2023.02.27. 06:00
Fokozták az ágyúzást és a gyalogsági támadásokat az oroszok Luhanszkban
369. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, és a Mandiner híreiből válogatunk.
Zaporizhzhia-t védő ukrán katona 2023. február 19-én
Forrás: NurPhoto/AFP
Fotó: Dmytro Smoliyenko
Négy óra – átlagban ennyi ideig maradnak életben az ukrán katonák a keleti fronton
Csupán négy óráig marad életben egy katona, ha a keleti frontra került, állítja egy Ukrajnában harcoló amerikai katona a V4NA beszámolója alapján. A portál a katona szavai alapján azt írja, hogy Bahmut környéke igazi „húsdráló”.
Fotós: Aleksz Babenko / Forrás: MTI/AP
Írnak arról is, hogy a háborúban már több százezer ukrán és orosz katona vesztette életét, és, amint a harcok, úgy a sorozások is folyamatosak. Megjegyzik, előfordul, hogy kényszerrel viszik el az embereket, akik csak minimális kiképzést kapnak, mielőtt a frontra kerülnek.
A kelet-ukrajnai frontvonalon egy katona átlagosan mindössze négy órát él
– fogalmazott az ABC Newsnak egy nyugalmazott amerikai tengerészgyalogos, aki az ukrán erőkkel együtt harcol a Donbász térségében.
Orosz óhitű vezető: a pápa tervet dolgozott ki a békés rendezésre
Ferenc pápa tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, és tárgyalást követel - közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke a RIA Novosztyi hírügynökség hétfő esti jelentése szerint.
Szevasztyjanov azt állította: a kezdeményezés tartalmazza azt a tézist, miszerint minden konfliktusban egyenlően felelős minden fél. A tervvel a cél a hosszú és igazságos béke, és ezek garanciája a befogadás, a másik kultúrájának és nyelvének tisztelete, valamint az együttműködés minden fél között, ide értve Oroszországot, Ukrajnát és Európát. Mint mondta, prioritás lesz az emberi élet és az egészség megőrzése, valamint az, hogy kívülálló országok ne vegyenek részt a konfliktusban részes felek fegyverrel való ellátásában. Szevasztyjnaov szerint a pápa a Vatikánt javasolja a béketárgyalások helyszínéül.
Minden háború oka az önzés és a másik fél meghallgatására való hajlandóság hiánya, ezért minden háborúban, minden konfliktusban mindenki hibás - írta Dosztojevszkij. A megbékélés és a kölcsönös megbocsátás alapvető keresztény erény. A Szentszék - a Vatikán - mindenki számára tárgyalási fórum. Róma a béke városa! A tárgyalások célja egy hosszú és igazságos béke mindenki számára
- áll a tervben az orosz tisztségviselő szerint.
Forrás: MTI/EPA/Vatikáni Média
Mint mondta, a vatikáni terv a konfliktus megoldása egyetlen módjának a tárgyalásokat ismeri el.
Mindkét félnek fel kellene hagynia a másik támadásával, tárgyalóasztalhoz ülnie és megvitatnia az álláspontokat. A konfliktusban részt vevő feleket nem láthatják el fegyverrel más országok. A Szentlélek megtalálja a békére vágyók számára azt az algoritmust, amely lehetővé teszi, hogy a konfliktusban részt vevő felek egyike se tekintse magát legyőzöttnek, és egyáltalán ne legyen legyőzött
- idézte a pápát az orosz óhitű ortodoxok tisztségviselője.
Szevasztyjanov vasárnap, ugyancsak a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy a pápa kölcsönös megbocsátásra és tárgyalásra szólította fel az oroszokat és az ukránokat a kiengesztekődés ortodox vasárnapján.
Zelenszkij Kijevben fogadta az amerikai pénzügyminisztert
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta hétfőn Kijevben Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert, és az Egyesült államok Ukrajnának nyújtott anyagi támogatásáról tárgyalt vele.
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Az elnök hivatalos honlapjára kitett közlemény szerint
Zelenszkij nagyra értékelte a támogatást, amelyet Ukrajna az orosz agresszió kezdete óta kapott az Egyesült Államoktól.
Zelenszkij kiemelte az amerikai kormány február 24-i döntését, miszerint 2023-ban 9,9 milliárd dollárt juttat Ukrajnának közvetlen költségvetési támogatásként. Hangsúlyozta, hogy ezek a források rendkívül fontosak, mert lehetővé teszik az állami költségvetés fedezetlen részének kitöltését, illetve az arra leginkább rászoruló lakossági rétegek támogatását.
A találkozón külön figyelmet fordítottak Ukrajna és a Nemzetközi Valutalap (IMF) közötti együttműködés jelenlegi helyzetére, valamint az alap programjai végrehajtásának kilátásaira.
