2023.06.22. 06:00
Zelenszkij: Oroszország valószínűleg terrorcselekményt készül végrehajtani a zaporizzsjai atomerőműben
484. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Megrongálódott lakóház Krivij Rhiben 2023. június 13-án
Forrás: Anadolu Agency/AFP
Fotó: Arsen Dzodzaiev
Több mint 60 milliárd dollár pénzügyi segítséget ígértek Kijevnek a londoni Ukrajna-konferencia résztvevői
Meghaladja a 60 milliárd dollárt az ukrajnai újjáépítésről tartott, csütörtökön véget ért kétnapos londoni konferencián Kijevnek megígért nem katonai jellegű pénzügyi támogatások értéke.
A brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a nagyszabású rendezvény az egyik legnagyobb ilyen jellegű helyreállítási konferencia volt a második világháború óta.
A konferencián jelen volt mások mellett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői.
A vendéglátó Nagy-Britannia állami garanciát vállalt 3 milliárd dollárnyi, Ukrajnának folyósítandó világbanki hitelre, emellett 240 millió font (csaknem 104 milliárd forint) kétoldalú közvetlen pénzügyi segítséget is bejelentett Ukrajna számára.
A külügyminisztériumi tájékoztatás felidézi, hogy
a Világbank becslése szerint az ukrajnai újjáépítési és helyreállítási költségek elérhetik a 411 milliárd dollárt, és ebből már az idén 14 milliárd dollárra van szükség elsődleges fontosságú újjáépítési beruházások formájában.
A londoni konferencia - amelyen 59 ország kormányai, üzleti vállalkozásai és civil szervezetei vettek részt - a brit külügyminisztérium csütörtöki beszámolója szerint hitet tett a korszerű, fenntartható, ellenállóképes ukrán gazdaság felépítése mellett.
A tárca közölte:
a Világbank által legsürgősebbnek ítélt 14 milliárd dolláros kezdeti újjáépítési finanszírozás előteremtésében máris jelentős haladást sikerült elérni a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7), az Európai Unió és a globális pénzügyi szervezetek vállalásai révén.
A tájékoztatás kiemeli, hogy egyedül az
EU által vállalt hozzájárulás – ha az Európai Parlament és a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács is jóváhagyja – 50 milliárd euróig terjedő finanszírozást mozgósít a következő négy évben adományok és hitelek formájában.
Az Egyesült Államok 1,3 milliárd dollár értékű segítséget ígért az ukrán energiaszektor és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények korszerűsítésére.
Fotó: Andy Rain / Forrás: MTI/EPA
A londoni konferencián 42 országból és 21 gazdasági szektorból csaknem ötszáz magánvállalat is jelen volt; ezek együttes piaci tőkeértéke meghaladja az 5200 milliárd dollárt.
A cégek közül a Google, a Siemens, a Vodafone, a Hitachi, a Virgin-csoport, a Rolls-Royce és a Philips már csatlakozott a konferencián meghirdetett ukrajnai üzleti támogatási csomaghoz.
A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) - Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője - bejelentette, hogy 3-5 milliárd eurós tőkeemelést kér a részvényes országoktól az Ukrajnának nyújtott finanszírozások folytatásához, és a brit kormány már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést.
Az EBRD a várakozások szerint e tőkepótlás négyszeresét tudja majd mozgósítani társfinanszírozási forrásokból ukrajnai beruházásokra a következő években.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában felidézte, hogy a brit kormány által e héten beterjesztett törvénytervezet alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A tervezett jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra, jóllehet nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére akkor sem, ha ezt megteszik.
A litván elnök További szankciókat sürget
További, szigorúbb uniós szankciókat sürgetett Oroszország ellen csütörtökön Gitanas Nauseda litván elnök.
Ahhoz, hogy a büntetőintézkedések hatékonyak legyenek, felszólítunk a kivételek felszámolására, amelyek csak kiskapukat nyitnak
– hangoztatta Nauseda Vilniusban más uniós tagországok nagyköveteivel tartott találkozóján.
