2023.09.01. 06:00
Választásokra készülnek az orosz ellenőrzés alá vont területeken (videó)
Élő közvetítésünk az orosz–ukrán háború 555. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.
Illusztráció/ Egy nő voksol az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióinak Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazáson egy luhanszki szavazóhelyiségben 2022. szeptember 24-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: -
Hazahívhatja Ukrajna a hadköteles férfiakat, listáznák őket
Az ukrán kormánypárt szerint az olyan katonai szolgálatra kötelezhető ukránokat, akik a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló hamisított igazolásoknak köszönhetően hagyták el Ukrajnát, kiadhatók hazájuknak. Ennek érdekében pedig Ukrajna más országokhoz fordulhat kiadatási kérelemmel – írja a Magyar Nemzet.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!
Választásokra készülnek az orosz ellenőrzés alá vont területeken
Első ízben tartanak az orosz jogrend szerinti választást a jövő héten az Ukrajnától elcsatolt területeken, miközben a távolabbi hátországban feszített ütemben folyik a helyreállítás.
Az esemény a jövő hét végén tartandó, három napig tartó oroszországi választások része.
A voksolás során 26 kormányzói szék sorsa dől el – közülük 21 közvetlen, öt pedig közvetett választáson. Emellett három szövetségi képviselői körzetben pótválasztást tartanak, 20 regionális parlament képviselői helyeit osztják el, számos városi és helyi választás mellett.
Ez a választás a tavalyi népszavazást után újabb megerősítése lesz az Oroszországhoz tartozásunknak
– jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Manolisz Pilavov, Luhanszk város vezetője, aki - ha tisztségében megerősítik - a polgármesteri címet fogja viselni.
Pilavov elmondta, hogy az „új területek” vezetőiről a pártlisták alapján megválasztandó helyi törvényhozás dönt majd, eltérően a meghatározó oroszországi gyakorlattól, a közvetlen választásoktól. A biztonsági helyzetre való hivatkozással a választáson Oroszország öt parlamenti pártjának jelöltjei vesznek majd részt.
Gyenyisz Mirosnyicsenko, a luhanszki regionális törvényhozás elnöke az MTI-nek nyilatkozva, az elcsatolt ukrajnai területeken tartandó választás biztonsági kockázatairól szólva kijelentette: az „agyonreklámozott” ukrán ellentámadás néhány taktikai siker ellenére „99 százalékban meghiúsult”.
Ma semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy a békés területeken építkezzünk, miközben tartjuk a frontot, és idővel meglátjuk majd, hogy mikor indul majd meg a támadásunk
– mondta.
Bergyanszk kikötőváros polgármestere szintén úgy vélekedett: a támadás „kifulladt, lényegében anélkül, hogy kibontakozott volna”. Bergyanszk városa Zaporizzsja megyében fekszik, amely az először a Krím és Oroszország közötti szárazföldi összeköttetés elvágásával próbálkozó ukrán ellenoffenzíva fő csapásirányába került. A polgármester szerint az ukrán ellentámadás miatt „nem remeg a térde” az orosz igazolványt kapott lakosságnak.
Tudjuk, hogy Ukrajna robbantásokat és terrorcselekményeket készíthet elő, hogy megzavarja a választásokat, és félelmet keltsen az emberekben. De ilyesmi eddig nem történt, hála a rendvédelmi szervek megelőző tevékenységének. Ez nem jelenti azt, hogy lazítunk és semmit sem csinálunk. Épp ellenkezőleg, fokoztuk ezt a megelőző tevékenységet
– nyilatkozott.
Lukasenka szerint alaptalan és ostoba követelés a Wagner-csoport kivonása
A Wagner, amelynek vezetője, Jevgenyij Prigozsin a múlt héten repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette Oroszországban, a Lukasenka által közvetített megállapodás értelmében harcosai egy részét Fehéroroszországba telepítette át, hogy véget vessen a zsoldos hadsereg rövid ideig tartó lázadásának az orosz védelmi rendszer ellen júniusban.
Lengyelország és szomszédai biztonsági fenyegetésnek tekintik a Wagner fehéroroszországi jelenlétét, és Varsó válaszul saját csapatainak egy részét kelet felé, a fehérorosz határ felé helyezte át.
