Tömegesen sztrájkolnak a párizsi tömegközlekedési dolgozók

A munkabeszüntetéshez a párizsi metró valamennyi dolgozója csatlakozott: a 16 metróvonalból tízen egyáltalán nem közlekedtek reggel a szerelvények, a többi haton pedig csak a járatok negyede indul el, de a reggeli csúcsforgalom után már csak a két, automata vezérlésű vonalon közlekedtek a vezető nélküli vonatok.

A párizsi tömegközlekedési vállalat, az RATP tájékoztatása szerint

a helyzet délután 5 óráig nem változik, az esti csúcsforgalmi időszakban valamelyest javulhat.

A buszoknak mintegy harmada indult el pénteken.

A francia sajtó arra emlékezetett, hogy az RATP-nél 2007. október 18-án volt utoljára ilyen nagy és egységes megmozdulás, akkor is a nyugdíjrendszernek még Nicolas Sarkozy államfő által meghirdetett reformja ellen. Aznap a vasutasok is munkabeszüntetést tartottak, a párizsi tömegközlekedés pedig szinte teljesen lebénult.

A példátlan méretű szakszervezeti fellépés ellenére nem alakult az előrejelzett káosz, miután

a párizsiak jelentős része szabadságot vett ki, otthonról végezte a munkáját vagy alternatív közlekedési megoldásokat (telekocsi, taxi, bérkerékpár vagy roller) választott.

A francia hírügynökségnek az RATP egyik képviselője elismerte, hogy sokkal nagyobb tömegre számítottak az automata vezérlésű vonalakon.

„Úgy tűnik az embereknek sikerült megoldaniuk másképp a közlekedést. Valószínűleg sokan szabadságot vehették ki mára” – hangsúlyozta a vállalat képviselője a párizsi Gare de Lyon pályaudvaron. Az Európa legforgalmasabb pályaudvaráról – ahol naponta 700 ezer utas fordul meg – megállnak a fővárost az elővárosokkal összekötő regionális gyorsvasút-hálózat (RER) szerelvényei is, ezek viszont tömve voltak pénteken.

Az Emmanuel Macron államfő által tervezett nyugdíjreform lényege, hogy az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő 42 féle nyugdíjrendszert egységesítenék.

A második világháború utáni években kialakult 42 rendszer három nagy kategóriába sorolható: külön kategóriába tartoznak a közszolgálatban dolgozók (katonák, rendőrök, tanárok), egy másikba az állami vállalatok alkalmazottai, mint például a vasutasok vagy a tömegközlekedési dolgozók, míg a harmadikba minden egyéb különrendszer, amelyek előnye, hogy figyelembe veszik egy-egy adott munkával járó fizikai nehézségeket.

„Nem a kivételezettek sztrájkolnak, hanem a fizetésből élők, akik azt mondják, hogy normális életkorban észszerű feltételek mellett szeretnének nyugdíjat”

- mondta Philippe Martinez, a legjelentősebb francia szakszervezet, a CGT vezetője a France Info közszolgálati hírrádióban.

A kormány szerint a közszolgálatban dolgozók külön nyugdíjrendszere túl sokba kerül az államnak.

Miközben az általános rendszerhez tartozók átlagosan 63 évesen mennek nyugdíjba, a párizsi tömegközlekedési dolgozók átlagosan 55,7 évesen a francia állami számvevőszék 2017-es jelentése szerint. A tiltakozók azt is kifogásolják, hogy

az egységes nyugdíjrendszer bevezetésekor a nyugdíjalapot nem az utolsó hat havi fizetés, hanem a teljes munkaviszony alatti kereset átlaga adná, ami alapján feltételezhető, hogy több száz euróval csökkeni fog a nyugdíj összege.

A Le Parisien című napilap számítása szerint egy 55 és 57 éves kora között nyugdíjba vonuló metrósofőr jelenleg 2500 eurós nyugdíjra számíthat, s ez 20-30 százalékkal csökkenhet a reform után.