A háború egyszer véget ér, a V4-ek maradnak

– A V4-et mindig is kihívás elé állította az a tény, hogy a négy ország másként gondolkodik a keleti politikáról. De a V4 nem geopolitikai szervezet, nem is erre jött létre, hanem arra, hogy az EU-n belüli vitákban a közép-európai érdekeket közösen tudjuk képviselni, legyen szó akár gazdasági, akár értékrendbeli kérdésekről. A V4 ezt az eredeti küldetését a jövőben is jól ellátja majd, e téren nincs semmiféle nézetkülönbség – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek a választásokat megelőző interjúban.

A kormányfőt a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján is szembesítették a visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – együttműködését megnehezítő kihívásokkal. Orbán Viktor elismerte, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltérések 

nehezítik a lengyel–magyar kapcsolatokat, de ezek nem fontosak, mert a lengyel–magyar, illetve a visegrádi együttműködés nem geopolitikai szövetség, nem azért jött létre, hogy közös külpolitikájuk legyen.

Míg Magyarország szeretne kimaradni a háborúból, s más uniós tagállamokhoz hasonlóan nem támogatja az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat, addig Lengyelország fegyvereket szállít Ukrajnának, s Oroszország teljes gazdasági elszigetelésére törekszik.

Jaroslaw Kaczynski, a vezető lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság elnöke sem rejtette véka alá a magyar kormánnyal kapcsolatos csalódottságát, mondván: nagyobb szerepvállalására számítanak Magyarországtól. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is: Orbán Viktor az európai uniós színtéren soha nem hagyta cserben lengyel partnereit, Lengyelország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait Magyarországgal, és folytatódni fog a visegrádi együttműködés is.

– Az ukrajnai háború egyszer véget fog érni, a V4-ek együttműködésének mozgatórugói viszont megmaradnak

– nyilatkozta a lapnak Roman Joch cseh konzervatív elemző, a prágai Polgári Intézet vezetője, aki a budapesti Danube Institute V4-ekről szóló tegnapi konferenciáján szólalt fel. A visegrádi országokról elmondta: mindannyian elítélték az orosz agressziót, befogadtak ukrán menekülteket és humanitárius segítséget nyújtottak. A fő különbség az, hogy a lengyelek, a csehek és bizonyos mértékig a szlovákok Ukrajna sikeres védekezését tekintik kulcsfontosságú biztonsági érdeküknek, illetve azt, hogy Ukrajna független nemzetállam, kormánya pedig Nyugat-barát legyen.

– A V4-ek együttműködésének voltak jobb és rosszabb periódusai, most éppen hullámvölgybe került az ukrajnai válság miatt. A jogállamisági vagy a kultúrpolitikai témákban képviselt hasonló álláspontjuk most a háttérbe szorult, nem a V4-ek és a német–francia tengely rivalizálásának van most itt az ideje, hanem a közös ellenséggel, Oroszországgal szembeni fellépésnek

– indokolta meg a hullámvölgy okait Juraj Marusiak, a Szlovák Tudományos Akadémia politológus-történésze. A Magyar Nemzetnek elmondta: a visegrádi négyek mindazonáltal szükséges együttműködés, a benne részt vevő országok nem tudják megváltoztatni a házszámukat, egymásra vannak utalva.

Andrej Babis előző cseh kormányfő távozása óta, az új, ötpárti kormánykoalíció decemberi megalakulása után törések keletkeztek a cseh–magyar kapcsolatokban is. Petr Fiala miniszterelnök, a konzervatív Polgári Demokrata Párt elnöke a Fidesz választási győzelméhez gratuláló levelében arra figyelmeztette Orbán Viktort:

bízik abban, hogy Magyarország a választások után aktívabban bekapcsolódik a háború okozta helyzet megoldásába.

Keményebben fogalmazott Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház, valamint a TOP 09 jobbközép-liberális párt elnöke, aki szerint a magyar választások egyik következményeként egy időre vissza kellene fogni a visegrádi együttműködést. – A koalíció két kisebbik liberális pártja, a TOP 09 és a Kalózok magukévá tették a nyugat-európai balliberális ideológiát. Petr Fiala és pártja azonban elkötelezett a V4-ek mellett. Számára az együttműködés Magyarországgal fontosabb, mint a balliberális kritika – hangsúlyozta Roman Joch.