2023.10.11. 05:30
Ukrán titkosszolgálat: helyi lakosok irányították a hrozai kávézóra az orosz rakétát
595. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán mobil légvédelmi üteg katonáinak gyakorlata Kijev környékén 2023. október 5-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Oleh Petraszjuk
F-16-osokon alapuló ukrán légierő létrehozását segíti három nyugati ország
Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével egy új nemzetközi koalíció segítene Ukrajnának létrehozni F-16-os vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét - közölte szerdán a dán védelmi minisztérium.
Az új összefogás egyebek között az amerikai gyártmányú F-16-osok üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát is segítene kiépíteni, ideértve a karbantartási létesítményeket.
Elsőként Dánia és Hollandia tett ígéretet F-16-os harci repülőgépek átadására Ukrajnának, amely már elavulnak számító, szovjet gyártmányú gépparkkal rendelkezik.
"Ez egy természetes lépés, miután Dánia már vezető szerepet vállalt az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek tekintetében, különösen ami az F-16-osok átadását illeti" - hangoztatta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter.
Dánia várhatóan jövő márciusban vagy áprilisban fogja leszállítani az összesen megígért 19 F-16-osból az első hatot - mondta a miniszter a TV2 dán televíziónak nyilatkozva.
Amerikai pénzügyminiszter Volodimir Zelenszkijnek: a korrupció elleni harc jelenti a jövő kulcsát
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az Egyesült Államok folyamatos támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, de egyúttal sürgette, hogy összpontosítson a korrupció elleni harcra és a kormányzás erősítésére.
Yellen erről a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) marrákesi éves közgyűlésén Ukrajna javára megrendezett kerekasztal-tanácskozáson beszélt.
Fotó: Jim Lo Scalzo / Forrás: MTI/EPA
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok ugyan nem hagy fel Ukrajna nagyszabású gazdasági támogatásával, de az ukrán élelmiszerexport orosz blokádja miatt hátrányt elszenvedő államoknak is nagyobb segítségre van szükségük.
Üdvözölte, hogy az ukrán elnök egyértelműen fellép a korrupció ellen és a kormányzati elszámoltathatóság érdekében.
Ezen nehéz kérdések rendezése kulcsfontosságú lesz abban, hogy az ukránoknak biztosítsák azt a jövőt, amelyet megérdemelnek
– mondta.
Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollárnyi katonai segélyt küld Ukrajnának
Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollár (mintegy 75 milliárd forint) értékű katonai segítséget jelentett be szerdán Ukrajna számára az Oroszországgal vívott harcához.
A védelmi minisztérium közleménye szerint az amerikai hadsereg készleteiből rendelkezésre bocsátott csomag tartalmaz légvédelmi eszközöket, harckocsi-elhárító fegyverzetet és egyéb eszközöket.
A szállítmány tételes listáján szerepelnek légelhárító rakéták, drónelhárító eszközök, 105 és 155 milliméteres lövedékek, HIMARS-rakéták, precíziós eszközök, romboló lövedékek, kisebb kézifegyverek és hozzá való lövedékek, valamint a korábban rendelkezésre bocsátott eszközök karbantartásához, javításához szükséges alkatrészek és felszerelés.
A Pentagon közleménye megállapítja, hogy az Egyesült Államok - szövetségeseivel együtt - elkötelezett amellett, hogy Ukrajna rendelkezésére bocsássa az azonnali harctéri szükségletek kielégítéséhez fontos eszközöket, és egyben felszólítja a Kongresszust, fogadja el az ukrajnai támogatás folytatásához szükséges költségvetési keretet.
Az ukránok leginkább a hadseregben bíznak, az államfő a hetedik helyen áll
A fegyveres erők vezetik Ukrajnában azon intézmények listáját, amelyek a lakosság bizalmát élvezik, Volodimir Zelenszkij államfő pedig a hetedik helyen áll – derült ki a Razumkov Központ legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit szerdán ismertették a szociológusok az intézet honlapján.
