Vádemelést javasol a rendőrség Gyárfás Tamás ellen

Befejezte a Fenyő-gyilkosság felbujtói ellen indított nyomozást a rendőrség – tájékoztatta a Pesti Srácokat a Fővárosi Főügyészség. Pámer Dávid cikkében azt írja, a hatóság gyanúja szerint Fenyő Jánost Gyárfás megbízásából a magyar olajmaffia és a leszámolásos gyilkosságok rettegett kulcsfigurája, Portik Tamás ölette meg az ügyben azóta már jogerősen elítélt szlovákiai bérgyilkossal, Jozef Roháč–csal és bandájával. Portik és Gyárfás ártatlannak vallják magukat. A portál úgy tudja, a rendőrség vádemelést javasol az ügyben.

Lezárta a Fenyő-gyilkosság felbujtói ellen indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – olvasható a police.hu oldalán, de ezt a Fővárosi Főügyészség is megerősítette a portálnak.

Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4-es szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa.

Egy férfi az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről. A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost,

fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011. februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartóztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Roháčot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában.

Az ügy pikantériája, hogy Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa.

A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül tavaly májusban jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Roháč bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az pedig már a vádiratban sem szerepelt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel.

Gyárfást és Portikot is felbújtással gyanúsítja a rendőrség

A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a '90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), majd a kellő információk összegyűjtése után 2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek.

Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, majd április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították a rendőrök.

A Nap TV volt tulajdonosa terhére azt róják a nyomozók, hogy 1997 végén, 1998 elején ő bujtotta fel az Energol-vezért arra, hogy Roháč–csal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost.

A gyanúsítás egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság.

Az úszószövetség egykori elnöke állítja, a felvétel semmit nem bizonyít, hozzátéve, hogy Portik abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez szerinte nem sikerült. Gyárfást a kihallgatása után őrizetbe vették, de az úszószövetség volt elnöke 200 milliós óvadék kifizetése után szabadlábon védekezhetett. Portik és Gyárfás is ártatlannak vallják magukat és kijelentették, semmi közük a bűncselekményhez. Gyárfás a kihallgatásai során a nyomozóknak elmondta, hogy a gyilkosságot megelőzően már rendezte vitáit a sajtómágnással.

Részlet Gyárfás Tamás és Portik Tamás telefonbeszélgetéséből

Gyárfás: És utána jött egy pali, és még csak nem is beszéltünk erről, hanem te, azt le se tagadom, tettél jeleket, hogy, hogy ami ő, értelmezhető sokféleképpen, és utána a helyzet megoldódott… van-e ilyen ember a földön, ilyen áldott jó?…

Portik: Most melegítesz. Én nem tettem ilyeneket. Te azt mondtad nekem, ha már ennyire akarsz, és nyugodtan vetkőztessél le.

Gyárfás: Igen.

Portik: Te azt mondtad nekem, mikor én megkérdeztem még akkor is, hogy igaz, lassan nem tudom hány éve volt, ’96? Azt hiszem, lassan 8-9 éve.

Gyárfás: Igen.

Portik: Én azt kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétbasszuk? Erre te azt mondtad, hogy igen. Ne, nem én tettem(?) ilyeneket (?), most nehogy kitaláld a végén.

Gyárfás: Én azt úgy emlékszem akkor, hogy…

Portik: És te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét, stb.

Gyárfás: Így van.

Tasnádi is képbe került

A Pesti Srácok cikke megjegyzi, hogy a rendőrség sokáig nem Portikot, hanem Tasnádi Pétert tartotta a gyilkosság közvetítőjének. Tasnádi a rendőrségen és korábban az alapügy bírósági szakában tett vallomásában azt állította, hogy 1997. őszén Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével, ám a „munkát” nem hajtotta végre, csak a megbízási díjat vágta zsebre. Gyárfás viszont azt mondja, képtelenség, amit Tasnádi állít. Tasnádi Péter mellett még több, korábban Portik Tamáshoz köthető személy is vallomást tett, akik a Vico urának halálát médiapiaci konfliktusokkal hozták kapcsolatba. Mindezek mellett a Fenyő-üggyel összefüggésben bűnpártolással gyanúsították meg a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetőjét, Ihász Sándort. Vele szemben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) jár el, de az NNI és a KNYF nyomozását minden bizonnyal összehangolták.

Bűnügyi szenzáció

A nyomozás a gyanúsítások után tovább folytatódott, majd tavaly decemberben jött a bűnügyi szenzáció:

Portik Tamás ’90-es évek közepétől a letartóztatásáig rögzített, több százórányi hangfelvételét foglalta le a rendőrség.

A több házkutatás után megszerzett, kisteherautónyi adatrögzítőről tudni lehet, hogy a Fenyő-ügy mellett választ adhatnak a szervezett bűnözés egy részének meghatározó mozzanataira.

Példátlan ugyanis a magyar kriminalisztika történetében, hogy ilyen mennyiségű, bűnözői körök által készített felvétel álljon rendelkezésre, amely elképzelhető, hogy teljesen más megvilágításba helyezi az 1990-es és 2000-es évek bűnözői és közéleti szereplőinek a megítélését.

A kriminalisztikai szenzációval is felérő hangfelvételekhez feltételezhetően egy nyomozati alku vezette el a hatóságokat.

A hangfelvétel-leiratok egy része arról is árulkodik, hogy Portik az MSZP hatalomban tartásában volt érdekelt és mindenképp találkozni akart Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel, de Gyárfás állítása szerint nem teljesítette a kérését. Azt nem tudni, hogy a politikai védelmet remélő Portik más módon kapcsolatba tudott-e lépni a volt kormányfővel, vagy a környezetével, de az tény, hogy a balliberális kormányzat alatt elkerülte a felelősségre vonást.

A politika levette a kezét Fenyőről

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg sokáig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, a tavaly novemberben elhunyt Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban.

A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak

– nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint

Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét.

Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi – állította Perczel.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=136&v=1h4zWec7_eI

A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal.

Fenyő mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra.

Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”.

Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.

„Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”

– jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét – amelyben benne volt a Postabank eredeti és meghamisított mérlege – teljesen kifosztották. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.

Védője szerint a bizonyítékok még a megalapozott gyanúhoz is gyengék

A Fenyő-üggyel kapcsolatban megszólalt a portálnak Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje. Szerinte Gyárfás ellen nem szabadna vádat emelnie az ügyészségnek, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok még a megalapozott gyanúhoz is gyengék. A védő a Pesti Srácoknak megemlítette azt is: szerinte a rendőrségi nyomozás lényegében csak a Nap TV volt tulajdonosára koncentrált, és nem kellően foglalkozott Fenyő János másik nagy ellenfele, a pár hónapja elhunyt Princz Gábor szerepével.