2023.09.25. 11:54
Menetrend szerint halad a paksi atomerőmű bővítése (videó)
Magyarország a paksi bővítéssel évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását fogja megelőzni.
Szijjártó Péter: menetrend szerint halad a paksi atomerőmű bővítése
Forrás: Facebook / Szijjártó Péter
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közgyűlését megelőzően sérelmezte, hogy még mindig hatalmas politikai és ideológiai viták övezik a nukleáris energiatermelést, miközben fontos lenne, hogy végre a szakmai alapú megközelítés kerüljön előtérbe.
Európában továbbra is komoly politikai és ideológiai támadások alatt áll a nukleáris energia, holott ha feltesszük a kérdést, hogyan lehet úgy nagy mennyiségben elektromos energiát előállítani, hogy az versenyképes áron, biztonságosan történjen, és még a környezetet is megóvjuk, akkor a nukleáris energia jelenti a megoldást
– jelentette ki.
Leszögezte, hogy Magyarország a paksi bővítéssel évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását fogja megelőzni.
Tehát nemcsak versenyképesebbé tesszük az országot, és nemcsak az energiaellátásunk biztonságát garantáljuk, hanem a környezet védelméhez is nagy mértékben tudunk hozzájárulni
– fogalmazott.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy mások mellett Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris energetikai vállalat vezérigazgatójával is tárgyalt, akivel áttekintették a paksi projekt állását, amelynek szavai szerint a látványos szakasza ezután fog megindulni.
Kiemelte:
a megépült résfal hossza mostanra átlépte az egy kilométert, miközben összesen 2700 méterre lesz szükség az erőmű építésének előkészítése során. Emellett a kivitelező újabb kapacitásokat telepít a helyszínre, így a munka fel fog gyorsulni. Megkezdődött a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelése, s már több mint félmillió köbméternél tart a folyamat, vagyis a munka fele már nagyjából itt is kész, miközben az ötös reaktornál már el is készült öt méteres mélységig a kitermelés. A következő feladat a talajszilárdítás lesz, amely november elsején indul. Ezzel párhuzamosan pedig elkészítik a 23 méteres mélységig történő talajkitermelésre vonatkozó engedélyeket
– sorolta.
Hozzátette, hogy a Roszatom már megrendelte a hosszú gyártási idejű berendezéseket, például a reaktorpalást előállítása is megkezdődött már Oroszországban.
A miniszter hangsúlyozta:
Tehát haladunk a menetrend szerint a paksi atomerőmű építésével. A 2030-as évek elején a két új blokkot rá fogjuk tudni kapcsolni a hálózatra, ezzel nagymértékben hozzájárulva az ország energiaellátásának biztonságához, és ahhoz, hogy megfizethető áron álljon rendelkezésre az energia Magyarországon.
Kitért arra is, hogy állandó egyeztetés folyik a Roszatom vezetésével a beruházás kapcsán.
Elmondtam azt is, hogy Brüsszelből folyamatosan kapunk olyan híreket vagy híreszteléseket, amelyek arról szólnak, hogy több európai uniós tagország kitartóan napirenden tartja a nukleáris ipar szankcionálását
– húzta alá.
Ez a magyar nemzeti érdekekkel súlyosan ellentétes lenne, ezért természetesen, ha a jövőben felmerül komolyan ilyen javaslat, azt magyar részről mindig vétózni fogjuk
– figyelmeztetett.
Magyarország nemzeti érdeke az, hogy a nukleáris energiát tudja használni és a Roszatommal való együttműködésben tudja mindezt megtenni. A paksi beruházás továbbra is nagy nemzetközi projekt, a Roszatom mellett amerikai, német és francia vállalatok is részt vesznek benne
– összegzett.
A nukleáris kapacitások radikális megnövelése nélkül nem javítható az EU versenyképessége A nukleáris kapacitások radikális megnövelése nélkül nem javítható az Európai Unió versenyképessége, nem garantálható az energiabiztonság és nem érhetőek el a klímacélok – figyelmeztetett a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben. A tárcavezető a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén hangsúlyozta, hogy az EU ma az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságával, óriási gazdasági, biztonsági és energiaellátási kihívásokkal néz szembe. Felszólalásában rámutatott, hogy a blokk versenyképessége sokat romlott, a földgázért a kontinensen hétszer többet kell fizetni, mint az Egyesült Államokban, az áramért háromszor többet, mint Kínában. „Fel kell tennünk azt a kérdést, hogy hogyan lehetne javítani Európa versenyképességét, garantálni az energiabiztonságot, és mindeközben továbbra is ambiciózusnak maradni a környezetvédelem terén” – jelentette ki. „Erre egyetlen válasz van, mégpedig a nukleáris energiatermelés felpörgetése, a kapacitások radikális növelése. A nukleáris technológia révén sokkal több energiát tudunk termelni, sokkal olcsóbban, sokkal biztonságosabban” – mondta. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ezáltal ráadásul a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető, amit szavai szerint jól példáz az, hogy a világon jelenleg működő körülbelül 440 atomreaktornak köszönhetően 180 milliárd köbméternyi földgáz kiváltása lehetséges nagyjából. „Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy 2050-re karbonsemlegességet akarunk elérni, akkor legalább a kétszeresére kell növelni a kapacitásokat” – hangsúlyozta. Majd nyilvánvalónak nevezte, hogy az EU enélkül nem lesz képes javítani a versenyképességét és nem tudja tartani a klímacéljait. „Ezért be kell fejezni a nukleáris energiafelhasználás körüli ideológiai és politikai vitákat, le kell állítani az atomenergiát érő ideológiai és politikai támadásokat, és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni, felszámolva a hátrányos megkülönböztetést” – fogalmazott. Továbbá aláhúzta, hogy örömmel csatlakozott ahhoz a nukleáris energia „kétségtelen” előnyeit taglaló levélhez, amelyet a NAÜ főigazgatója küldött az ENSZ idei klímakonferenciájára (COP28). A miniszter ezután beszámolt a paksi bővítés állásáról, s ennek kapcsán leszögezte, hogy az energiamix összeállítása fizikai kérdés, ráadásul nemzeti kompetencia, amelybe senkinek nincs joga beleavatkozni. „Az energiaellátás számunkra szuverenitási kérdés, így szuverenitásunk elleni támadásnak tekintjük az általunk folytatott nukleáris beruházás bármifajta akadályozását vagy támadását” – figyelmeztetett. Kiemelte: Magyarország soha nem fog támogatni olyan szankciókat az EU-ban, amelyek ártanának a nukleáris együttműködésnek Oroszországgal, ugyanis ez ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel. Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok az idei év első felében a korábbinál kétszer több uránt importált Oroszországból. „Ez garanciát jelent a környezet védelmére, illetve arra, hogy elegendő energiánk legyen a gazdasági növekedés fenntartásához” – mondta. Aláhúzta, hogy a magyarországi energiatermelés 65 százaléka karbonsemleges jelenleg, aminek a paksi erőmű a 80 százalékát adja. Tájékoztatása szerint a 2030-as cél a 90 százalék, a 2050-es pedig a teljes karbonsemlegesség, ehhez azonban szükség van az új blokkokra, amelyek révén évi 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása előzhető meg. Arra is kitért, hogy nemzetközi beruházásról van szó, az orosz Roszatom mellett jelentős szerepük van amerikai, német és francia vállalatoknak is, és a projekt során a legfejlettebb technológiákat használják a létező legszigorúbb biztonsági előírások mellett. |