Mindazonáltal Zelenszkij a politikusok és más közéleti szereplők közül - 75 százalékos bizalmi aránnyal - a legnagyobb támogatottságot élvezi – emelték ki az elemzők.
A válaszadók 93 százaléka válaszolta azt, hogy leginkább a hadseregben bízik.
A résztvevők 85 százaléka fejezte ki bizalmát az önkéntes alakulatok, 84 százalékuk a civil szervezetek, 83 százalékuk az állami katasztrófavédelmi szolgálat, 81 százalékuk a nemzeti gárda és 76,5 százalékuk a határőrség iránt. Eközben az államfőben 72 százalékuk bízik, a védelmi minisztériumban 71, az Ukrán Biztonsági Szolgálatban (SZBU) pedig 66 százalékuk. Az egyházak iránti bizalom 59 százalékos lett, a rendőrség esetében pedig 57 százalék. A megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy bízik települése polgármesterében.
A felmérés eredménye szerint településük önkormányzati testületében, az ukrán médiában, a jegybankban és a parlament emberi jogi bizottságában néhány százalékkal többen bíznak, mint ahányan nem.
A válaszadók többsége - 74 százaléka - bizalmatlanságát fejezte ki a politikai pártokkal szemben. Az igazságszolgáltatással szemben az ukránok 70 százaléka bizalmatlan, a parlamenttel szemben 64, a kormánnyal szemben pedig 60 százalékuk.
Annak ellenére, hogy a megkérdezettek mindössze 14 százaléka bízik a politikai pártokban, arra a kérdésre, hogy lát-e a jelenlegi politikai erők között olyanokat, amelyekre a háború utáni időszakban rá lehet bízni az ország vezetését, 27 százalék adott igenlő választ. A háború utáni időszakban az ország vezetésére a válaszadók 52 százaléka katonák alkotta politikai pártot tartana a legalkalmasabbnak.
A politikusok közül a válaszadók túlnyomó többsége nem bízik Jurij Bojkóban, a betiltott Moszkva-barát Ellenzéki Platform - Az Életért párt volt vezetőjében (82 százalék), Julia Timosenko volt kormányfőben (82 százalék) és Petro Porosenkóban, aki közvetlenül Zelenszkij előtt volt Ukrajna elnöke (73 százalék). Denisz Smihal miniszterelnökben a megkérdezettek 44 százaléka bízik, miközben 36 százalékuk válaszolt nemmel.
A Razumkov Központ több mint kétezer embert kérdezett meg Ukrajna azon részeiben, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, és ahol nem zajlanak aktív harci cselekmények.
Orosz védelmi tárca: előrenyomulás történt Avgyijivkánál
Kedvezőbb állásokat foglalt el a fronton az orosz hadsereg a Donyeck megyei Avgyijivka környékén – közölte szerdán kiadott hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az orosz erők elérték a Donyeck melletti Avgyijivkától északnyugatra fekvő Berdicsi falu határát, az ukrán védelem utánpótlását fenyegetve. Azt mondta, hogy Marjinkánál az orosz erők a nap folyamán mintegy 400 métert nyomultak előre.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
A moszkvai katonai tárca egyébként 14 visszavert támadásról számolt be - közülük tíz Kupjanszk környékén megkísérelt ellentámadás volt -, amelyek során szerinte csaknem 900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
Ukrán titkosszolgálat: helyi lakosok irányították a hrozai kávézóra az orosz rakétát
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azonosította azt a két helyi férfit, akik október 5-én ráirányították az orosz Iszkander rakétát a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Hroza falu kávézójára, több mint ötven civil halálát okozva – közölte szerdán az SZBU a Telegramon.
Az elkövetőkről kiderült, hogy helyi lakosok: a harminc éves Volodimir Mamon és öccse, a 23 éves Dmitro Mamon, akik a térség megszállása idején átálltak az oroszok oldalára
– írta közleményében a biztonsági szolgálat.
