Több mint 3,5 milliárd forintot fordítanak a Rába-völgy árvízvédelmére

A fejlesztésnek köszönhetően az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok megelőzhetővé válnak, a nagyobb biztonság pedig hosszabb távon elősegítheti a térség gazdasági fejlődését.

A tervek szerint a Szentgotthárd és Győr közötti szakaszon kilenc helyszínen kezdődhet meg az építés 2019 elején, a munkálatok befejezése 2021 márciusára várható.

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a Rába szentgotthárdi szakaszán mindkét parton megerősítik a töltéseket és a támfalat, valamint növelik a Lapincs jobb parti töltését és átépítik a zsilipeket is. Körmendnél is a jobb parti töltést erősítik meg, átépítik az úgynevezett Büdös-ároknál lévő szivattyútelepet, korszerűsítik a zsilipeket és elbontják a jobb parton, a 86-os főút hídja alatti szakaszon lévő „depóniát”.

A fejlesztés keretében Szentgotthárdon, Körmenden és Sárváron is felújítják a szakaszvédelmi központokat, korszerű radaros távmérő és vízszintregisztráló eszközöket szereznek be.

Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: a Sárvár alatti folyószakaszon Ostffyasszonyfa, Kenyeri, Pápoc, Csönge és Kemenesszentpéter községeknél fejlesztik a másodrendű árvízvédelmi vonalakat, ahol szükséges, ott körtöltéseket emelnek. Győrnél egy úgynevezett „mentett oldali szivárgórendszert” építenek ki, továbbá fejlesztik a marcaltői szakaszvédelmi központot.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője kiemelte, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásainak felhasználásával megvalósuló beruházás jelentős előrelépés a Rába árvízvédelmében, de nem oldja meg az összes problémát a folyó teljes hosszában, ezért további fejlesztésekre is szükség lesz.

Huszár Gábor (Fidesz), Szentgotthárd polgármestere azt mondta, 17 éve várnak arra a biztonságra, amelyet a rövidesen megújuló védművek jelentenek majd. Örvendetesnek nevezte, hogy a tervezett létesítmények nem valamiféle betonfalak lesznek, hanem a városképbe illeszkedő töltések, amelyek tetején sétányokat alakítanak ki.

V. Németh Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a térségben élőket a Rábához érzelmi szálak is fűzik, együtt élnek mindazokkal az előnyökkel (például a turizmusban rejlő lehetőségek) és hátrányokkal – árvízi veszély -, amelyeket ez a rendkívül gyors folyású folyó jelent.

Majthényi László (Fidesz), a Vas Megyei Közgyűlés elnöke is arra figyelmeztetett: a magasabb töltések, a korszerűbb létesítmények ellenére a Rába mellett élő embereknek mindig készen kell állniuk az árvíz elleni védekezésre.

Borítókép: MTI Fotó / Győri Károly