A BELTA idézte Lukasenkát, aki szerint Lengyelországnak és a balti államoknak nincs joguk panaszkodni a fehéroroszországi Wagner miatt, amíg „akár egyetlen külföldi katona” is tartózkodik a területükön.
Addig is ezek alaptalan és ostoba követelések
– mondta. A teljes cikk a Mandiner oldalán olvasható.
Az USA a felelős az Északi Áramlat felrobbantásáért egy amerikai elnökjelölt szerint
Vivek Ramaswamy, republikánus elnökjelölt interjút adott a Fox News-nak, amiben az orosz-ukrán háborúról beszélt, amely során azt állította, hogy az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása az Egyesült Államok akciója volt.
Mint mondta, az Egyesült Államok hibát követett el, amikor elválasztotta a Nyugatot Oroszországtól azzal, hogy szabotálta az Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékét is.
Erről egyelőre hivatalos bizonyíték nincs, bár vannak olyan hírszerzési adatok, miszerint az ukránok voltak azok, akik szabotálták a az orosz földgázt Nyugat-Európába szállító csővezetéket.
A cikk további része a Magyar Nemzet oldalán érhető el!
Nemzetközi hadgyakorlat vette kezdetét Fehéroroszországban
Megkezdődött pénteken a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) tartozó országok közös hadgyakorlata Fehéroroszországban – közölte a fehérorosz védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint a szeptember 6-ig tartó – Harci testvériség 2023 fedőnevű – hadgyakorlat tulajdonképpen
öt különböző gyakorlatot foglal magában fehérorosz, orosz, tádzsik, kirgiz és kazah kontingensek részvételével.
Az Együttműködés fedőnevű manőver keretében az ODKB közös gyorsreagálású ereje (KSZOR) egy válsághelyzet rendezését gyakorolja az ODKB kelet-európai régiójában.
A hírszerzési alakulatok a Keresés, a logisztikai alakulatok az Eselon, a radiológiai, biológiai és vegyvédelmi, valamint az egészségügyi alakulatok az Akadály, a katasztrófavédelmi egységek pedig a Szikla fedőnevű gyakorlatban vesznek részt.
A több mint 2500 katona, továbbá 500 katonai és különleges műszaki eszköz segítségével végrehajtott manőverek során egyebek között a sérült haditechnikai eszközök javítását, illetve a KSZOR alakulatainak üzemanyaggal való ellátását, valamint sebesültek evakuálását gyakorolják.
Kísérletképpen kialakítanak egy tábori pékséget is. A minszki minisztérium szerint az üzem naponta 500 kilogramm kenyeret termel, de képes akár napi hat tonna terméket is előállítani.
Tanévnyitás Kárpátalján: betiltották a magyar himnuszt, zászlót és a nemzeti színeket
Mint ahogy arról már a Mandiner is beszámolt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola először egy ukrán vezetőt kapott a nyakába, majd kiderült, hogy „ukránosítani” akarja a középiskolát az igazgató és annak helyettese, ugyanis tervben van a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása.
A szeptember elsejei tanévnyitón pedig megtiltották a magyar himnuszt, tilos volt a magyar zászló és nemzeti színeink használata, az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el
– derült ki az iskola friss Facebook-posztjából.
Viszont volt békés, csendes de határozott kiállás, ima, vers és gyertyagyújtás. Mert nem hagyjuk a templomot és az iskolát! Kitartunk!
– tették hozzá.
Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan hétfőn Szocsiban találkozik
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn az orosz fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban találkozik,
hogy megvitassa az ukrán gabonaegyezmény visszaállításának lehetőségét. A tárgyalás helyszínét Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be pénteken. Hetek óta tartó találgatások voltak arról, hogy a két vezető mikor és hol találkozik legközelebb.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Moszkvában fogadta török hivatali kollégáját, Hakan Fidant.
Törökország az ENSZ-szel közösen közvetített 2022 júliusában egy olyan megállapodás érdekében, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy gabonát és más élelmiszereket szállítson három ukrán kikötőből. Egy külön memorandum született az ENSZ és Oroszország között ugyanebben az időben.