Fotó: Jakiv Ljasenko / Forrás: MTI/EPA
A vádlottak pozíciókat kaptak az oroszok által létrehozott helyi belügyi szerveknél. Egyiküket a konvojcsoport vezetőjének, a másikat a közúti járőrszolgálat felügyelőjének nevezték ki. Amikor az ukrán erők visszavették a térséget, mindkét férfi családjával együtt Oroszországba menekült, ahonnan tovább dolgoztak az oroszoknak. Az orosz megszállók utasítására távolról elkezdték kialakítani saját besúgóhálózatukat az Ukrajna által ellenőrzött területen, felforgató tevékenységükbe pedig tudtuk nélkül bevonták rokonaikat, szomszédaikat, ismerőseiket a harkivi régió elfoglalt területein úgy, hogy baráti beszélgetések és a messengeren folytatott levelezés közben információkat szereztek tőlük az ukrán csapatok bevetéseiről és a térségben zajló tömegrendezvényekről
– fejtette ki az SZBU.
A nyomozás során a biztonsági szolgálat kiderítette, hogy idén október elejétől mindkét vádlott elkezdett információkat gyűjteni egy elesett ukrán katona tervezett temetéséről Hroza faluban. Az SZBU által nyilvánosságra hozott levelezésükből kiderül, tisztában voltak azzal, hogy a támadásnak civilek lesznek az áldozatai, ennek ellenére Volodimir Mamon, miután megtudta a megemlékezés helyének pontos címét és idejét, továbbította ezt az információt az oroszoknak.
Az ellenség a kapott információkat arra használta fel, hogy az Iszkander M típusú hadműveleti-taktikai rakétarendszerrel célzott csapást mérjen az ukrán falura
– összegezte a biztonsági szolgálat. Közölte, hogy az összegyűjtött bizonyítékok alapján a két férfit hazaárulással és összeesküvéssel gyanúsították meg, Volodimir Mamont ezen felül még az orosz hadseregnek a háborús törvények és szokások megsértéséhez adott segítségnyújtással és előre megfontolt gyilkossággal is.
Mivel mindkét elkövető Oroszországban bujkál, átfogó intézkedések folynak hollétük megállapítására és megbüntetésükre
– tette hozzá az SZBU.
Dmitro Csubenko, a Harkiv megyei ügyészség szóvivője közben arról tájékoztatta az Interfax-Ukrajina hírügynökséget, hogy 55-re nőtt a hrozai támadás halálos áldozatainak száma.
Így töltik be a lőszert az oroszok a fronton (videó)
A felvételen az látható, ahogy orosz katonák egy BM-21 Grad MLRS rakétatüzérségi eszközt töltenek meg lőszerrel, de nem a szokásos módon. Ugyanis egy hosszú fémtárggyal, – feltehetően, amiben a rakétákat tárolják – már-már csapatmunkában igyekeznek betömködni a rakétákat a résekbe.
Zágráb további ötmillió eurót adományoz Kijevnek az ország aknamentesítésére
Horvátország további ötmillió eurót adományoz Kijevnek az ország aknamentesítésére – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán, a Zágrábban zajló, Ukrajna aknamentesítését segítő kétnapos nemzetközi adományozási konferencia megnyitóján.
Plenkovic elmondta: a kormány csütörtöki ülésén dönt hivatalosan a támogatásról, amellyel a rendezvény házigazdájaként hozzájárul ahhoz, hogy a háborúban álló országot megtisztítsák a robbanószerkezetektől.
Fotó: Antonio Bat / Forrás: MTI/EPA
Emlékeztetett: Horvátországnak van tapasztalata az aknamentesítésben, mert „Ukrajnához hasonlóan agresszió áldozata volt”, a folyamat pedig évtizedek óta tart, ezért Kijevnek is fel kell készülnie arra, hogy ez hosszú időt vesz igénybe.