Mint mondta, az Európai Uniónak meg kell fontolnia egy újabb szankciós csomagot, egyebek között a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernnel szemben is.
Az uniós tagállamok szerdán állapodtak meg a tizenegyedik szankciós csomagról Oroszországgal szemben.
Nemzetközi Atomenergia-ügynökség: nincs aláaknázva a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtava
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem talált aknákat a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtavánál, amelyekről az ukrán hírszerzés vezetője tett bejelentést, azt viszont megerősíti, hogy az erőművet helyenként aláaknázták – írta közleményében csütörtökön a NAÜ sajtószolgálata.
"A főigazgató látogatásakor a hűtőtavat is megtekintette, aknát viszont ott az ügynökség tagjai nem észleltek. A NAÜ-nek azonban tudomása van arról, hogy korábban aknákat helyeztek el az erőmű mellett, amint arról az ügynökség korábban be is számolt, valamint a nukleáris létesítmény belsejében is bizonyos területeken"
– közölte a NAÜ.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Hozzátette: utóbbit az erőmű biztonsági szolgálata azzal magyarázta, hogy védelmi céllal telepítették a robbanóanyagokat.
Az aknák elhelyezkedését úgy értékeljük, hogy noha a robbanószerkezetek jelenléte nem felel meg a biztonsági előírásoknak, a létesítmény alapvető biztonsági funkcióit nem érinti jelentősen
– jelentette ki a közlemény szerint Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója, kiemelve, hogy az ügynökség továbbra is nagy figyelmet szentel ennek a problémának.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Twitteren azt írta, hogy Oroszország nem képes sokáig ellenőrzése alatt tartani a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar várost, ezért nagyszabású terrortámadást fontolgat a nukleáris létesítménynél. Szerinte Moszka ezzel próbálja meg leállítani az ukrán ellentámadást, és lakatlan ütközőzónát akar létrehozni a következő évekre a térségben, így tűzszünet nélkül teremthet meg egyfajta területi status quót.
Szavai szerint ennek a tervnek része, hogy Oroszország Kinzsal rakétákkal fogja megtámadni a Krivij Rih-i gátat. Podoljak kijelentette, hogy épp most zajlik az atomerőmű további aláaknázása, beleértve a hűtőmedencéket is. Szerinte kizárólag a világ reakciójától függ az, hogy a Kreml elszánja-e magát tervének végrehajtására.
Még ma meg kell húzni a világos határvonalat, nyilvánosságra kell hozni a várható következményeket
–hangsúlyozta a tanácsadó.
Brazil elnök: a béke csakis az orosz és az ukrán elnök találkozójával lehetséges
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a béke minél előbbi megteremtését sürgette római látogatásán Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök.
A brazil elnököt korábban Ferenc pápa fogadta a Vatikánban, valamint Sergio Mattarella államfővel és Giorgia Meloni kormányfővel is találkozott.
Lula a megbeszélések során az ukrajnai háborúra kitérve hangsúlyozva, hogy Kijevet és Moszkvát meg kell győzni a béke szükségességéről. Kifejtette, egyrészt el kell érni, hogy a továbbra is "szkeptikus" országok határozottabb álláspontot képviseljenek, másrészt Ukrajnának és Oroszországnak is "le kell mondani valamiről a konfliktus befejezése és a béketárgyalások megkezdése érdekében".
A mi szerepünk az, hogy meggyőzzük Zelenszkijt és Putyint, hogy a legjobb az, ha pontot tesznek a háború végére. Ezt csak ők tudják megtenni
– jelentette ki Lula sajtótájékoztatóján. Hozzátette, teljesen egyetért Ferenc pápával abban, hogy nem szabad engedni a háborús logikának, amely helyett párbeszédet kell szorgalmazni "olyan békeegyezménnyel, amely nem megadást jelent".
Kijelentette: minél előbbi békére van szükség, nem lehet megvárni az újabb telet.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját sürgette, és megjegyezte igaza van a katolikus egyházfőnek, amikor azt szorgalmazza, hogy a háborúban résztvevők üljenek tárgyalóasztalhoz.