Külön szóba került az orosz agresszió következtében megsemmisült ukrán infrastruktúra újjáépítésének kérdése. Egyetértettek abban, hogy szükség van a magánszektor bevonására az újjáépítési projektek megvalósításába. Zelenszkij azzal kapcsolatban, hogy a zárolt orosz pénzeszközöket Ukrajna újjáépítésére használnák, felhívta a figyelmet az ehhez szükséges mechanizmusok fontosságára.
Az elnök köszönetét fejezte ki az Egyesült Államoknak az Oroszországgal szembeni szankciókért. Hangsúlyozta viszont: szigorúbb szankciókra van szükség ahhoz, hogy Oroszország ne finanszírozhassa tovább Ukrajna elleni háborúját.
Rádióelektronikai felderítő és különleges műveleti központ megsemmisítéséről számolt be az orosz hadsereg
Csapást mért az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők rádióelektronikai felderítő központjára a Kijev megyei Brovari közelében, valamint a Zapad különleges műveleti központra Hmelnyickij városnál - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.
A tábornok az elmúlt egy napban elszenvedett ukrán veszteségeket hatszáznál több halottban és sebesültben adta meg.
Közlése szerint a legtöbb, 250-et meghaladó számú katona a Donyeck körzetében folytatott harcokban vesztette életét. Konasenkov a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok közé sorolt egyebek között egy Buk-M1-es légvédelmi rendszert, három harckocsit és két hadianyagraktárt.
A RIA hírügynökség hétfő este azt jelentette, hogy
a Wagner katonai magánvállalat rohamalakulatai elfoglalták Artemivszk (Bahmut) város Sztupki nevű negyedét, és behatoltak Illinivka negyedbe is.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének katonapolitikai tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy az orosz erők elvágták az Artemivszkben lévő ukrán csoportosulás minden utánpótlási útvonalát.
"Artemivszket végleg bekerítettük, erőink teljes ellenőrzésük alá vonták a városba vezető utakat. Az ukrán fegyveres erők helyőrségének lőszerellátása megszakadt, a rotáció és az emberutánpótlás leállt" - mondta, hozzátéve, hogy az artemivszki "katlan" hamarosan bezárul.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisául szolgáló Szevasztopolban őrizetbe vett két helyi lakost, akit az ukrán szakszolgálatok célvezetőnek szerveztek be. A 43 és a 28 éves gyanúsított ellen idegen állammal való együttműködés és hazaárulás címen indult eljárás. A két vádpont alapján összesen 28 évi szabadságvesztésre ítélhetik őket.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
Fehérorosz kormányellenes aktivisták állítólag felrobbantottak egy orosz katonai gépet Minszknél
Fehérorosz kormányellenes aktivisták saját állításuk szerint felrobbantottak egy orosz Berijev A-50 katonai légtérellenőrző repülőgépet Minszk közelében egy repülőtéren.
"Drónokkal (hajtották végre a támadást). A művelet résztvevői fehéroroszok voltak" - közölte Aljakszandr Azarov, a rendvédelmi szervek volt dolgozói által létrehozott BYPOL ellenzéki szervezet vezetője vasárnap Telegram-oldalán, akit a lengyelországi székhelyű Belsat fehérorosz hírcsatorna is idézett.
A BYPOL-t Fehéroroszországban terrorszervezetként, a Belsatot pedig szélsőséges szervezetként tartják nyilván.
Azarov ugyanakkor nem támasztotta alá bizonyítékkal állítását. Egyelőre sem Minszk, sem Moszkva nem erősítette meg az értesülést.
Azarov mindazonáltal hétfőn a Reuters hírügynökségnek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy a művelet hónapokon át tervezték és a jövőben több hasonló partizánakciót terveznek.
A BYPOL vezetője szerint a szervezet folytatni fogja harcát "az orosz megszállók ellen Fehéroroszország területén", valamint "Aljakszadr Lukasenka fehérorosz elnök törvénytelenül hatalomra került rezsimje ellen".
Franak Viacorka, Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója Twitter-üzenetében azt írta, hogy a macsuliscsi légitámaszponton két fehérorosz partizán hajtott végre támadást. Beszámolója szerint a repülőgép elülső és középső része, valamint radarantennája szenvedett károkat. Hozzátette: a két elkövető időközben biztonságban elhagyta az országot.
Cihanouszkaja üdvözölte a történteket, mondván, büszke azokra, akik "harcolnak Fehéroroszország hibrid orosz megszállása ellen és Ukrajna szabadságáért".