Ebben ígéretet tettek arra, hogy elhárítják az akadályokat, amelyek Moszkva élelmiszer- és műtrágyaszállítását akadályozzák a világpiacokra. Oroszország azonban kilépett az egyezményekből, arra hivatkozva, hogy nem teljesültek a feltételei.
A csütörtöki kétoldalú külügyi megbeszélésén Lavrov kijelentette, tudtára adta partnerének, hogy „mit kell tennie a Nyugatnak” a fekete-tengeri gabonaegyezmény helyreállításához.
Hakan Fidan pedig azt mondta, Ankara folytatni fogja a megállapodás visszaállítása iránti erőfeszítéseit.
Ez az egyezség rendkívül fontos a globális élelmezés biztonsága, illetve a fekete-tengeri régió békéje és stabilitása szempontjából
– hangoztatta.
Már a Sátán is Putyinnal van: új fegyvert szereztek az oroszok
A RIA Novosztyi számolt be arról, hogy „harci készültségbe” állt a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétarendszer. Erről a rendszerről először 2018-ban beszélt nyilvánosan Vlagyimir Putyin, a fejlesztése még 2009-ben kezdődött.
Egy MIRV-rendszerű interkontinentális rakétáról van szó, amely
KÉPES EGYSZERRE AKÁR 10 NUKLEÁRIS ROBBANÓFEJET CÉLBA JUTTATNI.
Lőtávolságát 18 ezer kilométerre taksálják, ami azt jelenti, hogy Oroszország területéről könnyedén célba lehet vele venni például az Egyesült Államokat vagy Nyugat-Európát.
A fegyverrendszert a nyugati média gyakran „Sátán II” néven emlegetik, Oroszország azonban RSz-28 Szarmat néven rendszeresítette, a NATO pedig SS-X-30 kódjellel hivatkozik rá.
Olyan régi tankokat kapott Ukrajna, hogy 60 éves veteránokat kellett visszahívni a kiképzésre
A Mandiner korábban tájékoztatott róla, hogy a németek újabb harckocsikat küldtek Ukrajnának.
Kiderült, hogy a németek által küldött tankok között jelentős részben szerepel a hidegháborús Leopard 1A5-ös is, ami lehet, hogy öreg, de Németország szerint még mindig hatékony. Az ország jelenleg arra törekszik, hogy ukrán katonákat képez ki a fegyverek kezelésére
– írta meg a The New York Times.
A lap tájékoztatása szerint korábban többen is kritizálták Németországot, amiért tétovázik, amikor német gyártmányú harckocsik Ukrajnába küldéséről volt szó. Az ország nem sokat tétlenkedett, azonban a jelenleg Ukrajnának szánt a Leopard 1A5 valójában annyira régi, hogy a német kiképzőknek a holland és dán hadsereg katonáira, valamint az 1980-as és 1990-es években kiképzett egykori német harckocsizókra kellett támaszkodniuk. A kiképzők közül néhányan az 50-es vagy 60-as éveikben járó civilek voltak, akik átmenetileg otthagyták az aktuális munkájukat, hogy segítsék az ukrán katonák kiképzését.
A német hadsereg szerint azonban csak azért, mert a Leopard 1A5 régi, még nem jelenti azt, hogy nem lehet hatékony, amennyiben a kivont állományt felújítják.
Éjjellátó képességgel, fegyverstabilizáló rendszerrel rendelkezik, és képes hátrafelé haladni, ami nem mondható el a jelenleg Ukrajnában bevetésen lévő összes régebbi harckocsiról
– mondta Andreas Marlow dandártábornok.
Videón az új ukrán csodafegyver, amely állítólag egy nap alatt öt vadászgépet tett harcképtelenné
Az ukrán hírszerzés egy videóban mutatta be legújabb, saját fejlesztésű drónjaik tesztelését. A felvételen kartonból megépített drónok láthatók, amelyek a célpont fölött felrobbannak, és apró repeszekkel hatástalanítják azt. Megjegyzik, ezek a fegyverek azért is igen hatékonyak, mert az ellenséges radarok nem veszik észre őket, de képesek akár egy harci repülőgépet is hatástalanítani.