Véget kell venni az egymásra lövésnek, és meg kell kezdeni egymással beszélni, mivel a világban nyolcszázmillió ember fekszik le úgy aludni este, hogy nincs mit ennie, miközben dollármilliárdokat költünk háborúra
– mondta a brazil elnök.
Úgy vélte, a felek közötti közvetítést nem vállalhatja sem az Egyesült Államok, sem Európa, mivel "részt vesznek a háborúban", és nem tud segíteni az ENSZ sem anélkül, hogy a világ jelenlegi geopolitikai egyensúlyához igazodna az ENSZ Biztonsági Tanácsa megújításával.
Nyugati hadfelszerelésre mért és a Krímbe vezető hídra kapott rakétacsapásról számolt be az orosz fél
Nyugati fegyvert és hadfelszerelést tároló raktárra mért orosz, és egy, a herszoni régióból a Krímbe vezető hídra kapott ukrán rakétacsapásról számoltak be csütörtökön orosz hivatalos források.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz légierő éjjel nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel mért csoportos csapást egy - meg nem nevezett helyszínen található - ukrajnai raktárra, amelyben nyugati országokból érkezett fegyvert és hadfelszerelést tároltak. A célpontot állítása szerint eltalálták, a támadás elérte a célját.
A helyi hatóságok szerint az ukrán hadsereg csütörtökre virradóan brit-francia Storm Shadow rakétával találta el a gongari hidat, amely a részben orosz ellenőrzés alá került ukrajnai Herszon megyét a 2014-ben elcsatolt Krímmel köti össze. Az útburkolat megsérült, de személyi sérülés nem történt. A Dzsankoj közelében lévő hídon, amely egyike a Krímbe vezető útvonalaknak, felfüggesztették a forgalmat.
Konasenkov állítása szerint az ukrán hadsereg támadásai a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában, illetve Donyeck körzetében továbbra is sikertelenek. Az ukrán veszteségeket az első frontszakaszon több mint 110 katonában, valamint egyebek között két harckocsiban, négy gyalogsági harcjárműben és nyolc páncélozott harcjárműben, a másodikon pedig több mint 185 katonában, valamint egyebek között két gyalogsági harcjárműben, nyolc páncélozott harcjárműben és két lőszerraktárban nevezte meg.
Az orosz szóvivő szerint a frontvonal többi szakaszán összesen több mint 210 ukrán katona esett el, és egy vezetési- és megfigyelőpont is megsemmisült.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Melitopolban elfogta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) diverzánscsoportjának tagjait, akik korábban a helyi államigazgatás vezetői ellen követtek el merényleteket, őrizetbe vételükkor pedig éppen pokolgépes támadásra készültek egy katonai vasúti szerelvény ellen.
A csoport egy embert megölt, többeket megsebesített.
Zaporizzsja megyéből legutóbb hétfőn számolt be egy terrorcsoport felszámolásáról az FSZB. A csoportot az ukrán védelmi tárca hírszerzési főcsoportfőnöksége irányította, és a régió katonai és polgári közigazgatásának vezetői ellen tervezett merényletet.
Zelenszkij szerint az oroszok mindent előkészítettek a a zaporizzsjai atomerőmű elleni terrortámadáshoz
Oroszország valószínűleg terrorcselekményt készül végrehajtani a zaporizzsjai atomerőműben – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki rendkívüli videoüzenetében.
Most kaptunk egy jelentést hírszerzésünktől és az Ukrán Biztonsági Szolgálattól (SZBU). A hírszerzés úgy értesült, hogy Oroszország egy terrortámadás végrehajtását fontolgatja a zaporizzsjai atomerőműben, egy sugárkibocsátással járó terrortámadást. Már mindent előkészítettek hozzá
– fogalmazott az államfő.
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA
Figyelmeztetett arra, hogy a sugárzás nem ismer államhatárokat, és "csak a szél iránya határozza meg, hogy kit érint".
Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna minden rendelkezésre álló információt és bizonyítékot továbbít európai, amerikai, kínai, brazil, indiai, arab világbeli és afrikai partnereinek.
Soha, sehol nem lenne szabad terrortámadásoknak bekövetkeznie atomerőművekben. Ezúttal nem szabad megtörténnie annak, ami Kahovkánál. A világ megkapta a figyelmeztetést, ami azt jelenti, hogy cselekedhet, és cselekednie is kell
– összegezte az elnök.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke kedden közölte, hogy robbanás vagy baleset veszélye fenyeget a zaporizzsjai atomerőműben, mivel az oroszok aláaknázták a nukleáris létesítmény hűtőrendszerét
– emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál hozzátette, hogy a zaporizzsjai atomerőművet az Oroszország által Ukrajna ellen indított teljes körű invázió kezdete után nem sokkal, tavaly március elején szállták meg az orosz erők. Tavaly július végén ukrán tisztségviselők arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg nehézfegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat telepített előbb az erőmű 1-es számú energiablokkjába, majd augusztus elején már a 2-es blokkba is. A hírportál szerint arra is bizonyítékok vannak, hogy az oroszok katonai felszereléseket, fegyvereket és robbanóanyagokat tárolnak az erőmű más termelési egységeiben, köztük a gépészeti javítóműhelyekben és a létesítmény tetején.
Idén májusban az ukrán Állami Nukleáris Szabályozó Ügynökség arról számolt be, hogy az orosz megszállók katonai felszereléseket és robbanóanyagokat helyeztek el a zaporizzsjai atomerőmű 4-es számú blokkjának turbinarészlegében is
– írta a hírportál.
Sojgu: naponta egy ezrednyi katona szerződik az orosz hadsereghez
Naponta egy ezrednyi katona szerződik szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz, július végére pedig feláll egy tartalékos hadsereg, amely több mint 3700 egységnyi haditechnikát kap – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz biztonsági tanács állandó tagjainak csütörtöki tanácskozásán.
Tartalékokat alakítunk ki egy hadtest, egy hadsereg részeként, ehhez pluszban a 20. páncélos hadsereg öt ezredét. Ott minden a tervek szerint halad. Június végére gyakorlatilag befejezzük a tartalék hadsereg megalakítását, majd a közeljövőben befejezzük a hadtest megalakítását is
– mondta a miniszter a Putyin elnök részvételével megtartott tanácskozáson.
Sojgu szerint az öt páncélos ezred feltöltöttsége mostanra 60 százalékos mind a személyi állomány, mind a hadfelszerelés tekintetében. Az mondta, hogy naponta átlagosan 1336 ember - gyakorlatilag egy ezred - köt szolgálati szerződést az orosz fegyveres erőkkel. A tárcavezető jelentése értelmében eddig 114 ezer szerződéses katonát toboroztak, akiket további 50 ezer önkéntes is kiegészít.
A védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy újabb négy önkéntes alakulat kötött vele szerződést, a számuk így meghaladta a húszat. Sojgu védelmi miniszter szombaton parancsba adta, hogy ezek a formációk - Moszkvában több mint 40 ilyenről tudnak -, július 1-jéig szerződjenek le az általa vezetett minisztériummal.
A védelmi tárca vezetője a biztonsági tanács ülésén - gyakorlatilag megismételve Putyin előző napi bejelentését -, azt mondta, hogy az ukrán hadsereg, amely az elmúlt 16 nap során súlyos veszteségeket szenvedett, csökkentette aktivitását és az átcsoportosításra összpontosít.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a tanácskozáson arról tett jelentést az elnöknek, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadásuk kezdete, június 4-e óta szerdáig 13 nyugati harckocsit és 59 nyugati páncélozott gyalogsági járművet veszítettek. Patrusev szerint ebben az időszakban az orosz erők összesen 246 harckocsit, 595 páncélozott járművet, köztük 152 páncélozott gyalogsági járművet, 279 tüzérségi löveget és aknavetőt (köztük 48 nyugati gyártmányút), 42 sorozatvetőt, 2 légvédelmi rakétarendszert, 10 taktikai vadászgépet, 4 helikoptert, 264 drónt és 424 járművet semmisítettek meg.