Fehéroroszország délen Ukrajnával határos, és Moszkva szempontjából fontos szerepe van Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
Minszk ugyan többször leszögezte, hogy nem lép be a háborúba, ha nem éri külső támadás, de területén állandó jelleggel orosz csapatok állomásoznak, és az ukrajnai háború kezdetén Oroszország felvonulási területként használta.
Fehéroroszország területén több szabotázsakció is történt, különösen a vasúti hálózat ellen az Ukrajnával határos térségekben az ukrajnai orosz hadművelet nyomán.
Volodimir Zelenszkij menesztette a Donyec-medence védelméért felelős parancsnokot
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap késő este egysoros rendeletében menesztette a Donyec-medence védelméért felelős összevont katonai és rendvédelmi alakulatok főparancsnokát.
Az államfő nem indokolta döntését.
Az UNIAN ukrán hírügynökség hétfői anyagában emlékeztetett arra, hogy Eduard Moszkaljov vezérőrnagy tavaly került ebbe a tisztségbe, nem sokkal az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után.
Néhány nappal március 15-i kinevezését követően Zelenszkij Ukrajna állami szuverenitásának és területi integritásának védelmében tanúsított személyes bátorságáért és önzetlen cselekedeteiért, valamint a katonai eskühöz való hűségéért a Bohdan Hmelnyickij érdemrend második fokozatával tüntette ki.
Moszkva finoman visszautasította Kína béketervét
A CIA szerint Kína fegyverszállításokat fontolgat Oroszországnak inváziója érdekében. Ezek a jelentések azután érkeztek, hogy Peking közzétett egy 12 pontból álló tervet, amely tűzszünetet és fokozatos de-eszkalációt követel mindkét féltől.
Kijev a terv egyes aspektusait illetően befogadó hangot ütött meg, ugyanakkor megismételte, hogy teljes orosz kivonulás nélkül nem lehet béke - ami Moszkva számára nem jelenthet esélyt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a kínai tervet részletesen elemezni kell, és figyelembe kell venni minden fél érdekeit, de Moszkva nem látja jelét annak, hogy a békés megoldás megvalósítható lenne - írja a Sky News.
Kína üzent az Egyesült Államoknak
Kína a kínai vállalatokkal szembeni amerikai szankciókat „törvénytelennek”, nyílt zsarnokoskodásnak és kettős mércének minősítette.
A szankcióknak „nincs alapja a nemzetközi jogban vagy a Biztonsági Tanács felhatalmazásában, és tipikusan illegális egyoldalú szankciók” – mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy napi tájékoztatón.
Az intézkedések „súlyosan sértik Kína érdekeit”, és Kína „határozottan elutasítja és elítéli ezt, és panaszt nyújtott be az amerikai félnek” – mondta Mao Ning. Hozzátette:
Miközben az USA fokozta erőfeszítéseit, hogy fegyvereket küldjön a konfliktus egyik felének, ami végtelen háborút eredményez, gyakran terjesztett hamis információkat Kína Oroszországnak történő fegyverszállításairól, és megragadta az alkalmat, hogy ok nélkül szankcionáljon kínai vállalatoka Ez nyílt zsarnokoskodás és kettős mérce.
A Krím-félszigeten őrizetbe vettek két ukránt
A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint a krími Szevasztopolban az orosz biztonsági szolgálatok állítása szerint őrizetbe vettek két gyanúsítottat, akiket azzal vádolnak, hogy az ukrán titkosszolgálatok beszervezték őket, hogy
pénzjutalom ellenében információkat adjanak át az Orosz Föderáció védelmi minisztériumának objektumainak hollétéről, amelyek kiszivárgása külföldre károsíthatja az ország védelmi képességét.
A TASZSZ jelentése szerint a két személyt hazaárulással vádolják.
Az ukránok taktikai csapássorozattal robbantja az orosz lőszer- és üzemanyagraktárokat
Lőszer- és üzemanyagraktárak is szerepelnek azon orosz célpontok között, amelyeket Ukrajna az elmúlt héten csapássorozatban támadott – közölte a brit védelmi minisztérium, amiről a The Independent című brit lap számolt be.
Legalább 14 robbanás rázta meg az oroszok által tartott Mariupol városában és környékén lévő helyszíneket – közölte a minisztérium –, köztük egy, a Kreml által katonai bázisként használt acélművet – közölték.
Oroszország fokozza az ágyúzást és a gyalogsági támadásokat Luhanszkban
Szerhij Haidai, a régió kormányzója szerint az orosz erők fokozták az ágyúzást és a gyalogsági támadásokat az Ukrajna keleti részén fekvő Luhanszk tartományban lévő, harcok sújtotta Bilohorivka, Szvatove-Kupjanszk és Kreminna térségében.