Kazettás fegyverrel lőtték Donyecket
A Donyecki Népköztársaság (DPR) azzal vádolta meg az Ukrán Fegyveres Erőket (AFU), hogy gyújtó- és kazettás lövedékekkel lövöldözték Donyecket. Erről a képviselet Telegram csatornája számolt be.
Helyi idő szerint 05:25-kor lövöldözést rögzítettek Makszimiljanovka falu, valamint Donyeck Petrovszkij és Kijevszkij kerülete irányában többszörös kilövő rakétarendszerekből három rakétát lőttek ki.
Hajnali 5 óra 40 perckor lövöldözés történt Kurakhovo-Donyeck irányában, ahol három, 155 milliméteres kaliberű kazettás lövedéket lőttek ki. Hajnali 5 óra 45 perckor az ukrán fegyveres erők négy NATO-kaliberű lövedéket is kilőttek a város Petrovszkij és Kijevszkij negyedére – tették hozzá.
Korábbi amerikai hírszerző: Minden készen áll Zelenszkij likvidálásához
Scott Ritter volt amerikai katonai hírszerző tiszt az MK.ru-nak adott interjúban beszélt arról, hogy szerinte az ukrán hadsereg az ellentámadásának kudarca után likvidálni fogja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Már minden készen áll arra, hogy kiiktassák
– fogalmazott Ritter. Kifejtette, hogy a sikertelen ellentámadás után az ukrán hadseregben a feszültség lesz, és elkezdik kérdezgetni majd, hogy valójában „miért csináljuk ezt?”. A volt amerikai hírszerzőtiszt hozzátette, az Ukrán Fegyveres Erők katonái elkezdenek majd Zelenszkijre, és a korrupciójára mutogatni. A szakértő szerint az ukrán katonaság a kudarcok okát a vezetés alkalmatlanságában és korrupciójában fogja majd keresni, így Zelenszkij nem kerülheti el a bosszút.
Ukrajna elégedetlen: még mindig jön orosz olaj Európába, nem is kevés
Az olyan országok mint India, megveszik az olcsó orosz olajat, majd finomított formában eladják Európának. Az ukránok szerint itt az ideje ezt befejezni, és még nagyobb nyomást helyezni az orosz gazdaságra.
Az orosz nyersolajból finomított dízel, kerozin és más üzemanyagok, továbbra is elárasztják az európai piacot, ezért Kijev szerint szigorítani kellene a szankciókat – írja a Politico.
Oleg Ustenko, Volodimir Zelenszkij gazdasági tanácsadója interjút adott a lapnak, melyben kijelentette: be kellene zárni azokat a kiskapukat, melyek lehetővé teszik, hogy India, Kína és Törökország megvegye az oroszoktól a nyersolajat, amit aztán finomítva eladnak.
A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.
Dróntámadás érte a kurszki atomerőmű közelében fekvő Kurcsatovot
Ukrán dróntámadás érte a kurszki atomerőmű közelében fekvő nyugat-oroszországi Kurcsatovot pénteken hajnalban, de az orosz hatóságok szerint nem keletkeztek komoly károk.
Roman Sztarovojt kormányzó közölte, hogy egy ukrán drón megrongálta a város egyik épületének homlokzatát, de a támadásnak nem volt sérült vagy halálos áldozata.
Péntek reggel egy Moszkva felé közelítő másik drónt kilőtt az orosz légvédelem - közölte Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester. A dróntámadás miatt rövid időre leállították a moszkvai Vnukovói repülőtér forgalmát.
Belgorodban, Oroszország nyugati részén szintén lelőttek egy drónt Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó jelentése szerint.
A szovjet korszakban épült kurszki nukleáris erőmű a csernobili atomerőműhöz hasonló grafitmoderátorú reaktorral működik. Az orosz állami atomvállalat közlése szerint jelenleg a kurszki atomerőmű három RBMK-1000 reaktora működik, egyet leállítottak.
Az orosz külügyminisztérium júliusban egy közleményben a "nukleáris terrorizmus" támogatásával vádolta meg a Nyugatot, miután "ukrán dróntámadás" érte Kurcsatovot.
Újabb Moszkva felé tartó drónt lőtt le az orosz légvédelem
Az orosz légvédelem lelőtt egy moszkva felé repülő drónt – jelentette be Szergej Szobjanin polgármester a Telegramon szeptember 1-jén.