Olaf Scholz: hosszú távú biztonsági garanciákat kell nyújtani Ukrajnának
Hosszú távú biztonsági garanciákat kell nyújtani az orosz támadással szemben védekező Ukrajnának, a német kormány meg is kezdte a tárgyalásokat erről – mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A kancellár a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozójára kidolgozott német álláspontot ismertetve kiemelte, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, amíg háború dúl a területén, és ezzel a kijevi vezetés is tisztában van.
Ezért Vilniusban arra kell törekedni, hogy a NATO hozzásegítse Ukrajnát harci erejének növeléséhez.
Németország is kiáll Ukrajna fegyveres támogatása mellett, a második legnagyobb támogató az Egyesült Államok után. Ugyanakkor "hatékony és hosszú távú biztonsági garanciákra" is szükség van, és a német kormány már meg is kezdte a tárgyalásokat erről Ukrajnával és partnereivel a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportban és az EU-ban – tette hozzá Olaf Scholz.
Célunk kettős, Ukrajna fenntartható katonai támogatása, méghozzá modern nyugati fegyverekkel is, és ezzel együtt Ukrajna gazdasági ellenálló képességének erősítése
– mondta a német kancellár.
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA
Petr Pavel: Csehország része Oroszország információs háborújának
Csehország nem áll hagyományos háborúban Oroszországgal, de része Moszkva információs háborújának – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök csütörtökön Prágában a cseh közszolgálati rádió Sajtó és Ukrajna elnevezésű konferenciáján.
A cseh államfő szerint Oroszország katonai támadását Ukrajna ellen hosszú és jól szervezett információs agresszió előzte meg.
A cseh közszolgálati rádió úgy véli, hogy éppen ez a konferencia az oka a rádió szerverei elleni csütörtök reggel óta tartó nagyarányú hackertámadásnak. Ennek következménye, hogy nem fogható a rádió internetes adása, és nem működnek a weboldalai sem.
Petr Pavel szerint minden katonai konfliktust egy információs támadás készít elő, mert a lakosság félrevezetése elősegíti a támadás sikerét.
A háború az emberi gondolkodás terén is folyik
– mondta a politikus.
Szerinte a közvélemény meggyőzése arról, hogy ki a támadó és ki az áldozat, mik a konfliktus céljai, a háború kimenetele szempontjából nagy jelentőséggel bír.
Csehország nem áll hagyományos, konvenciós fegyverekkel folytatott háborúban Oroszországgal, de az információs konfliktusnak részese
– mutatott rá a cseh elnök.
Ha az agresszornak sikerül elzárnia az emberek elől az információkat, bizonytalanság keletkezik, és az emberek a támadó által közvetített információk rabjai lesznek. Ez esetleg a siker kulcsa is lehet
– jegyezte meg Petr Pavel.
Az államfő beszédében méltatta a cseh közmédia tudósítóit, akik az ukrajnai harctérről számolnak be az eseményekről, és sikert kívánt nekik további tevékenységükhöz.
Petr Pavel beszédének elhangzása után kérdésre válaszolva azt mondta, nagyon óvatosan kell értékelni az ukrán ellentámadás kezdetét.
Nem állítanám, hogy ez csalódás. Nyilvánvaló volt, hogy az oroszok nagyon jól felkészültek a támadásra, rengeteg akadályt állítottak, és nagy tartalékokat halmoztak fel
– fejtette ki.
Megtámadni egy ilyen védelmet, amikor az erőviszonyok többé-kevésbé kiegyensúlyozottak, egyáltalán nem egyszerű
– húzta alá a cseh államfő és Ukrajna további támogatására szólított fel.
Zelenszkij: Oroszország terrortámadás végrehajtását fontolgatja a zaporizzsjai atomerőmű ellen
Volodimir Zelenszkij azt állította, hogy Oroszország terrortámadást akar végrehajtani a zaporizzsjai atomerőmű ellen.
