Folyamatosan bővül a magyar úthálózat

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: Magyarország jobban teljesít a közlekedési fejlesztésekben is.

A színvonalas közúthálózat fontos az emberek, a vállalkozások, és az egész gazdaság számára, alapvetően befolyásolja egy-egy térség életminőségét és a gazdaság fejlődését

- mondta, hozzátéve: a kormány ezért fontosnak tartja, hogy országszerte bővüljön, és megfelelő műszaki állapotban álljon rendelkezésre a közúti-, illetve a vasúti hálózat.

A fejlesztések folytatódnak, a magyar gyorsforgalmi úthálózat öt éven belül jelentősen kibővül.

„A kormány célja, hogy Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen egy autóút vagy autópálya szakasz”

- fogalmazott Mosóczi László.

A 2500 milliárd forint nagyobb része, közel 60 százaléka költségvetési forrás, 40 százaléka európai uniós támogatás – ismertette.

Közölte: ebből a forrásból közel 1000 kilométernyi négysávos útszakasz – autópálya, autóút és emelt sebességű főút – kivitelezése, kisebb részben előkészítése történik meg.

A tervek szerint a megyei jogú városokat, megyeszékhelyeket, a mellettük fekvő fontosabb ipari parkokat bekötik a gyorsforgalmi úthálózatba.

Mosóczi László elmondta: az autópályákat és az autóutakat az országhatárokig meghosszabbítják, a beruházások határokon túli folytatásáról pedig tárgyalnak a szomszédos országokkal, hogy hasonló ütemben haladjanak a folytatással. Nagy figyelmet fordítanak az utak karbantartására is, 2010 előtt elmaradt karbantartások miatt tetemes lemaradás halmozódott fel – mondta. A kormány a 2016 és 2020 közötti időszakra 400 milliárd forintot biztosított az állami közútkezelő számára az utak üzemeltetésére, karbantartására. Az államtitkár közlése szerint az útfelújítási programokban csak tavaly több mint ezer kilométernyi útszakasz rekonstrukciója történt meg. Létrehozták a falusi útalapot, ami a kistelepülésekhez vezető utak felújítását segíti, idén ebből 480 kilométer út felújítását tervezik.

Kitért arra, hogy az ország határátlépési pontig tartó, teljes értékű gyorsforgalmi útkapcsolatainak számát a terveik szerint a következő öt évben megduplázzák majd:

épül az M15 és M70 második pályája, az M30 autóút Szlovákia felé és az M4 autópálya Románia irányában. A kormány elrendelte az M60 (Horvátország), M34 (Ukrajna), M3 (Ukrajna), M49 (Románia) gyorsforgalmi utak építésének előkészítését – sorolta.

„A ma 1430 kilométeres magyar gyorsforgalmi hálózat teljes hossza öt éven belül jócskán 2000 kilométer fölé nő” – mondta, hozzátéve: a hazai sztrádák az ország minden részében a nemzetközi hálózatba kapcsolódó, európai színvonalú hozzáférést biztosítanak majd az autósoknak, fuvarozóknak. Magyarország gyorsforgalmi hálózata öt éven belül megközelíti az osztrák sztrádahálózat kiépítettségének szintjét – hangsúlyozta az államtitkár.

Az idei tervekről azt mondta: stratégiai szándék a ma még csak kétsávos főutakon elérhető vidéki nagyvárosok színvonalas bekötése a Modern Városok Programban tett vállalások szerint.

Így 2019-ben is több szakaszon folytatódik az építkezés az M44-gyel Békéscsaba, az M25-tel Eger, az M85-tel Sopron, az M76-tal Zalaegerszeg irányába, a 21-es főút négysávúsításával Salgótarján, a 67-esével Kaposvár felé. A gyorsforgalom utak országhatárig vezetése érdekében is számos fejlesztés történik az M15, M30, M4, M70, M85 szakaszain. Több kiemelt főút bővül 2x2 sávosra, például a 471-es Debrecen és Hajdúsámson között vagy a 83-as Győrtől Pápáig.

Kizárólag a négysávos szakaszokat tekintve idén mintegy 480 kilométeren dolgoznak majd a kivitelezők összesen több mint 1200 milliárd forint értékű közúti beruházásban – összegezte. Idén a Viharsarok magas szintű közúti kapcsolatát megteremtő M44 első szakaszát adják át az autósoknak Tiszakürt és Kondoros között. Szolnok felé elkészül az M4 M0 és Cegléd közötti szakasza. Szintén idén helyezik majd forgalomba az M2-es gyorsforgalmi utat Budapesttől Vácig, egy kapcsolódó beruházásban megépül az összekötő út a Dunakeszi északi csomópont és a 2-es főút között – ismertette.

A kivitelezők befejezik az M70 négysávúsítását, két új Nógrád megyei szakasszal teljes hosszban elkészül a 21-es főút bővítése az M3 és Salgótarján között. Kaposvár irányába a Kaposfüred és a Látrány elkerülők között végeznek a munkálatokkal a 67-es főút fejlesztésének első ütemében. Közlése szerint célba ér a 471-es főút Debrecen-Hajdúsámson projekt is, és leteszik az alapkövét a 48-as út Debrecen-Nyírábrány közti fejlesztési szakasznak.

Elmondta: a Balaton északi partjára közlekedők helyzetét javítja az M7-es és a 710-es főút megépülő új csomópontja, amely az M8-as előkészületben lévő M7-Dunaújváros-Kecskemét szakaszainak kiindulópontja lesz.

A vasúti fejlesztéseket ismertetve elmondta: folyamatban van a Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasútvonal felújítása, új szakasz építése Ercsi térségében. Haladnak a munkálatok a Budapest-Miskolc vonal Rákos-Aszód-Hatvan közti szakaszának felújításán, fontos beruházásnak nevezte a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza vasútvonalon Püspökladány-Debrecen közötti szakaszának felújítását. A zempléni térségben Mezőzombor-Sárospatak-Sátoraljaújhely vonal felújítását és villamosítását is kiemelte. Folyamatban van az első magyarországi tram-train közlekedés megteremtése Szeged és Hódmezővásárhely között, a jármű a városban villamosként, városok között vasútként működik.

Az M0 északi szektora tervei már elkészültek, a nyugati szektorra megvalósíthatósági tanulmány készül, több nyomvonal variációt vizsgálnak – közölte.