Orosz biztonsági főnök: brit kiképzést kaptak az atomerőművek ellen bevetett ukrán diverzánsok
Brit különleges erők képeztek ki az orosz atomerőművek ellen bevetett ukrán katonai hírszerző csoportokat – jelentette ki Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a FÁK-tagállamok biztonsági és különleges szolgálatait vezetők tanácsának szerdai bakui értekezletén.
Elmondta, hogy az FSZB augusztusban őrizetbe vette egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport tagjait, akikről megállapította, hogy brit különleges erők képezték ki őket, és ők tervezték meg a műveleteiket is orosz katonai létesítmények, az olaj-, a közlekedési és a létfontosságú infrastruktúra, egyebek között atomenergia-létesítmények, a szmolenszki és a kurszki nukleáris erőművek ellen. Emlékeztetett rá, hogy korábban hasonló támadásokat követtek el a leningrádi és a kalinyini atomerőművek ellen.
A diverzánselhárítás eredményeként több mint 20 robbanószerkezetet hatástalanítottak az atomerőművek távvezetékeinek tartószerkezetein. Felrobbantásuk célja az volt, hogy megzavarják az atomerőművek működésének technológiai folyamatát
– mondta Bortnyikov, hozzátéve, hogy a kurszki atomerőmű 2. blokkjában diverzánsakció miatt vészleállítást kellett elrendelni.
Fotó: Mihail Mecel / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
Úgy vélekedett, hogy
„az ukrán katonai hírszerzés és brit mentorainak” efféle akcióit „nem lehet másnak minősíteni, mint nukleáris terrorizmusnak”.
Az FSZB igazgatója szerint a nyugati koalíció céltudatos tevékenysége „terroristák és zsoldosok továbbképzési terepévé” változtatta Ukrajnát, ahol arra tanítják őket, hogy a modern hadviselés módszereit és tapasztalatait a Független Államok Közösségéhez tartozó országokban és a világ más régióiban alkalmazzák. Állítása szerint nyugati hírszerző és nem kormányzati szervezetek nemzetközi terrorcsoportok tagjait, nácikat , valamint Afganisztánban, a Közel-Keleten, Európában és a tengerentúlon kiképzett zsoldosokat toboroznak az ukrán fegyveres alakulatok támogatására.
Tizenhárom európai katonai magánszervezet alkalmazottjainak és kilenc külföldi félkatonai proxy-alakulat tagjainak részvételét észleljük
– tette hozzá Bortnyikov, aki szerint az orosz szervek 35 országból 794 zsoldost azonosítottak.
Megbízható adataink vannak arról, hogy az icskériai (csecsen és krími tatár) alegységekben az Iszlám Állam (terrorhálózat) tagjai és a hozzájuk hasonlók harcolnak ellenünk. Ugyanilyen részvevői vannak az orosz területre terrorcselekmények végrehajtás céljából küldött diverzáns- és felderítőcsoportoknak
– mondta.
Azt hangoztatta, hogy Ukrajna Washington és NATO-szövetségeseinek erőfeszítései nyomán katonai és terrorista fenyegetés forrásává vált Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Államának határán. Kifogásolta, hogy a Nyugat növeli a nehéz- és nagy hatótávolságú fegyverek és egyéb korszerű haditechnikai eszközök Ukrajnába szállítását, emellett a konfliktusövezetben harcoló félkatonai erőket hírszerzési adatokkal látják el, valamint megtervezik és koordinálják a harci műveleteket, amelyekben szerinte „hivatásos NATO-tisztek is részt vesznek”.
Belga védelmi miniszter: Belgium 2025-től szállíthat F–16-osokat Ukrajnába
Belgium 2025-től tervez F–16-os vadászgépeket szállítani Ukrajnának – jelentette be Ludivine Dedonder belga szövetségi védelmi miniszter szerdán a Bel RTL rádiócsatornának adott nyilatkozatában.
Hozzátette: amiatt kell ezzel 2025-ig várni, hogy Belgium akkorra már rendelkezzen fejlettebb, F–35-ös gépekkel, amelyekre az ország védelméhez szüksége van.