Fotós: Alexei Alexandrov / Forrás: MTI/AP
Kreml: figyelemre méltó a kínai rendezési terv
A Kreml figyelemre méltónak tartja és alapos elemzésnek veti alá az ukrán válság megoldására a Kína által előterjesztett tervet – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságírókkal.
Minden kísérlet, amely olyan tervek kidolgozására irányul, amelyek segítenek a konfliktus békés mederbe terelésére, figyelmet érdemel. Ekként nagy figyelemmel tekintünk kínai barátaink tervére is. Ami a részleteket illeti, azok természetesen alapos elemzés tárgyát kell, hogy képezzék, figyelembe véve a felek érdekeit
– mondta Peszkov.
Hozzátette, hogy egy ilyen kiértékelés hosszú folyamat.
A kínai külügyminisztérium pénteken 12 pontos nyilatkozatot tett közzé az ukrajnai válság politikai rendezéséről. Peking fő tézisei között szerepel egyebek között a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása, a közvetlen párbeszéd újraindítása Moszkva és Kijev között, valamint a további eszkaláció megakadályozása.
Peszkov újságírói kérésre válaszolva azt mondta, nem látja értelmét, hogy külön kommentálja a kínai drónok és egyéb haditechnika állítólagos oroszországi exportjára vonatkozó állításokat, mert Peking ezt már megtette. Kína korábban hazugságnak minősítette a kijelentéseket, amelyek szerint ilyen támogatást nyújtana Moszkvának.
A szóvivő szerint Oroszország jelenleg nem látja az Ukrajna körüli helyzet békés rendezésének előfeltételeit, ami a „különleges hadművelet” folytatását teszi szükségessé. Azt mondta, Oroszország a kitűzött célok elérése felé halad.
Az unió tizedik szankciócsomagjáról megjegyezte, hogy Nyugaton hiány lépett fel az új büntetőintézkedések célpontjainak tekintetében. Mint mondta, ez magyarázza egyes magánszemélyek vagy jogi személyek „logikátlan” lajstromba vételét. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy feketelistára került Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos is, aki kulcsszerepet játszik az orosz–ukrán hadifogolycserék megszervezésében.
Elmondta, hogy a Kreml figyelemmel kíséri Moldova Dnyeszter menti régiója körül kialakult helyzetet, amely nyugtalanságra ad okot. Peszkov szerint a nyugtalanságot kívülről szítják.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója hétfőn újságíróknak mondta el, hogy továbbra is pozitívan tekint a 2022 novemberében Ankarában William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazhatójával megtartott találkozójára, és nagy tiszteletet tanúsít iránta.
Az orosz kémfőnök Burns egy sajtónyilatkozatát kommentálta, amelyben a hivatali partnere negatívan jellemezte mind a találkozót, mind Nariskin akkori magatartását.
Tudják, a találkozó két és fél órán át tartott, és már ez is arra utal, hogy aligha lehetett volna ilyen hosszú a megbeszélés, ha valamelyik fél dacosan, durván és arrogánsan viselkedik
– mondta az SZVR-igazgató.
Nem, ismétlem, ez egy nagyon jó, nyugodt beszélgetés volt
– mondta Nariskin, hozzátéve, hogy a tárgyalás során nem a saját véleményét, hanem az orosz közvéleményt képviselte.
Amerika, Németország és Lengyelország közös hadgyakorlatot fog tartani
The Kyiv Independent szerint Washington tárgyalásokat folytat Berlinnel és Varsóval közös hadgyakorlatok tartásáról Lengyelországban, válaszul a NATO keleti határát fenyegető orosz fenyegetésre – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter február 27-én a televízióban.
Ukrán vezérkar: több iráni drónt lelőttek Kijev légterében
Az orosz hadsereg 14 iráni gyártású drónt vetett be Ukrajna ellen hétfőre virradóan, ezek közül 11-et az ukrán erők megsemmisítettek – közölte az ukrán vezérkar.
Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője később hozzátette, hogy kilenc önmegsemmisítő drónt a főváros légterében lőtt le az ukrán hadsereg. Az előzetes információk alapján sem személyi sérülést, sem károkat nem okozott Kijevben a dróntámadás.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint hétfő reggel egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el, a veszély egy órán át tartott.
A dél-ukrajnai Odessza megyében vészhelyzeti leállás volt egy nagyfeszültségű elektromos vezetéken, aminek következtében Odessza városának csaknem egésze áram nélkül maradt – hozta nyilvánosságra a DTEK energetikai vállalat. Hozzátette, hogy a szakemberek rögvest hozzálátnak a javítási munkálatoknak, amint lefújják a légiriadót.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben rendeletet írt alá, amelyben az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntése alapján szankciók alá vont 164 magán- és 85 jogi személyt, köztük olyan cégeket, amelyek kapcsolatban állnak a Wagner zsoldoscsoporttal és annak alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal.
