2020.05.16. 07:24
Gyöngyöspata önkormányzatát csődbe vinné a Kúria ítélete
Bérekre, közvilágításra és szociális étkeztetésre sem maradna fedezete a gyöngyöspatai önkormányzatnak, ha a Kúria ítélete alapján kifizetnék a szegregációs pert nyert romáknak a 82 millió forint kártérítést a település polgármestere szerint. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász úgy véli, a képzéssel történő ellentételezésre is nyitva hagyja a lehetőséget az ítélet a felek peren kívüli megállapodásával.
Gyöngyöspata, 2020. január 21. Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola elõtt 2020. január 21-én. A Debreceni Ítélõtábla másodfokú ítélete a roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Horváth László, a térség fideszes országgyûlési képviselõje az ezen a napon tartott helyi sajtótájékoztatóján elmondta: az ügyben közvetlenül az érintett családokkal kell folytatni a kártérítésrõl kezdeményezett egyeztetést, mert az ügyben pert kezdeményezõ alapítvány "eljátszotta hitelét, miután eszközként használja pártfogoltjait anyagi haszonszerzés és saját politikai céljainak elérése érdekében". Mindezek figyelembevételével is folytatni kell a megkezdett egyeztetéseket a pénzbeni kártérítés mellõzése, illetve az azt helyettesítõ személyre szabott oktatási lehetõségek elfogadása és biztosítása érdekében. MTI/Komka Péter
Forrás: MTI
Fotó: Komka Péter
Pénzügyi összeomlást jelentene Gyöngyöspata önkormányzata számára, ha a Kúria keddi ítéletének megfelelően kifizetné a rá eső 82 millió forintot a szegregációt panaszoló keresettel pert nyerő cigány tanulók számára. Hevér Lászlóné, a település polgármestere a Magyar Nemzetnek elmondta: nagyjából évi 40 millió forintra rúg a kisváros büdzséjében a szabadon felhasználható források mértéke, amelyek helyi adóbevételekből származnak.
„A költségvetés java részét normatív támogatások teszik ki, amelyeket különböző kötelező feladatok elvégzésére kap az önkormányzat. A hivatal számláján jelenleg nincs is annyi pénz, mint amennyit a bíróság megítélt a roma diákoknak. Ha végrehajtást kezdeményeznének az önkormányzat ellen, és inkasszóznák a számláját, akkor egyebek mellett veszélybe kerülne az óvoda és több más intézmény működése, nem tudnánk kifizetni a béreket vagy éppen a közvilágítás számláit. Az intézkedés lehetetlen helyzetbe hozná a szociális és gyermekétkeztetést biztosító konyhát is, s egyéb különböző rezsiköltségre sem maradna fedezet” – fejtette ki a településvezető.
„A diszkrimináció általános kategória, s ezen belül a hátrányos megkülönböztetés tilalma különböző formái járulékos alapjogok. Így az iskolai szegregáció sem egy konkrét alapjogot sért”
– fejtette ki jogértelmezését ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szavai szerint a gyöngyöspataihoz hasonló perekben jellemzően valamilyen oktatási joghoz kapcsolják magát a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
„Ez azonban nem nevesített alapjog, hanem járulékos jellegű jog. Ennek megfelelően az ilyen jogsértések esetén arányosan kell mérlegelnie a bíróságnak a kártérítések ügyében” – hangsúlyozta.
Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet:
bár a Kúria mostani ítélete szerint a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, a pótlólagos képzéssel történő ellentételezésre is nyitva hagyja a lehetőséget az ítélet a felek peren kívüli megállapodásával.
A Kúria döntése szerint nincs jogszabályi lehetőség a nem vagyoni – például pótlólagos oktatással történő – kártérítésre a gyöngyöspatai romák ügyében, s a nem vagyoni károk megtérítésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés. A legfőbb bírói fórum ezzel fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely mintegy százmillió forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát, valamint az illetékes tankerületi központot, amiért 2004 és 2017 között szegregáltan oktatták a cigányokat a gyöngyöspatai Necskei Demeter Általános Iskolában.
Ismert:
nem a roma gyermekek szülei, hanem a Soros-hálózat által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) indította a pert.
A szervezet bevallott célja precedenst teremteni, s minél több pénzt kiperelni a magyar államtól. Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumi tagja a napokban arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai ügy mintájára már egy válóperes ügyvéd is be tudja adni a keresetet.
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője korábban úgy fogalmazott: nem megengedhető, hogy valaki politikai okokból és a cigányságot eszközül használva egyfajta szegregációs bizniszt folytasson, ezért törvénymódosítási javaslatot is benyújt az ügyben.
Borítókép: Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 21-én.