A miniszter nem közölte, hogy Belgium hány repülőgépet kíván Ukrajnába szállítani.
Arról, hogy Belgium is megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy F–16-osokat adományozzon Ukrajnának, Alexander de Croo szövetségi miniszterelnök tett bejelentést szeptember közepén. A védelmi miniszter másnap ennek az ellenkezőjéről nyilatkozott, arra hivatkozva, hogy Belgium elsősorban saját lakosságának biztonságáért felelős, továbbá a balti államokéért, amelyek nem rendelkeznek vadászgépekkel, de NATO-tagállamok, és közvetlenül érzik az orosz fenyegetést. Hozzátette, hogy
a belgiumi F–16-os vadászgépeket fokozatosan korszerűbb F–35-ösökre cserélik, azonban a régebbi gépekre és azok alkatrészeire is szüksége lesz a haderőnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán részt vesz a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozásán. Érkezésekor adott sajtónyilatkozatában elmondta, hogy Ukrajnának „egészen konkrét kérései” vannak hatékony légvédelmi rendszerek beszerzésére, pontosan meghatározott célok elérése érdekekében.
150 ezer lőszerre adott le rendelést a német kormány
A német Rheinmetall fegyvergyártó bejelentette, hogy Berlin 150 ezer tüzérségi lövedék gyártását rendelte meg Ukrajna számára.
A tervek szerint 2023-ban több tízezer lőszert szállít a német Bundeswehr, a többit pedig jövőre.
Michael Kofman, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány vezető munkatársa szerint mind az ukrán, mind az orosz erők naponta több ezer tüzérségi lövést adnak le.
7 millió dollárnyi pénzt sikkaszthattak
Ukrajna közölte, hogy őrizetbe veszi a védelmi minisztérium két magas rangú tisztviselőjét, akiket golyóálló mellények vásárlására szánt 7 millió dollár elsikkasztással gyanúsítanak. Az Állami Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint a két meg nem nevezett tisztviselő „rossz minőségű felszerelést” rendelt külföldről.
Horvátország segíti az aknamentesítést
Ukrajna és Horvátország kétoldalú megállapodást írt alá közös aknamentesítési műveletekről a háború sújtotta országban. A megállapodás konkrétumai között szerepel a műszaki szakértelem és a speciális biztonsági berendezések átadása, valamint a civileknek szóló oktatási és képességfejlesztési programok.
Horvátország már több mint 1 millió eurót folyósított az ukrajnai aknamentesítési műveletekre.
Volodimir Zelenszkij: Ukrajnának NATO-segítségre van szüksége a tél jelentette kihívás kezeléséhez
Ukrajna támogatásra számít a NATO-tagországok részéről az egyik legnagyobb kihívást jelentő ellenállóképesség biztosítására a közelgő tél idején – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben szerdán.
A NATO-főtitkár – aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral érkezett a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására – azt mondta: mindenekelőtt arról kell beszélni, hogy a tagállamok segítségével Ukrajna kiszoríthassa az orosz hadsereget a határokon túlra, és le lehessen zárni a háborút.
Közölte, hogy Ukrajnának „egészen konkrét kérései” vannak eszközök beszerzésére, pontosan meghatározott célok elérése érdekekében. A hatékony légvédelmi rendszerekkel nemcsak az energiahálózat és az emberek védelmét, de az ukrán gabona exportját is biztosítani tudják – mondta.
Kijelentette: a nemzetközi közösségben egységre van szükség az emberéletek megmentése érdekében és azért, hogy az agresszoroknak eszükbe se jusson a konfliktus folytatása, esetleges kiszélesítése vagy újabb támadások elkövetése.
Jens Stoltenberg köszöntőjében azt mondta: Ukrajna bátorsága ösztönzést jelent arra, hogy a nemzetközi közösség további és azonnali támogatást nyújtson az országnak önvédelmi háborújához.
