Véres csata zajlik Bahmutért

Lezuhant egy orosz vadászgép

Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy egyik es vadászgépük balesetet szenvedett és lezuhant a murmanszki régióban.

A repülőgép kiképzőrepülés közben zuhant le, a fedélzeten tartózkodó pilóták katapultáltak, így sérülés nélkül túlélték a balesetet – közölte az orosz Védelmi Minisztérium.

Románia csökkentette és munkavállaláshoz kötötte a menekültek támogatását

Románia csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, illetve gyermekeiket iskolába kell íratniuk.

A szerdai kormányülésen elfogadott határozat szerint az egyedülálló menekültek havi 750 lej (57 ezer forint), a háború elől menekülő családok pedig havi 2000 lej lakhatási támogatást kaphatnak év végig. A lakhatási támogatás eddig kétszerese volt ennek az összegnek, de nem a menekült, hanem az őt befogadó szállásadó kapta. A menekültenként járó havi 600 lejes étkezési támogatás összege nem csökken.

Az átmeneti védelem igénylését követően a támogatás csak egy hónapig jár automatikusan, 

Kirill orosz pátriárka az első személy a cseh nemzeti szankciós listán

Kirill orosz pátriárka az első személy, akit a prágai kormány Csehország nemzeti szankciós listájára helyezett az Ukrajna elleni invázió támogatása miatt - jelentette a CTK hírügynökség a külügyminisztérium weboldalára hivatkozva.

Nemzeti büntetőintézkedések kiszabását az emberi jogokat súlyosan megsértő természetes és jogi személyek ellen Csehországban az úgynevezett Magnyitszkij-törvény teszi lehetővé, amelyet tavaly nyáron fogadott el a cseh parlament, és amely január elején lépett életbe.

Csehország a nemzeti listával az Európai Unió szankciós listáját bővíti. Az Európai Unió már korábban a szankciós listára akarta tenni Kirill pátriárkát, civil nevén Vlagyimir Mihajlovics Gungyajevet, de Magyarország egyet nem értése következtében erre nem került sor. A cseh külügyminisztérium ennek alapján javasolta a pátriárka felvételét a nemzeti szankciós listára - írja a CTK.

Zelenszkij telefonon beszélt a kínai elnökkel

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

"Hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Úgy gondolom, hogy ez a telefonhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez" - írta Zelenszkij a Twitteren.

Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára a Facebookon hozzáfűzte, hogy Zelenszkij csaknem egyórás telefonbeszélgetést folytatott Kína elnökével. Az ukrán elnöki iroda későbbre ígért részletes tájékoztatást a megbeszélésről.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a Hszinhua kínai hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy Hszi Csin-ping közölte Zelenszkijjel: álláspontja szerint a párbeszéd és a tárgyalások az egyetlen járható kiút, és leszögezte, hogy egy atomháborúnak nincs győztese.

Kína nemrég közzétette saját béketervét, amelyben az Ukrajna elleni orosz háború megoldására vonatkozó elképzeléseit vázolta. Zelenszkij ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy nem tekinti béketervnek Kína javaslatát az ukrajnai háború megoldására, de pozitív dolgokat lát a kezdeményezésben.

Véres csata zajlik Bahmutért

Bahmutért "véres csata" zajlik, amelybe most már több ukrán különleges egység és "rengeteg zsoldos" is bekapcsolódott - közölte Jevgenyij Prigozsin, a város ostromában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magánvállalat alapítója sajtószolgálatán keresztül szerdán.

A "zsoldosok" kilétével kapcsolatban azt állította, hogy "egész nap lengyel beszéd hallatszik".

Prigozsin ezúttal azt jósolta, hogy 

Nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy az ellenoffenzíva a győzelem napjára várható-e.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz rohamegységek Bahmutban "folytatták az ukrán fegyveres erők alegységeinek felszámolását", a biztosító légideszant erők pedig meghiúsították az északi és a déli szárnyon indított ukrán ellentámadási kísérleteket.

A tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 450 főben nevezte meg. Mint mondta, elérhette a háromszázat azoknak a katonáknak és "zsoldosoknak" a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. (Bahmut is ehhez a fontszakaszhoz tartozik.) Szavai szerint különböző frontszakaszokon nyolc ukrán diverzáns- és felderítő csoportot számoltak fel. Konasenkov a megsemmisített ukrán eszközök és objektumok között említett egyebek között egy Szu-25-ös harci gépet, két vezetésipontot és két tüzérségi lőszerraktárt.

Vlagyimir Rogov, a nagyrészt elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők három dandárt csoportosítottak át Dnyipropetrovszk megyéből Orehiv és Huljajpole közelébe. Az egységeknek április 30-ig kell megérkezniük a térségbe.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, aki terrorcselekményt készült elkövetni a szimferopoli haditengerészeti kórházban. A gyanúsítottól egy szögekkel megtöltött, saját készítésű robbanószerkezetet foglaltak le.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) bejelentette, hogy vizsgálatot indított francia "zsoldosok" ellen, akik orosz hadifoglyokat lőttek agyon közvetlen közelről. A hatóság szerint egyikőjük fotókat osztott meg három fogoly meggyilkolásáról.

Az SZK szerint a franciák az ukrán Azov ezred és a 92. dandár kötelékében szolgáltak. A hatóság az elkövetők felelősségre vonását ígérte.

Belga katonai hírszerzés: Oroszország jelenti a legfőbb és legközvetlenebb fenyegetést

Oroszország jelenti a legfőbb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti térség békéjére - olvasható a belga katonai hírszerzés (SGRS) szerdán közzétett éves elemzésében.

A jelentés kiemeli, hogy 

Az SGRS rámutatott, hogy az orosz kémtevékenységek átmeneti csökkenéséhez vezetett számos orosz diplomata kiutasítása Belgiumból, azonban felhívta a figyelmet, hogy az orosz hírszerző szolgálatok képesek lesznek alkalmazkodni a változó helyzethez.  

A hírszerzési szakértők szerint orosz állami szereplők is folytatnak "kiberfelderítéseket" nyugati országok kritikus infrastruktúrája körül. Az elemzők aggasztónak tartják, hogy Oroszország támadásokat intézhet ezen infrastruktúrák ellen abban az esetben, ha az ukrajnai háború túlterjedne az ukrán hadszíntéren.

A jelentés kiemeli, hogy 

Az SGRS szerint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása "egyre nehezebben valósul meg": ez a tendencia aláássa a nemzetközi kapcsolatokat és ösztönzi a fegyverkezési versenyt, ami a nemzetközi feszültségek további fokozódáshoz vezet. Például Irán ballisztikus és nukleáris fejlesztései "jelentős destabilizációhoz vezethetnek a világgazdaság számára jelentős érdekeket képviselő közel-keleti régióban."

A belga hírszerzés úgy véli, Kína titkosszolgálati tevékenysége egyre inkább a tengerentúlra összpontosul. A kínai hírszerző szolgálatok vezetője tagja a Kínai Kommunista Párt legfőbb döntéshozó testületének, így a szolgálatok még több állami támogatásban részesülnek.  

"Olyan információkat kell szolgáltatniuk, amelyek elősegítik, hogy Kína technológiai szempontból önellátóvá váljon, helytálljon a Nyugattal való konfliktusokban, és biztosítsa saját globális gazdasági érdekeit" - áll a jelentésben.

Norvég diplomatákat utasított ki Oroszország

Oroszország szerdán bejelentette, hogy kiutasított tíz norvég diplomatát.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint "Oroszország határozott tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy Oslo 15 orosz diplomatát utasított ki áprilisban; egyúttal sajnálatát fejezi ki, hogy a norvég fél a kiutasítással csak tovább súlyosbította a két ország között már amúgy is mélyponton lévő kapcsolatokat".

