Üzenet a világnak, mit is akarnak a székelyek

Izsák Balázs a Pesti Srácok hírportálnak nyilatkozva hozzátette: a hagyományosan március 10-én tartott emléknap üzenet a román közvéleménynek és a nagyvilágnak, mit is akarnak a székelyek. “Székelyföld területi autonómiájának megvalósulása a kezünkbe adná a döntés lehetőségét, hogy a mi közösségünk gondjait mi magunk oldjuk meg” – hangsúlyozta.

Korábbi közös sajtótájékoztatójukon elhangzott, a Székely Szabadság Napjának akkor van legnagyobb sikere, ha minden magyar párt összefog. Az autonómiatörekvésekben azonban továbbra sem egyezik tökéletesen a pártok, szervezetek véleménye. Mikor jöhet létre egy közös, mindenki számára elfogadható autonómiatervezet?

Ez év januárjában az erdélyi magyar pártok egy közös elvi nyilatkozatot írtak alá az erdélyi magyarság autonómia törekvéseiről, többek között Székelyföld területi autonómiájáról is. Ez a nyilatkozat olyan alapvető célokat tartalmaz, olyan közös kiindulási pontokat jelöl ki, amelyek áttörést jelentenek a pártok közötti az autonómiára vonatkozó egyeztetésekben. Őszintén bevallom, én nem számítottam ilyen szintű markáns előrehaladásra. Igaz, komoly egyeztetések előzték meg ezt a nyilatkozatot, és dolgozni kell azért, hogy további előrehaladás is történjen.

A Minority Safepack kisebbségvédelmi aláírásgyűjtés kapcsán Vincze Lóránt, a kezdeményező FUEN elnöke úgy nyilatkozott, Európában ma sokkal kisebb figyelem fordul az őshonos kisebbségek felé, és lényegesen több az újonnan betelepülők irányába. Meddig érhet el a Székely Szabadság Napjának, vagy az aláírásgyűjtés kezdeményezőinek hangja Európában?

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió határozott lépéseket tegyen az őshonos kisebbségek védelmében. Ez egy olyan stratégiai feladat, amely rendkívül bonyolult, és semmiképpen nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a korlátokat, amelyeket az uniós szerződések kijelölnek. Egyrészt a kisebbség védelem nem tartozik az unió hatáskörébe, és nem is fog a szerződések megváltoztatása nélkül odatartozni. Másrészt számos olyan területen, ahol jogalkotási hatáskörrel rendelkezik az Európai Bizottság, el lehet érni a kisebbségekre nézve is kedvező változásokat. Egy példa, a diszkriminációt tiltó európai irányelvnek nem kifejezett célja a kisebbségvédelem, hanem a munkaerő szabad áramlását segítő jogszabály, amely tiltja munkavállalásnál a megkülönböztetést, többek között nemzeti alapon is. Ugyanakkor nem lehet behatárolni oly módon, hogy az ne legyen felhasználható az őshonos nemzeti kisebbségek javára. Az ennek alapján létrehozott Diszkrimináció Ellenes Tanács elé több olyan ügy is került, amely az erdélyi magyarságot hátrányosan megkülönböztette, és ezelőtt az uniós gyökerű intézmény előtt sikerült orvosolni nem egy hátrányos megkülönböztetést. A Minority Safepack az őshonos nemzeti közösségek jogainak egy nagyon keskeny szeletét fogja át, lehetséges sikere azonban próbája az uniós jogalkotásnak: bármilyen kicsi lépés ez, de sikerül-e ebben előrelépni?

Mi lenne Ön szerint jelenleg legfontosabb cél, amelyet a Székely Szabadság Napjának el kellene érnie?

A Székely Szabadság Napjának kettős célja van. A rendezvény megszervezése erősíti a közösség belső kohézióját, kitartását a cél mellett, amelyet kitűztünk. Másrészt üzenet a román közvéleménynek és a nagyvilágnak, mit is akarnak a székelyek. Székelyföld területi autonómiájának megvalósulása a kezünkbe adná a döntés lehetőségét, hogy a mi közösségünk gondjait mi magunk oldjuk meg. Ez a szabadság állapota lenne, de nyilván önmagában a szabadság nem hozza el minden gond megoldását, hiszen lehet jól és rosszul dönteni. Hasonlítsuk össze ezt a helyzetet egy szabad ország helyzetével, akár Magyarországéval. A választásokon a magyar választópolgárok döntenek a jövőről. Tehát számukra adott az a szabadság, amire mi csak vágyunk. A kérdés viszont az, hogy hogyan fognak élni a magyar választópolgárok ezzel a szabadsággal. Megmarad-e Magyarország magyarnak, vagy bevándorló országgá válik? Látható, hogy az oly áhított szabadság pusztán egy lehetőség, hogy jó irányba alakítsuk a jövőt, de sajnos ebben benne van a rossz döntések lehetősége is. Én bízom abban, hogy a magyar választópolgárok helyesen fognak dönteni, és bízom abban, hogyha megvalósul Székelyföld autonómiája, az új döntési lehetőségekkel mi is jól fogunk élni.

1854–ben az elbukott magyar szabadságharc lángját akarták újra fellobbantani a nemzeti függetlenség jegyében – erre emlékeznek a Székely Szabadság Napján, március 10-én. A szervezők szerint a nemzeti függetlenség szimbolikus emléknapja arra ösztönzi a székelyföldi magyarságot, hogy az önrendelkezés XX. századi formáit keresse, és kifejezze a területi autonómia iránti vágyát a fennálló alkotmányos keretek között.

Izsák Balázs korábban azt közölte, hogy 40 ezer résztvevőre számít a Székely szabadság napja mai marosvásárhelyi megemlékezésén és felvonulásán. Budapesten a Hősök terén szerveznek megemlékezést 15 órakor. A Székelyföldért Társaság szervezésében 14:15-től a Sic Transit Folk Műhely zenél. 15 órától beszédet mond Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke; Schiffer András ügyvéd; György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke. Adományt gyűjtenek a 2015-ös székelyföldi őrtüzek gyergyói szervezőinek, akiket akkor a román hatóságok megbírságoltak.

Borítókép: Résztvevők mécsest gyújtanak a Székelyföldért Társaság megemlékezésén Budapesten, a Hősök terén a Székely Szabadság Napján, 2017. március 10-én.

MTI Fotó / Kovács Tamás