Fotós: Thibault Camus / Forrás: MTI/AP
A Magyar Vöröskereszt több mint 350 ezer esetben nyújtott segítséget a menekülteknek tavaly
Az ukrajnai háború kitörése óta 350 ezer esetben nyújtott ellátást menekülteknek a Magyar Vöröskereszt, a konfliktussal összefüggő feladatait továbbra is ellátja a határ menti segítőpontokon és a budapesti BOK-csarnokban – hangzott el a szervezet hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Kardos István főigazgatója beszámolója szerint az ukrán vöröskereszt kárpátaljai szervezetéhez eddig 326 tonna adományt juttattak el több mint 393 millió forint értékben.
Hozzátette: a válság miatt beérkezett adományok értéke hozzávetőlegesen 633 millió forint.
Tavaly több mint 886 millió forintnyi természetbeni adomány érkezett a Magyar Vöröskereszthez, a menekültellátáshoz kötődő kiadásaik hárommilliárd forint felettiek, ebben a költésben azonban már benne van a befogadóhelyek üzemeltetésére fordított pénz is – ismertette a főigazgató.
A szervezet tavalyi tevékenységét értékelve Kardos István elmondta, hogy az év eleji feladataik között még jelen volt a koronavírussal összefüggő tevékenység önkéntesekkel való segítése is.
Az ukrajnai háború tavaly február 24-ei kitörése óta azonban folyamatosan, sok helyszínen tevékenykednek, a szervezet továbbra is ott van a lónyai határátkelőhelyen, segítenek a fővárosi BOK-csarnokban és az ország több vármegyéjében – sorolta a főigazgató.
Kitért arra is, hogy a Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom tagjaként nyújt segítséget a török–szíriai határtérséget sújtó földrengés túlélőinek.
Kardos István megemlítette, hogy a menekültellátás óriási feladat a szervezet életében, és az idei év nagy kihívásai között említette, hogy az e tevékenység mellett végzett egyéb alapfeladataik – véradásszervezés, elsősegélynyújtás, keresőszolgálat, szociális területen nyújtott ellátás – ne sérüljenek.
Családok magyarországi integrációja és további segélyszállítmányok a Máltai Szeretetszolgálattól
Ukrajnai családok magyarországi integrációjával és segélyszállítmányok Kárpátaljára küldésével folytatja segítő tevékenységét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt egy évben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 115 ezer menekülőnek nyújtott segítséget és 570 tonna árut vitt 570 millió forint értékben Ukrajnába. Egy év elteltével is folyamatos, 24 órás ügyeletet tartanak a határon, több ezer tartósan itt tartózkodó menekült beilleszkedését segítik, ezen belül 170 család magyarországi letelepedését támogatják az integrációs programjukkal – hangzott el a szervezet hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A másfél hónapon át tartó első menekülthullámban naponta ezerkétszáz ember érkezett Beregsurányba, és bár a számuk később jelentősen csökkent, a szervezet még egy év után is folyamatos, éjjel-nappali ügyeletet tart a határon, fogadva az érkezőket – közölték.
A szeretetszolgálat Budapesten és több településen is ideiglenes szállást működtetett, ahol hosszabb-rövidebb időre megpihenhettek az úticél nélkül érkezők. A tovább nem utazó családok Magyarországon maradásukhoz és beilleszkedésükhöz kaptak támogatást.
Segítő programjaikhoz több mint hétezer támogató járult hozzá; voltak napok, amikor négypercenként érkezett valamilyen felajánlás.
Az adományok jellemzően a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével jutottak el a rászorulókhoz, de Ukrajna távolabbi településeire is indultak adománnyal megrakott konvojok. A szállítmányokat a szükségletek alapján állította össze a szolgálat, a kéréseknek megfelelően vittek egészségügyi eszközöket, tábori felszereléseket, illetve áramfejlesztőket a folyamatosan szállított élelmiszerek mellett – tájékoztattak.
Egy év alatt új ellátási formákat vezettek be, és a tömeges segítségnyújtás feltételeit is megteremtették. Amikor a legtöbb menekült érkezett, naponta négyszáz ember végzett önként vállalt munkát a segítő programokban. A menekülők ellátása idővel rendszerezett munkafolyamattá vált, az önkénteseket főállású dolgozók váltották fel.
Egy év után kilencven családsegítő, tolmács és szociális munkás gondoskodik az ukrajnai családokról, a munka folytatásához pedig telepíthető konténerek, járművek és felszerelések állnak készenlétben.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat több újítást is bevezetett a karitatív munkában, széles körben alkalmazni kezdte például a humanitárius kártyát. A speciális bankkártya célzott támogatást tesz lehetővé, mivel csak az előre beállított termékkör vásárlását engedélyezi, menekülők ezzel jellemzően élelmiszert, gyógyszert és ruhaneműt vásárolhattak.