A tárca azt is közölte, hogy szerdán bekérették Robert Kvile moszkvai norvég nagykövetet és tájékoztatták arról, hogy az orosz diplomaták áprilisi kiutasítására adott válaszlépésről van szó. A nagykövettel azt is közölték, hogy 

A norvég külügyminisztérium szóvivője, Ragnhild Simenstad az orosz kiutasításokra adott válaszában hangsúlyozta, hogy "a döntést megtorlásként értékelik, miközben Oroszország is tudja, hogy a területén dolgozó norvég diplomaták nem folytatnak az alapfeladatukkal össze nem egyeztethető tevékenységet".

Norvégia április 13-án jelentette be 15 orosz diplomata kiutasítását, amit azzal indokoltak, hogy az érintett személyek Norvégia biztonságát veszélyeztető kémtevékenységet folytattak.

A korábban szorosnak mondható orosz-norvég kapcsolatok azután romlottak meg, hogy Norvégia - noha nem tagja az Európai Uniónak -, szinte kivétel nélkül csatlakozott az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben foganatosított uniós szankciókhoz.

Vlagyimir Putyin ellenintézkedéseket rendelt el az orosz vagyon lefoglalása esetére

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete értelmében ideiglenes orosz állami kezelésbe kerül a külföldi államokkal kapcsolatban álló vállalatok vagyona, ha ezekben az országokban orosz vagyontárgyakat zárolnak.

A rendeletet kedd éjjel tették közzé a jogi információk hivatalos internetes portálján.

A dokumentum értelmében az orosz Unipro (a német Uniper tulajdonában lévő) részvényeinek 83,73 százaléka és a (finn Fortum tulajdonában lévő) Fortum részvényeinek 98 százaléka az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség ideiglenes igazgatása alá kerül. A barátságtalan országok vagyonának ideiglenes kezelése a rendelet szerint államfői döntéssel megszüntethető. Az ideiglenes vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogköröket, továbbá leltározhatja a vagyontárgyakat, és gondoskodhat a megőrzésükről. Az ideiglenes kezeléssel kapcsolatos kiadásokat a használatból származó bevételből finanszírozzák.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak kijelentette, hogy a rendelet "válaszintézkedés a barátságtalan országok agresszív lépéseire, amelyek célja, hogy szabályozási keretet hozzanak létre az orosz vállalatok külföldi vagyonának tényleges lefoglalására". Rámutatott, hogy több államban szisztematikusan áttérnek az orosz cégek vagyonának ideiglenes kezeléséről a tényleges elkobzásra.

Közölte, hogy a rendelet céljai közé tartozik az Oroszország számára fontos vállalatok stabil működésének biztosítása, a barátságtalan országok intézkedéseinek az orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásának kiküszöbölése, valamint egy kártérítési alap létrehozása, válaszul az orosz vagyon külföldi lefoglalására. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem fosztja meg vagyonuktól a tulajdonosokat.

"A finn fél azzal indokolta lépését, hogy meg akarja vizsgálni, hogy a szóban forgó ingatlanok olyan vagyontárgyak-e, amelyek az uniós szankciós határozatok alapján lefoglalhatók" - állt a közleményben.

A dokumentum szerint a helsinki orosz nagykövetség jegyzékben közölte a finn külügyminisztériummal, hogy az ingatlanok orosz tulajdonban vannak, és felvilágosítást kért arról, hogy a végrehajtók fellépése mennyiben felel meg a nemzetközi jognak. Ezt követően a végrehajtó szerv feloldotta a telekre, és a központ épületére vonatkozó korlátozásokat, kijelentve, hogy nincs ok az ingatlan lefoglalására, ám a finn külügyi tárca nem tisztázta álláspontját.

Az orosz minisztérium közölte, hogy a végrehajtó szolgálat eljárását a finn hatóságok újabb oroszellenes támadásának tekinti, és ellenintézkedéseket helyezett kilátásba.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a finn bírósági végrehajtó szolgálat az orosz "különleges hadművelettel" összefüggésben mintegy 1710 alperessel szemben alkalmazott uniós szankciókat, és mintegy 244 millió euró értékű vagyontárgyat foglalt le. Az intézkedések ellen eddig mintegy 30 fellebbezést nyújtottak be, a tárgyalások megkezdődtek.

