Közös ellenállás mellett döntött az ellenzék

Közösen álltak ki csütörtökön az Országház főlépcsőjére a kormánnyal szembeni ellenállás jegyében a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel kiegészülve.

Ahogy előzőleg a parlament rendkívüli ülésén, úgy itt is fogadalmat tettek az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, vállalva, hogy

közösen lépnek fel a tavaly év végi tüntetéseken megfogalmazott ötpontos követeléscsomag megvalósításáért. Ennek megfelelően

követelték a „rabszolgatörvény” azonnali visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságokat, az európai ügyészséghez történő csatlakozást és a független közmédiát.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy a most megjelent pártok szombaton a szakszervezetekkel és civilekkel közösen tartanak tüntetést. Úgy fogalmazott, meg kell mutatniuk, hogy „ami itt történik, az nem folytatható”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviseletében elmondta,

azért kezdeményezték a parlament rendkívüli ülését, hogy azonnali válaszokat követeljenek a kormánytól arra, miként bántalmazhattak ellenzéki képviselőket a köztelevízió épületénél. Kijelentette, az ellenzék a jövőben is egységesen lép fel a „rabszolgatörvény” ellen, a „demokráciáért”.

Hadházy Ákos független képviselő megjegyezte, független közmédia, bíróság és ügyészség nélkül nem lehet választásról, parlamentről beszélni.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője fontosnak nevezte, hogy

az egymástól nagyon sok mindenben különböző ellenzéki pártok egymás mellé álltak a „gyalázatos rabszolgatörvénnyel” szemben. Kiemelte, minden olyan eszközt használniuk kell, amelyekkel erőteljes politikai nyomást gyakorolhatnak a kormányra, ugyanakkor erőszakmentesnek kell megtartaniuk a tiltakozásukat.

A jobbikos Jakab Péter a magyar történelem leggyávább kormányának nevezte a jelenlegi kabinetet, szerinte ugyanis sem az emberekkel, sem az ellenzéki képviselőkkel nem mer szembenézni. A politikus arra biztatta a szakszervezeteket, hogy kezdeményezzenek általános sztrájkot. „Az utcán, az üzemekben lehet meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, ha a parlamentben nem hajlandóak dolgozni” – mondta.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke úgy fogalmazott, „ha egy ország kormánya elárulja a saját népét, akkor eljön az ideje a lázadásnak”.

Azt kívánta az országnak, legyen ereje „fellázadni Orbán rendszerével szemben”. „Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években, az ország szégyenére megvalósítottak”

- fejtette ki. A volt kormányfő szerint az ellenzék közötti vitákat akkor kell majd újra kinyitni, ha Magyarország újra tisztességes jogállam lesz.

Szél Bernadett független képviselő azt mondta, nem kérnek a látszatdemokráciából, amelynek semmi köze a jogállamhoz. A Fidesz „verőlegényekkel” irányítja az országot – jelentette ki, majd példaként említette a közmédiánál történteket, valamint azt is, hogy reggel katonák akadályozták meg, hogy vendéget vigyen az Országház épületébe.

„Ez a rendszer már rég nem az, aminek hívják, ez nem köztársaság, ez nem demokrácia, ez nem jogállam” – értékelt.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke első és legfontosabb feladatuknak a „rabszolgatörvény” visszavonását nevezte. „Ezért fogunk kézzel-lábbal küzdeni, és ütni a vasat addig, amíg meleg” – mondta, megjegyezve, „2019 az ellenállás éve lesz”.