Az ukrán elnök egy videót tett közzé a Twitteren, amelyben közölte, hogy olyan értesüléseket kapott, amelyek szerint Moszkva "mindent előkészített" egy ilyen akció lebonyolítására.
"Sajnos többször is emlékeztetnem kellett, hogy a sugárzásnak nincsenek államhatárai, és hogy kit fog eltalálni, azt csak a szélirány határozza meg" - tette hozzá.
Robbanás történt Kijevben
Két ember megsérült egy 16 emeletes kijevi lakóházban történt robbanás következtében. Erről Vitalij Klitschko polgármester számolt be.
"Kigyulladt egy 16 emeletes épület a főváros Dnyeper kerületében. Minden szakember a helyszínen dolgozik. Két ember jelenleg kórházban van" - írta Telegram-csatornáján.
Klitschko később arról számolt be, hogy egy ember meghalt.
Az Európai Bizottság további 1,5 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának
Az Európai Bizottság csütörtökön 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajna számára, a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként - közölte a brüsszeli testület.
A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.
A csütörtöki kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Összességében a háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott támogatás mintegy 70 milliárd eurót tesz ki.
Ursula von der Leyen a bizottság elnöke a támogatással kapcsolatban úgy nyilatkozott: "Európa tartja a szavát, és még több segély fog érkezni Ukrajnába. Az EU Ukrajna hosszú távon is Ukrajna mellett áll a szabadságért folytatott bátor harcában."
Von der Leyen kedden azt javasolta, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.
Robbanások Melitopolban
Robbantások voltak Melitopolban. Erről a városvezetés számolt be a Telegramnak.
"Melitopolban robbanások hangjai hallatszottak. A légvédelmi rendszer működésbe lépett. A részletek tisztázása folyamatban van" - áll a helyi hatóságok üzenetében.
Korábban Ukrajna több régiójából is robbanásokat jelentettek. Nevezetesen Harkovban és Krivij Rihben, a Poltavai területen lévő Kremencsukban, valamint a Kirovohradi területen lévő Alekszandriában.
Őrizetbe vettek ukrán szabotőröket Melitopolban egy merényletre tett kísérlet után
Az orosz FSZB tisztjei ukrán szabotőröket vettek őrizetbe a melitopoli vezetők ellen megkísérelt merénylet miatt. Számolt be a TASZSZ.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) ügynökei robbantást is előkészítettek a melitopoli vasútvonalon, miközben orosz haditechnikai eszközöket szállítottak rajta. A szabotőröket az ukrán különleges szolgálat egy improvizált robbanószerkezettel (IED) látta el. Akkor vették őrizetbe őket, amikor a bombát egy rejtekhelyről hozták ki.
Bírósági végzéssel tartóztatták le őket terrorcselekmény elősegítése miatt.
Az ukrán erők eltalálták a Krímet és a Herszoni területet összekötő hidakat
Az ukrán erők csütörtök virradóra csapást mértek a Krím félszigetet a Herszon régióval összekötő két hídra Csongar település közelében - közölte Szergej Akszjonov, az Ukrajnától 2014-ben Oroszország által egyoldalúan elcsatolt Krími Köztársaság vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az esetnek nem voltak áldozatai, a forgalom szünetel. A csongari hidakra az éjszaka folyamán csapást mértek. Nem voltak áldozatok. Jelenleg a tűzszerészek vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák a lőszer típusát. Az illetékes szolgálatok megkezdték a pályatest állapotának felmérését. Később közlik, hogy lehet-e rajta közlekedni - tette hozzá a nyilatkozó.
Oleg Krjucskov, a krími vezető tanácsadója Telegram-csatornáján hozzátette, hogy az új területeken átvezető szárazföldi folyosó működésében nincs zavar.