Több mint 20 ezren érkeztek csütörtökön Magyarországra
Magyarország területére 2023. augusztus 31-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7700 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 12859 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 225 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Zelenszkij újra indulna Ukrajna elnöki tisztségéért
Nem hagyom el az államomat
– mondta Zelenszkij a Meduza hírösszefoglalója szerint a portugál köztelevíziónak adott interjújában, majd azt is hozzátette, hogy újra indulna az elnökválasztáson, ha a választásokat a háború alatt tartanák meg.
2024-ben, ha a háború folytatódik, ha választásokat tartanak, soha az életben nem fogom elhagyni az államomat. Mert én vagyok az alkotmány garanciája, és minden esetben meg fogom védeni
– mondta az ukrán elnök a portugál közszolgálati televíziónak, az RTP-nek adott interjújában.
Zelenszkij a 2019-es választások előtt megígérte, hogy csak egy elnöki ciklusra pályázik, és nem indul másodszor is. Ukrajnában a következő parlamenti választásokat 2023 őszén, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában tartották volna.
Az ukrán alkotmány azonban megtiltja a választások megtartását, ha az országban hadiállapotot vezetnek be.
Az RTP-nek adott interjújában Zelenszkij tisztázta a háború alatti választások feltételeit. Véleménye szerint mindenekelőtt a biztonságot kell biztosítani a választási időszakban, valamint meg kell teremteni a menekülni kényszerülők számára a szavazás feltételeit.
Ha választások lesznek, akkor a mi területünkön kell, hogy legyenek, azt akarom, hogy minden a törvényeknek megfelelően, átláthatóan és demokratikusan történjen, ahogy az a választásokon is történt, amikor elnök lettem
– fogalmazott Zelenszkij.
Nincs jogunk elveszíteni azokat az embereket, akik menekültként külföldre mentek. Rendelkezniük kell az infrastruktúrával, hogy leadhassák szavazatukat a jelöltekre. Biztosítanunk kell, hogy ne legyenek bombázási kockázatok, természetesen lesznek, de biztosítanunk kell, hogy a szavazóhelyiségekben az emberek védve legyenek – tette hozzá az ukrán elnök.
Megvan a sorsdöntő Erdogan–Putyin-találkozó időpontja
Szeptember 4-én az oroszországi Szocsiban találkozik Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan – közölte több nemzetközi hírportál a Reuters információira hivatkozva. A két elnök találkozójának középpontjában a fekete-tengeri gabonamegállapodás újratárgyalása lesz, amelyből Moszkva egyoldalúan kilépett még júliusban.
A találkozó időpontja régóta foglalkoztatja a sajtót, Putyin és Erdogan még augusztus elején egyeztetettek telefonon, akkor állapodtak meg egy személyes látogatás megszervezésében. A török elnök akkor közölte orosz hivatali kollégájával, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosó hosszú időn át tartó leállítása senkinek sem használ.
A legnagyobb kárt a gabonára szoruló, alacsony jövedelemmel rendelkező országok szenvedik el
− magyarázta Erdogan.
Az orosz külügyminisztérium július 17-én jelentette be, hogy Moszkva kilép a milliók élelmiszer-ellátását biztosító megállapodásból, amiért szerintük az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport előtt álló akadályok elhárítására nem került sor.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Szeptemberben érkeznek az első Abrams tankok Ukrajnába
Szeptember közepén érkezik az első tíz Abrams tank a megígért harmincegyből az ukrán frontra – jelentette a Politico augusztus 31-én.
Rekordmennyiségű földgázt vásárol az EU Oroszországtól
A Global Witness augusztus 30-i jelentése szerint az EU rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt importál Oroszországból.
A fosszilis tüzelőanyagokból származó jövedelem hagyományosan Oroszország bevételeinek jelentős részét képezi.
Ismét Szumi megyét támadta az orosz tüzérség
Az orosz erők augusztus 31-én éjjel, 27 alkalommal támadták Szumi megyét, amely következtében 167 robbanást jelentettek a térségben.
Az orosz tüzérség napok óta intenzív támadás alatt tartja Ukrajnának ezt a részét.
A csütörtöki eseményről itt olvashat:
Ukrán válság
- Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