A sajtótájékoztató után Beregszászra indítottak útnak újabb segélyszállítmányt.
Oroszország üzenete
Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke az Izvesztyija című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy a civilizáció létezése Oroszország nélkül nem jöhet szóba, és ez a kérdés nem fogják eldönteni az ukrán fronton.
Ha komolyan felvetik magának Oroszország létezésének kérdését, akkor nem az ukrán fronton nem fognak dönteni erről. Ez az egész emberi civilizáció fennmaradásának kérdése is.
A politikus hangsúlyozta, hogy itt nem szabad félreértésnek lennie, és hogy nincs szükségünk egy Oroszország nélküli világra.
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP
Orosz támadások
Az elmúlt 24 órában 3 ember meghalt, 8 megsebesült az orosz támadásokban.
Orosz támadásokat jelentettek Hmelnyickij, Kijev, Donyeck, Herszon, Harkiv, Szumi, Mikolajiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Luhanszk megyékből.
Egyre feszültebb a helyzet Moldovában
A Kreml hétfőn közölte, hogy aggódik a Moldovához tartozó, szakadár Dnyeszteren túli régióban kialakult helyzet miatt, ahol szerinte Ukrajna és más európai országok szítják a helyzettel - számol be minderről The Guardian.
Természetesen a Dnyeszteren túli helyzet a legszorosabb figyelmünk tárgya és aggodalmunk oka. De tudjuk, hogy ellenfeleink az ukrán rendszerben, a kijevi rezsimben, valamint az európai országok ellenfelei is képesek a provokáció különböző fajtáira. A helyzet nyugtalan, provokálják, kívülről provokálják - jelentette a Reuters szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a médiának.
Moszkva a múlt héten közölte a Nyugattal, hogy minden olyan akciót, amely a Dnyeszteren túli orosz békefenntartókat fenyegeti, maga Oroszország elleni támadásnak tekintene, és ez a figyelmeztetés a Románia és Ukrajna között fekvő kis volt szovjet köztársaságban, Moldovában megnövekedett aggodalmak közepette érkezett egy esetleges orosz fenyegetés miatt. Moldova Európa-barát elnöke, Maia Sandu ebben a hónapban azzal vádolta Moszkvát, hogy puccsot tervez, amit Oroszország tagadott.
Kína a béke pártján
A kínai külügyminisztérium kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök esetleges tárgyalásait, megjegyezve, hogy Peking minden féllel kapcsolatban áll. Erről a RIA Novosztyi számolt be.
Kína álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban következetes és világos. A lényege a béketárgyalások előmozdítása és a válság politikai megoldásának elősegítése. Folyamatosan kapcsolatban állunk az érintett felekkel, beleértve Ukrajnát is
- mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Február 24-én a kínai hatóságok bemutattak egy 12 pontos tervet az ukrajnai béke érdekében. Ebben Peking az ellenségeskedések beszüntetésére és a békés párbeszéd újraindítására szólít fel Kijev és Moszkva között. A KNK felszólította továbbá a konfliktusban részt vevő feleket, hogy hagyjanak fel a hidegháborús mentalitással.
Helyi hatóságok: Nyugat-Ukrajnában orosz dróncsapás ért egy települést
Két ember meghalt és három megsebesült a nyugat-ukrajnai Hmelnyickijben egy orosz dróncsapásban, amelyben több mint egy tucat iráni gyártmányú harci drónt vetettek be vasárnap este - közölték a helyi hatóságok.
Az egyik halálos áldozat a mentőalakulat tagja volt, aki szolgálat közben vesztette életét - jelentette a Telegram üzenetküldőn a település polgármestere, Olekszandr Szimtcsicin, aki egyben a csapások következtében megrongálódott épületekről is beszámolt.
Nem sokkal később a Hmelnyickij régió kormányzója, Szerhij Gamalij a Telegramban bejelentette, hogy egy másik mentőmunkás a kórházban halt bele sebesülésébe.
Gamalij közölte, hogy éjszaka három dróncsapást intéztek a város ellen, amely a Kijevtől mintegy 350 kilométerre délnyugatra fekvő régió központja. A településnek az egy évvel ezelőtt indított orosz támadás előtt mintegy 275 ezer lakosa volt.
Oroszország összesen tizennégy iráni gyártmányú, Sahíd típusú drónt vetett be Ukrajna ellen - közölte hétfő reggel az ukrán légierő, amely szerint a drónok közül 11-et lelőtt az ukrán légvédelem.