Mint mondta, a Krímet és a Herszon régiót három ellenőrző pont köti össze: kettő Armanszk településnél és egy másik Dzsankojnál. Egyikük meghibásodása nem tudja alapvetően megzavarni a szárazföldi szállítási folyosó működését. A nyilatkozó egyben megkérte a lakosokat, hogy amíg a csongari hídszerkezetek vizsgálata folyamatban van, a Zaporizzsjai és a Herszoni területre irányuló utazásokhoz válasszák az Armanszk városon keresztül vezető útvonalat.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója szerint az ukrán fegyveres erők az előzetes jelentések szerint brit Storm Shadow rakétákkal mértek csapást a Herszoni terület és a Krím közigazgatási határán lévő hidakra.
Öko katasztrófa a Dnyepernél
A Dnyeper visszatért a medrébe, de alsó folyásánál környezeti katasztrófa van kibontakozóban. Ezt Volodimir Saldo, a Herszon régió megbízott kormányzója jelentette ki szerdán a Tavria rádióállomás műsorában.
„Megkezdődtek a kármentesítési, fertőtlenítési munkálatok, de a Dnyeper alsó szakasza az ökokatasztrófa állapotában van".
Kifejtette, hogy fennáll a fertőzés terjedésének veszélye, amelyet az elpusztult halakat csipegető madarak, valamint a vad- és háziállatok terjeszthetnek. A tetemeket az áramlatok a Fekete-tengerbe viszik. Ezért a különleges szolgálatok figyelemmel kísérik a helyzetet.
A Kakhovskaya vízerőmű gátjának átszakadása miatt fennáll a kolera terjedésének veszélye is az elárasztott területeken. Ezt a Katonai Orvosi Akadémia Katonai Terepterápiás Tanszékének TASS docense jelentette be Kirov Vladimir Kuzmics.
"A kolera vibrio a vízben fejlődik ki. A felszín elárasztása, a temetkezési helyek eróziója, ahol a régi fertőzés fennmaradhatott, potenciális veszélyt jelent, akárcsak a környéken található egyéb szarvasmarha-temetkezési helyek. Az erózióval a földréteg fellazul, és ez veszélyt jelent" - mondta Kuzmics
Elmondása szerint a felvételekből mostanra kiderült, hogy még a Nagy Honvéd Háború idejéből származó régi sírokat is elmossa a víz. Kuzmics hangsúlyozta, hogy az árteret veszély fenyegeti.
Éjszakai robbanások Berdjanszkban
Éjjel 1 óra 40 perckor Berdjanszk közelében hangos robbanás történt, amelyet még 50 km távolságból is hallani lehetett.
A jelentések szerint az orosz csapatok koncentrációs helyét, a Berdjanszki járásban található Azovszkoje faluban található Trojanda üdülőközpontot érte a robbanás. A robbanás után tűz ütött ki - közölte Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.
Zelenszkij: nem fogunk belemenni egy befagyasztott konfliktusba!
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna soha nem fog belemenni egy befagyasztott konfliktusba, és nem fog tárgyalni Oroszországgal, amíg annak csapatai Ukrajnában vannak – írja a Mandiner a Pravda cikke alapján. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy minden olyan területre gondol, amelyet Oroszország 2014 óta megszállt, beleértve a Krímet is.
Zelenszkij szerint az orosz csapatok ukrán területről való teljes kivonása előtt indított tárgyalási folyamat a konfliktus státuszát befagyasztottá, hosszú távon pedig egy új nagy háborúvá változtatná.
Bármerre is haladunk előre az ellentámadásban, nem fogunk belemenni egy befagyasztott konfliktusba. Ez csapda
– mondta az elnök, majd bizakodását fejezte ki, hogy Oroszországban már vannak olyan képviselők, akik megértik, hogy „az ő véres hibájuk” volt a háború kirobbanása.
Robbanások Zelenszkij szülővárosában
Olekszandr Vilkul polgármester ma kora reggeli bejelentése szerint a Dnyipropetrovszki területhez tartozó Krivij Rihben több robbanást hallottak. Felszólította a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Több mint 13 ezren érkeztek szerdán Magyarországra
Magyarország területére 2023. június 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7254 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5752 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 76 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
