Brüsszel máris beszállt a magyar kampányba

A Bajnai-kormány idején elindított és később is folytatódott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) levele – közölte Kovács Zoltán. A kormányszóvivő arra a hírre reagált, hogy az Európai Unió hivatala most újra vizsgálatot kér az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. Ebben az időszakban az Elios Orbán Viktor vejének az érdekeltségébe tartozott, Tiborcz István 2015 végén megvált a vállalkozástól.

Az OLAF néhány órával azt követően tette meg a lépéseket, hogy Áder János köztársasági elnök kihirdette az országgyűlési választások időpontját.

A Wall Street Journal úgy tudja, az OLAF már el is küldte a jelentését a magyar hatóságoknak, azzal a javaslattal, hogy tegyenek jogi lépéseket. Az Európai Bizottságnál pedig azt kezdeményezték, hogy vegyék vissza Tiborczéktól az általuk elnyert 12 milliárd forintot. A csalás elleni hivatal nem indíthat eljárást, ezért azt javasolta a magyar ügyészségnek, hogy tegyen jogi lépéseket.

Egyébként a magyar hatóságok 2015 és 2016-ban már vizsgálták az ügyet, és semmilyen bűncselekményre utaló jelet nem találtak.

Akkor az OLAF észrevételeit is figyelembe vették. A választási kampányban ismét elővett esetet most azzal az ürüggyel vizsgálta az OLAF, hogy több önkormányzatra kell kiterjeszteni az ellenőrzést.

A Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF jelentését, amely igazságügyi ajánlást tartalmaz. – Az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani – közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Hozzátette, az OLAF jelentése három – 2009 és 2014 között kibocsátott – KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. Hangsúlyozta, valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, a protokoll szerint elrendelik a nyomozást, illetve ha az már folyamatban van, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik.

Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta: Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Hangsúlyozta: ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatják. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják. – A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését – fűzte hozzá.

A közvilágítási programokkal összefüggő közbeszerzési eljárásokat az önkormányzatok folytatták le, és a beruházások minden esetben határidőre meg is valósultak. Az ellenzék ezeket a programokat csak azután kezdte el bírálni, hogy az egyik kivitelező cég tulajdonosa a miniszterelnök veje lett. Előtte ezek a beruházások zavartalanul folytak és senkit nem érdekeltek. A mostani eset ismét alkalmat teremt az ellenzéknek arra, hogy újra kampány témájává váljanak a közvilágítási beruházások.

Az OLAF ajánlásai nem bírnak kötelező erővel az érintett szervezetekre, ezek saját hatáskörben, a rendelkezésükre álló információk alapján dönthetnek arról, hogy milyen további intézkedéseket tesznek.

Ezt követően az Európai Bizottság döntése alapján egyeztetés kezdődhet, amelynek során a tagállamnak lehetősége van az OLAF megállapításaira vonatkozóan észrevételeket tenni.

Borítókép: MTI / Sóki Tamás