Kilenc drónt Kijev környékén semmisítettek meg - derült ki a kijevi katonai közigazgatás tájékoztatójából. Ez utóbbiaknak nem voltak áldozatai, és károk sem keletkeztek.
Diplomáciai megoldást támogat a csehek többsége
Csehország lakosságának többsége az ukrajnai háború befejezése érdekében továbbra is a diplomáciai tárgyalásokat részesítené előnyben - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Median ügynökség készített február második felében a Radiozurnál cseh közszolgálati hírrádió számára.
A Radiozurnál hétfői közlése szerint a megkérdezettek 90 százaléka a diplomáciai megoldást támogatja, ami lényegében megfelel a háború kitörésekor készített hasonló felmérés eredményének.
Az Oroszország elleni európai uniós szankciókat jelenleg a csehek 68 százaléka támogatja, 12 százalékkal kevesebben, mint egy éve. A büntetőintézkedések támogatottsága a fiatalabbak és magasabb műveltséggel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a 45-59 éves korosztály, a kisebb települések lakossága, valamint az ellenzéki ANO mozgalom, illetve a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) választóinak körében a legalacsonyabb.
Ukrajna fegyverekkel és lőszerrel való folyamatos támogatását a megkérdezettek 56 százaléka tartja fontosnak. Elsősorban a fiatalabbak, a diákok és a Polgári Demokratikus Párt (ODS) választói.
A NATO közvetlen beavatkozását az orosz-ukrán konfliktusba Ukrajna oldalán a csehek 18 százaléka támogatná, míg 76 százalékuk inkább ellenezné.
Azt, hogy Ukrajnát a közeljövőben felvegyék az EU-ba, illetve a NATO-ba, a cseh lakosság mintegy fele támogatja a felmérés szerint.
Volodimir Zelenszkij menesztette a Donyec-medence védelméért felelős parancsnokot
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap késő este egysoros rendeletében menesztette a Donyec-medence védelméért felelős összevont katonai és rendvédelmi alakulatok főparancsnokát.
Az államfő nem indokolta döntését.
Az UNIAN ukrán hírügynökség hétfői anyagában emlékeztetett arra, hogy Eduard Moszkaljov vezérőrnagy tavaly került ebbe a tisztségbe, nem sokkal az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után. Néhány nappal március 15-i kinevezését követően Zelenszkij Ukrajna állami szuverenitásának és területi integritásának védelmében tanúsított személyes bátorságáért és önzetlen cselekedeteiért, valamint a katonai eskühöz való hűségéért a Bohdan Hmelnyickij érdemrend második fokozatával tüntette ki.
Eduard Moszkaljov korábban az Odessza hadműveleti-stratégiai csoportosulás csapatainak parancsnoka és vezérkari főnöke, a Kelet nevű hadműveleti parancsnokság csapatainak első parancsnokhelyettese volt.
A kelet-ukrajnai Donyec-medencében jelenleg rendkívül heves harcok dúlnak, főképpen Bahmut környékén. Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében arról számolt be, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyében lévő Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk települések térségében.
Magyarország a béke pártján áll
Magyarország a béke pártján áll az ENSZ-szel és a Vatikánnal közösen. Ez még akkor is így van, ha Vera Jourová azt nyilatkozza, hogy "Gyakrabban kell leszólni Magyarországot, különösen Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt".
Európai politikusok esetében joggal vetődik fel a kérdés, hogy kinek a zsoldjában állnak? Kiktől kapnak pénzt bizonyos álláspontok képviselete miatt? Senki nem állítja, hogy Vera Jourová a nemzetközi fegyverkereskedők lobbistája, de az biztos, hogy a fegyvergyártók örömmel veszik a Bizottság tagjának békeellenes álláspontját! - írta posztjában Varga Judit miniszter.
Egyre közelebb Svédország és Finnország csatlakozása a NATO-hoz
Mevlüt Çavuşoglu török külügyminiszter hétfőn közölte, hogy a Svédországgal és Finnországgal a NATO-tagságra való jelentkezésükről folytatott tárgyalások március 9-én folytatódnak, miután januárban a Korán-égetés miatt elhalasztották a tárgyalásokat.
A Reuters jelentése szerint Çavuşoglu Ankarában elmondta, hogy a találkozóra Brüsszelben kerül sor, és az országok között aláírt memorandum végrehajtásáról tárgyalnak majd.
Visszavert orosz támadások
Az ukrán hadsereg az elmúlt 24 órában 81 orosz támadást vert vissza Északkelet- és Kelet-Ukrajnában - jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara február 27-én reggeli frissítésében.
