Gulyás Gergely: Szent István örökségének megőrzése a szabadság védelmét jelenti

Gulyás Gergely az államalapítás napja alkalmából tartott, kitüntetések átadásával egybekötött ünnepségen úgy fogalmazott, amikor a magyar államiság 1023 éves születésnapját ünnepelve a múltunkat igyekszünk számba venni, mindenek előtt azért a több mint 40 emberöltőnyi életért, szolgálatért, és teljesítményért kell hálát adnunk, amik évtizedek, évszázadokon át megőrizték az országot, és megtartották a nemzetet. 

– fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: Szent István életműve nemcsak az államiság megteremtése miatt maradandó, hanem mert Szent István a kereszténységet és az akkori nyugatot választotta. Azonban - tette hozzá - ezer év elteltével ma már „olyan helyzetben van a kontinens, és benne Magyarország, hogy a kereszténységen át már nem vezet út Nyugat-Európába”.

Úgy vélte, mára mindazt, ami közös volt az európai hitben, kultúrában és gondolkodásban, Nyugat-Európa „megtagadta, elfeledte, túllépett rajta”, száműzte a kereszténység alapjait társadalomszervező elveiből, jogszabályaiból és közéletéből egyaránt és egy olyan ideológia uralkodik, „ami minden európai értéket megkérdőjelez, megtagad, felszámol”.

– tette hozzá. 

Hangsúlyozta: 

Úgy vélte, igaz a mondás, amely szerint a rendszerváltoztatáskor azt hittük, Európa a jövő, ma jó okunk van azt állítani, mi vagyunk Európa jövője.

A miniszter szerint Szent István király idején az államalapítás és a kereszténység felévétele a „lenni vagy nem lenni” kérdésére adott helyes, az elmúlt egy évezred által igazolt válasz volt. Hozzátette: István király olyan országot épített, amely a mai napig „a trianoni megcsonkíttatás után is otthona minden magyarnak, éljen bárhol a világban”.

Olyan országot, aminek mindennapjait törvények szabályozzák, és amely érvényt szerez a jog uralmának, amelyben 10 évszázad után is a közös hit, nyelv és kultúra az összetartozás alapja. Országot épített, amely képes megvédi magát, de megbízható és kiszámítható partnere szövetségeseinek, és amely „megáll a maga lábán, megvan a maga kenyere” és biztosítani tudja a benne élő családok gyarapodásának esélyét – sorolta.

Gulyás Gergely kiemelte: 

– mondta.

A díjazottakat méltatva felidézte, Széchenyi István szerint „hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember”, így akik a kultúrában dolgoznak, tudományt művelnek, művészként alkotnak, tanítanak, nevelnek, gyógyítanak, kiemelkedő sporteredményt érnek el, közösséget építenek, vagy a közszolgálatban dolgoznak, együtt, ezt az országot szolgálják és részesei „annak a nemzedékről nemzedékre megújuló szövetségnek, amely magyarként megőriz bennünket”. Úgy vélte, az államiság 1023. születésnapjának ünneplésekor jó okunk van köszönetet mondani a kiemelkedő teljesítményekért azoknak, akik hosszú évek munkájával szolgálták szűkebb vagy tágabb közösségüket.

A rendezvényen - Novák Katalin köztársasági elnök által adományozva - a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje és a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt és Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adott át Gulyás Gergely miniszter.