2022.11.01. 08:18
Pressman-ügy: reagált a Kúria elnöke
A David Pressman által közzétett találkozó nagy port kavart.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke
Forrás: MTI
Fotó: Soós Lajos
A Mandiner cikkében felidézi, hogy két magyar bíróval találkozott nemrég az amerikai nagykövet. A David Pressman által a Twitteren közzétett találkozó nagy port kavart, hiszen ez szokatlan eljárás a diplomáciában, nem véletlen, hogy bírósági körökben is megütközést keltett mindez - írta a Magyar Nemzet.
Erre válaszul az OBT egy közleményt adott ki, melyben magyarázatot próbáltak adni tettükre. Mindezt a Kúria sem hagyta szó nélkül, az alábbi reakció érkezett Varga Zs. Andrástól, a Kúria elnökétől:
„Tisztelt Elnök Asszony!
A megalapozatlan kinyilatkoztatásokat tartalmazó – a metaadatok szerint Vasvári bíró úr által szerkesztett – közlemény kiadását az alábbi okokból nem támogatom:
- Az egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel. A hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye. Tudomásom szerint az igazságszolgáltatás képviselői is hivatalukban fogadták és fogadják a nagyköveteket, ha azok erre igényt tartanak. Az ünnepi fogadások nyilván nem tartoznak a hivatalos kapcsolat körébe.
- Nincs tudomásom arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna. Ezért nincs tudomásom arról, hogy melyik fél kezdeményezte a találkozót, és hogy arra miért a nagykövetség épületében került sor. Arról sincs tudomásom, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének. Mi több, a megbeszélés tartalmáról sincs semmiféle tudomásom. Egyébként is az OBT képviselője a soros elnöke, neki kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra.
- A követek és nagykövetek politikai szereplők. Hivatalos elnevezésük: 'rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter', illetve 'rendkívüli és meghatalmazott nagykövet’. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.
- A »politikai kinevezett« fogalom a magyar jogban nem ismert. Tény, hogy az OBT egyes tagjai más igazságügyi szereplők hitelességének megkérdőjelezése érdekében használják, de ettől még ennek értelmezhető jogi tartalma Magyarországon nincs.
- A Kúria elnökét egyébként sem kinevezik, hanem az Országgyűlés választja. Ennek megfelelően – az OBH elnökével és a legfőbb ügyésszel, valamint az Alkotmánybíróság elnökével és tagjaival együtt – a legmagasabb közjogi legitimációval rendelkező igazságszolgáltatási szereplők közé tartozik.
- Az OBT holnaputáni, november 2-ai ülése alkalmat adna az események megvizsgálására és megvitatására.
- Visszatetszőnek tartom azt a kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni.
Tájékoztatom Elnök Asszonyt, hogy a közlemény kiadása esetén a saját álláspontomat is nyilvánosságra fogom hozni, mivel az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében továbbra sem kívánok osztozni.”
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.