Zelenszkij: meg kell akadályozni, hogy Oroszország atomlétesítményekkel zsarolja a világot

Mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy Oroszország nukleáris létesítményekkel zsarolja a világot - hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, a csernobili atomerőmű-baleset évfordulója alkalmából a Telegramon közzétett üzenetében.

"Harminchét évvel ezelőtt a csernobili atomerőmű balesete hatalmas sebhelyet hagyott az egész világon. Egy sugárszivárgás az egykor hangulatos és fejlett területet tiltott zónává változtatta. Ma a Csernobil körüli harminc kilométeres övezet továbbra is veszélyes hely, ahol magas a sugárzás értéke. Tavaly az orosz megszállók nemcsak az atomerőművet foglalták el, hanem ismét veszélybe sodorták az egész világot. Mindent meg kell tennünk annak megakadályozása érdekében, hogy egy terrorista állam nukleáris létesítményekkel zsarolja Ukrajnát és a világot" - hangsúlyozta az államfő.

Zelenszkij hozzátette, hogy egy évvel a terület visszafoglalása után a csernobili zónában működő tudományos és biztonsági vállalkozások már ismét a szokásos rendben működnek. Szavai szerint Ukrajna és a világ nagy árat fizetett a katasztrófa következményeinek felszámolásáért, amely még most is tart.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták, a területet tiltott zónává minősítették.

Olekszandr Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy az orosz vezetés nukleáris fenyegetésekhez folyamodik, miközben a Kreml egyre jobban tudatára ébred az ukrán területeket megszálló orosz erők vereségének.

"Bármilyen fenyegetés az Oroszországi Föderáció részéről nukleáris fegyverek használatával kapcsolatban a tehetetlenség és a félelem megnyilvánulása" - szögezte le a politikus. Szerinte minél rosszabb helyzetben lesznek az orosz csapatok a fronton, annál gyakrabban hangzanak majd el az oroszok részéről "hisztérikus" nukleáris fenyegetések. Ez annak a mutatója, hogy a Kreml megérti a vereség és a megtorlás elkerülhetetlenségét - vélekedett.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzói hivatalok beszámolóiból készített szerdai összefoglalójában azt írta, hogy előző nap nyolc régiót ért orosz támadás Ukrajna déli és keleti részeiben. A déli Herszon megyét 28 támadás érte - ebből 11 a megyeszékhelyt -, és az orosz erők csaknem négyszáz lövedéket lőttek ki a régióra. A támadásokban egy civil sérült meg, 118 embert evakuáltak a megye ukrán ellenőrzésű részébe.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint mintegy 640-nel hozzávetőleg 188 410 főre nőtt az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában.

Szita Károly: támogassák az önkormányzatok az Országgyűlés békepárti határozatát!

Az Országgyűlés márciusban az orosz ukrán háborúval összefüggésben elfogadott békepárti határozatának támogatására hívta fel a magyarországi településeket Szita Károly (Fidesz-KDNP), a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke Kaposváron szerdán.

A somogyi vármegyeszékhely polgármestereként is dolgozó politikus a témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: még ezen a héten elküldi a parlamenti határozatot minden magyarországi polgármesternek, arra kérve őket, terjesszék a közgyűlés, illetve képviselőtestület elé, tűzzék napirendre és fogadják el, ezzel is erősítve Magyarország békepárti álláspontját.   

- hangsúlyozta.   

Szita Károly rámutatott, Brüsszelre nem, de a magyar kormányra számíthatnak a magyarországi városok és falvak, amelyet az is bizonyít, hogy a kormánytól pénzügyi támogatást kaptak az energiaválság legnehezebb hónapjaiban.

Lavrov figyelmeztet az EU rekordsebességű militarizálódására

Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió "rekordsebességgel militarizálódik", és agresszívan törekszik Oroszország megfékezésére.

