánig a rendőri akciókban, amelyekkel igyekeztek megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást Katalóniában.

„Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt”

- jelentette ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének.

Turull arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

Spanyol mezben a Las Palmas, halasztást kér a Barcelona

Az egységes Spanyolország támogatásaként spanyol zászlóval ellátott mezben lép pályára a Las Palmas a Barcelona vendégeként, amely a vasárnapi futballmérkőzés elhalasztását kéri a függetlenségi népszavazás során történt atrocitások miatt.

A kanári-szigeteki klub közölte, hogy erre az alkalomra készített, különleges mezben kíván szerepelni a Camp Nou Stadionban 16.15 órától.

Biztonsági okok miatt zárt kapus lesz az FC Barcelona-Las Palmas mérkőzés a spanyol labdarúgó-bajnokság hetedik fordulójában. Erről a klub adott ki hivatalos közleményt nem sokkal a 16.15 órára kiírt találkozó előtt, a vasárnapi függetlenségi népszavazás során történt atrocitások miatt.

Borítókép: Szavazók viaskodnak a rohamrendőrökkel az egyik szavazóhelyiség előtt Sarriá de Ter-ben. AFP PHOTO / LLUIS GENE