Megmagyarázhatatlan robbanások Mariupolban
Oroszbarát tisztviselők jelentése szerint február 21. óta legalább 14 robbanás volt az oroszok ellenőrzés alatt álló Mariupol város környékén. A célpontok között volt egy repülőtéri lőszerraktár, két üzemanyagraktár és egy acélmű, amelyet Oroszország katonai bázisként használ. Mariupol legalább 80 kilométerre fekszik a frontvonaltól – írta The Guardian.
Oroszországot valószínűleg aggasztja, hogy megmagyarázhatatlan robbanások történnek egy olyan övezetben, amelyet korábban valószínűleg úgy értékelt, hogy az ukrán csapásmérő képességek hatótávolságán kívül esik. Mariupol, bár a háború korábbi szakaszában széles körben elpusztult, fontos Oroszország számára, mivel ez a 2022-ben elfoglalt legnagyobb város, amelyet Oroszország még mindig ellenőrzése alatt tart, és egy kulcsfontosságú logisztikai útvonalon fekszik.
Lavrov: meghiúsultak az Oroszország elszigetelését célzó tervek
Oroszország a nemzetközi közösség legtöbb tagállamával megerősítette az együttműködést, és meghiúsította a kollektív Nyugat azon terveit, amelyek az ország elszigetelését és feldarabolását célozták - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy moszkvai szaktanácskozáson.
"Most dől el, milyen lesz a jövő világrendjének konfigurációja, amely meghatározza Oroszország helyét a demokratikus, igazságos és policentrikus rendszerben, amely most van kialakulóban, és amelynek nincs és nem is lehet alternatívája" - mondta.
Szeretném hangsúlyozni, nemcsak a kollektív Nyugat azon terveit sikerült meghiúsítanunk, amelyek Oroszország elszigetelésére, sőt feldarabolására irányulnak, hanem a nemzetközi közösség túlnyomó többségével való növekvő együttműködést is sikerült biztosítanunk. Ezt most már világtöbbségnek nevezzük
- tette hozzá.
A külügyminiszter a világtöbbséghez egyebek között Kínát és Indiát, valamit a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Független Államok Közössége, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a BRICS csoport tagjait sorolta.
Elmondta, hogy az utóbbi két szervezetbe több mint húsz ország kérte felvételét.
Közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan nyilvánosság elé terjeszti Oroszország új, a megváltozott nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai koncepcióját.
Maratoni ülést tart az ENSZ emberi jogi tanácsa
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa ma ül össze, hogy egységesen elítélje Oroszország ukrajnai invázióját, és kiterjessze a konfliktusban elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos vizsgálatot – írta a The Guardian.
A rekordhosszú, hat hétig tartó ülés egyik legfontosabb határozata az Ukrajnában elkövetett orosz bűncselekmények magas szintű kivizsgálásának kiterjesztéséről szól majd – írta a portál.
Több mint tízezren érkeztek vasárnap Magyarországra
Magyarország területére 2023. február 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4627 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5623 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. február 26-án 77 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Jelentős orosz erősítés érkezett zaporizzsjai területre
Az orosz erők nagy mennyiségű személyzetet és felszerelést halmoznak fel Vasziljevka és Hulyaipole közelében, zaporizzsjai területen - írta egy ukrán jelentésre hivatkozva az ISW amerikai elemzőcég.
Lelőttek 3 iráni drónt Csernyihivnél
Az iráni Shahed drónokat az éjszaka semmisítették meg az ukránok.
Lelőttek egy orosz vadászgépet Avdivkánál
Ukrajna lelőtt egy orosz repülőgépet tegnap a donyecki Avdivka közelében. Az ukránok egy hordozható légvédelmi rendszerrel lőtték le az orosz Szu-25-ös repülőgépet - áll a jelentésben.
Ezt gondolja Putyinról a CIA
A 2023-as év kritikus lesz abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok minden eszközbeli és hírszerzési támogatást megadjon Ukrajna számára - jelentette ki a CIA igazgatója egy vasárnap megjelent interjúban.
William Burns az ABC televíziónak adott interjúban azt fejtegette, hogy az orosz fél jelenleg nem gondol komolyan tárgyalásra, és mint fogalmazott, ebbe az irányba csak a hadszíntéren keresztül vezet út. Hozzátette: az amerikai kormánynak azért kell megadnia minden segítséget Ukrajna számára, hogy erősebbek legyenek a harctéren és majd végső soron a tárgyalóasztalnál.
Az amerikai hírszerzés vezetője szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz elnök ma még túlságosan magabiztos abban, hogy képes lehet Ukrajnát kifárasztással felőrölni, illetve játszik az európaiak politikai kifáradására, valamint arra, hogy idővel az Egyesült Államok figyelmes is már ügyek felé fordul.
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