Az Associated Press jelentése szerint egy sajtótájékoztatón a külügyminszter azt mondta, hogy nincsenek kétségei afelől, hogy ma már "nagyon kevés különbség" van az EU és a NATO között. Lavrov elmondta, hogy nemrég aláírtak egy nyilatkozatot, amely szerinte lényegében kimondja, hogy a 31 tagú NATO katonai szövetség biztosítja a 27 tagú EU politikai és gazdasági szervezetének biztonságát.

Nyilvánvalóan a "stratégiai partnerségükről" szóló januári EU-Nato nyilatkozatra utalt, amely szorosabb együttműködést sürget Oroszország ukrajnai invázióját követően a fejlődő biztonsági fenyegetésekkel való szembenézés érdekében - írja az Associated Press.

Lavrov szerint a gabonaexport megvitatása nem járt eredménnyel

- mondta Szergej Lavrov külügyminiszter kedden New Yorkban.

Oroszország jelezte, hogy amennyiben nem teljesül az export akadályait felszámoló követelések listája, nem fog beleegyezni az export május 18-a utáni meghosszabbításába.

Lavrov az ENSZ New York-i székházában tartott sajtótájékoztatóján méltatta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt hogy "megállapodásra jussanak azokkal az országokkal, amelyek szankciókat jelentettek be az Oroszországi Föderáció ellen, de nem született eredmény.

Urántartalmú lőszereket is küldött Ukrajnába az Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság "több ezer Challenger 2 lőszert küldött Ukrajnának, köztük szegényített urántartalmú páncéltörő töltényeket" – közölte James Heappy, a brit fegyveres erők minisztere az Egyesült Királyság parlamentjének honlapján tett nyilvános megkeresésre válaszolva. Hozzátette, hogy biztonsági okokból a brit kormány nem kommentálja az ukrán használati arányokat.

Oroszország londoni nagykövetsége válaszul azt állította, hogy az Egyesült Királyság "nem lesz képes kibújni a felelősség alól az Ukrajna Fegyveres Erőinek átadott szegényített urántartalmú lövedékek használatának következményeiért" - jelentette a Tass orosz állami hírügynökség a Telegramon.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma válaszul azt mondta, hogy a szegényített urán szabványos komponens, és semmi köze a nukleáris fegyverekhez vagy képességekhez. A szegényített urán nagyjából két és félszer sűrűbb, mint az acél, így különösen hatékony a nehézpáncélzat áttörésére.

Dél-Afrika a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja marad

Dél-Afrika elnöke, Cyril Ramaphosa azt mondta, hogy országa nem tervezi elhagyni a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), annak ellenére, hogy az országot kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) párt korábban azt közölte, hogy fontolgatja az ICC-ből való kilépést a többiekkel szembeni "tisztességtelen bánásmód" miatt – jelentette az Amerika Hangja. Az elnöki hivatal szerint a párt nyilatkozata egy "kommunikációs hiba" volt.

A Nemzetközi Büntetőbíróság a múlt hónapban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az ICC tagjaként Pretoria köteles lenne letartóztatni az orosz államfőt, amikor az dél-afrikai földre lép. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika gazdasági szövetségeként megalakult BRICS országcsoport idei csúcstalálkozójának a Dél-Afrikai Köztársaság ad otthont augusztusban, amelyre az orosz államfőt is várják.

Litvánia visszafordítja a migránsokat

A litván parlament megszavazta, hogy a határőrök visszafordítsák az országba illegálisan belépő migránsokat. Litvánia határos az EU-tagországokkal, Lettországgal és Lengyelországgal, valamint Fehéroroszországgal és Kalinyingrád orosz exklávéjával. 2021-ben Lettország szükségállapotot hirdetett, Litvánia pedig szögesdrót-kerítés tervezésébe kezdett, hogy megakadályozza, hogy rekordszámú migráns lépje át határát Fehéroroszországból.

Moszkva ellenőrzése alá vont két külföldi energiacéget

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta két külföldi energiacég orosz eszközeinek ideiglenes ellenőrzéséről szóló rendeletet, jelezve, hogy Moszkva szükség esetén más társaságokkal szemben is hasonló lépéseket tehet. A rendelet – amely felvázolja a lehetséges megtorlást külföldi orosz vagyon lefoglalása esetén – kimutatta, hogy Moszkva már fellépett az Uniper SE orosz részlege és a finn Fortum Oyj vagyona ellen.

Kijev elismerte a dróntámadást

Kijev elismerte, hogy ő állt egy dróntámadás mögött a Szevasztopoli-öbölben – erősítették meg az ukrán hatóságok. A tisztviselők azonban visszautasították azokat az orosz állításokat, amelyek szerint a támadás veszélybe sodorta a gabonafolyosó működését.

Ukrajna gyorsan bővíti drónhadseregét

A frontvonalon egyre növekvő igények miatt Ukrajna felgyorsította a kis teljesítményű drónok beszerzését és gyártását. A kormány enyhítette a drónalkatrészekre vonatkozó behozatali törvényeket, a már több mint 108 millió dollárt összegyűjtő Army of Drones (AOD) adománygyűjtő kampány pedig anyagi hátteret is ad a bővítéshez.

Az AOD eddig körülbelül 400 magánszemélytől kapott hobbi drónokat és további 3300-at építettek vagy vásároltak. Ezek jellemzően kisebb és olcsóbb, leginkább filmezésre tervezett berendezések, amelyeket harci felderítéshez használnak, miközben Kijevben már nagyobb kamikaze drónokat fejlesztenek és gyártanak.

Újabb 1,5 milliárd eurós uniós támogatás érkezik Ukrajnába

Az EU által Ukrajnának nyújtott közvetlen költségvetési támogatás teljes összege 2023-ban eddig 6 milliárd euró. Erről az ukrán pénzügyminisztérium tett közzé adatokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: "További 1,5 milliárd eurót nyújtunk Ukrajnának éves makroszintű pénzügyi támogatási csomagunk keretében. Továbbra is segíteni fogunk Ukrajnának abban, hogy ellenálljon Oroszország agressziójának, fenntartsuk intézményeit és infrastruktúráját, és döntő fontosságú reformokat hajtsunk végre."

A bizottság honlapja szerint ezzel az orosz agresszió kezdete óta (a bizottságtól és az EU-tagállamoktól) rendelkezésre álló teljes támogatás több mint 50 milliárd euróra nőtt. Ez nem tartalmazza a háború elől menekülő ukránok ellátására adott pénzügyi támogatást.

Egyre nő az orosz-amerikai összecsapás kockázata

Folyamatosan nő a két atomhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen katonai összecsapás kockázata – idézett a Tass hírügynökség egy magas rangú orosz diplomatát. Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért felelős vezetője az orosz állami hírügynökségnek elmondta, hogy Washington a Moszkvával folytatott magatartásával fokozza a kockázatokat.

Medvegyev a harmadik világháború veszélyére figyelmeztetett

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, egy moszkvai oktatási fórumon arról beszélt, hogy napról napra nő az atomháború veszélye.

"Nem tudom megmondani, mi az utolsó csepp a pohárban, mi lehet a kiváltó ok, de valamikor megtörténhet" - mondta. "Mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy a globális konfrontáció, a teljes körű harmadik világháború veszélye ne valósuljon meg." Kitartott amellett, hogy Oroszország nem akarja, hogy ez megtörténjen.

Medvegyev elmondta, hogy fiatalként a barátaival szokott beszélgetni az Egyesült Államokkal való konfrontációról, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség közötti konfrontációról. "Akkor ez valamiféle hipotetikus, távoli és lehetetlen forgatókönyvnek tűnt. De ezt most nem mondhatom, bármilyen szomorúan is hangzik" - zárta gondolatait.

Svédország kiutasította az orosz nagykövetség öt munkatársát

Svédország tájékoztatta Oroszországot, hogy kémkedés gyanúja miatt öt alkalmazottat kértek fel a stockholmi orosz nagykövetség elhagyására. Tobias Billstrom külügyminiszter nyilatkozata szerint tevékenységük "összeegyeztethetetlen" diplomáciai státuszukkal.

Csaknem két hete a szomszédos Norvégia jelentette be, hogy kiutasít 15 orosz diplomatát, akik szerintük kémek.

Cselek és csalások mindkét oldalon

Számos kommentátor ragadta meg az elmúlt napok ukrán támadásairól szóló jelentéseket annak bizonyítékaként, hogy az ország régóta várt tavaszi ellenoffenzívája megkezdődött.

A Sky News védelmi elemzője, Michael Clarke professzor kifejtette, hogy bár Ukrajna valószínűleg még nem döntött a teljes offenzíva kezdeményezése mellett, a háború most a következő szakaszba lépett. "Az a nézetem, hogy egy cselek és csalások sorozatának kezdetét látjuk, valószínűleg mindkét oldalon. Ebben a tekintetben elkezdődött a következő szakasz" - mondta.

"Hacsak az ukránok nem akarnak igazi meglepetést okozni – és ez veszélyes lenne –, Kijevnek még időre van szüksége. Még mindig sok átszervezésre van szükség, és fegyvereket kell felhalmozni egy offenzívához. Néhány NATO-ország lassan teljesíti a fegyverszállítási ígéreteit. És ugyanilyen fontos, hogy az időjárás még mindig nedves, és a talaj még mindig nem száradt ki kellően, ráadásul az előrejelzések szerint a következő két hétben sok esőre kell számítani" - mondta az elemző.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. április 25-én az ukrán-magyar határszakaszon 5042 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5175 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül 72 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.

A Kreml cáfolta a Putyinról szóló pletykákat

A Kreml visszautasította és hazugságnak nevezte azokat az állításokat, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök dublőröket használna. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azt a pletykát is visszautasította, hogy a 70 éves vezető ideje nagy részét egy nukleáris bunkerben tölti.

"Mindenki látja, milyen az elnökünk: mindig is megaaktív volt és most is az – a mellette dolgozók alig tudnak lépést tartani vele" – tette hozzá Peszkov.

A Kreml ismételten elutasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint Putyin beteg lenne.

Újjáépítenek hat szétlőtt települést

Ukrajna dollármilliárdokat készül fordítani hat olyan város újjáépítésére, amelyek súlyosan megsérültek az orosz invázió során. Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, hogy Kijev nyugati partnerei "átfogóan és új elvek szerint" építik újjá a következő városokat: Borodianka és Moshchun Kijev közelében, északon Jahidine, keleten Trosztianetsz és Tszirkunyi, délen pedig Poszad-Pokrovszke.

"Ez azt jelenti, hogy nem bizonyos házakat és épületeket építenek újjá, hanem mindent - rendszerszemlélettel, új tervezéssel és a települések teljes átalakításával" - mondta Smihal. Hozzátette: az újjáépítés azért fontos, hogy az ukrán civilek lássák: "az újjáépítés valóság", noha a háborúnak még nincs vége.

Ukrán külügyminiszter: elengedhetetlen a NATO-csatlakozás

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy "elkerülhetetlen", hogy országa csatlakozzon a NATO-hoz, és bírálta a csatlakozás elleni érveket.

A Foreign Affairs magazinban megjelent cikkében Kuleba kifejtette, miért kell a NATO-nak felvennie Ukrajnát, és arra buzdította a tagokat, hogy hagyjanak fel a kifogásokkal azzal kapcsolatban, hogy ennek miért nem szabad megtörténnie. Úgy látja, hogy egyelőre hiányzik a tagokból a politikai akarat.

"A jó hír az, hogy minden új érv gyengébb, mint az előző. A rossz hír az, hogy a folyamatos cáfolat értékes időt pazarol az emberek biztonságának rovására. Ukrajnának szüksége van a NATO-ra, a NATO-nak pedig Ukrajnára" - mondta az ukrán külügyminiszter.