A főtitkár elmondta, a NATO-tagországok védelmi miniszterei a kétnapos tanácskozás során megbeszélik majd a Kijevnek nyújtható további támogatás formáit. A támogatás a kapcsolatok további erősítésére is irányul, egy újabb lépést Ukrajna NATO-tagsága felé – mondta.
Tájékoztatott arról is, hogy a tanácskozás második napján Joáv Galant izraeli védelmi miniszter beszámol a hétvégén Izrael és a Hamász iszlamista fegyveres csoport között kirobbant ellenségeskedés részleteiről.
A Finnországot Észtországgal összekötő balti-tengeri gázvezetéken, valamint a párhuzamosan futó telekommunikációs kábelen keletkezett sérüléssel kapcsolatban Stoltenberg azt mondta: ha bebizonyosodik, hogy a NATO kritikus infrastruktúrája elleni támadásról van szó, tehát a keletkezett kár szándékos támadás eredménye, a NATO határozott választ fog adni.
Egyelőre nem várható újabb orosz mozgósítás
Nem valószínű, hogy Oroszország további mozgósítási akciót indít a jövő évi elnökválasztás előtt – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. Napi hírszerzési jelentésében a tárca azt közölte, hogy
Vlagyimir Putyin „szinte biztosan” indul az újraválasztáson a március 17-én esedékes szavazáson.
Zelenszkij az izraeli háború hatásaitól tart
Volodimir Zelenszkij aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a nemzetközi közösség elfordul az ukrajnai háborútól a Hamász-támadások nyomán Izraelt ért tragédia miatt.
Nem akarok semmiféle összehasonlítást tenni. Szörnyű háború dúl hazánkban. Izraelben sok ember veszítette el szeretteit. Ezek a tragédiák különbözőek, de mindkettő hatalmas
– mondta a France 2 televíziós csatornának adott interjújában. Arra azonban figyelmeztetett, hogy ha
„a nemzetközi figyelem elfordul Ukrajnától, annak következményei lesznek”.
Németország új védelmi segélycsomagot jelentett be
Németország mintegy 1 milliárd euró értékű új támogatási csomagot szállít Ukrajna számára – közölte a védelmi minisztérium. A program kiterjed majd a légvédelemre, a fegyverekre és szárazföldi járművekre.
Németország továbbra is támogatja Ukrajnát azzal, amivel a legsürgősebben szüksége van – légvédelemmel, lőszerrel és tankokkal. Ezzel az új „téli csomaggal” tovább növeljük az ukrán fegyveres erők hadműveleti felkészültségét a következő hónapokban
– mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.
Avgyijivkához közelednek az oroszok
Az orosz erők közelednek Avgyijivkához, amelyet kedd reggel óta heves lövöldözések sújtottak – közölték tisztviselők. A kelet-ukrajnai város szimbolikusan és stratégiailag fontos Kijev számára, a Moszkva által ellenőrzött Donyeck városától északra fekszik, amelyet 2014-ben elfoglaltak a szeparatista erők.
Ukrajna nem támadja meg az atomerőművet
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megígérte neki, hogy Ukrajna nem támadja meg Európa legnagyobb atomerőművét az Oroszország elleni ellentámadás részeként. A Guardiannek adott interjújában a nukleáris felügyelet vezetője azt mondta, hogy leginkább amiatt aggódik, hogy a Zaporizzsja atomerőmű a két fél közötti harcokba keveredik.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4786-an léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4208-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Erős jelzést kapott az orosz ENSZ-képviselet
Oroszország kudarcot vallott azon törekvésében, hogy visszatérjen az ENSZ legfőbb emberi jogi testületébe. Moszkva riválisai jóval több szavazatot szereztek a közgyűlésen azon a választáson, amelyet az ország elszigetelésére irányuló nyugati erőfeszítések kulcsfontosságú próbájának tekintettek.
A titkos szavazáson Oroszország 83 szavazatot szerzett Bulgária 160 és Albánia 123 szavazatával szemben, akik ugyanabban a kelet-európai csoportban versengett a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács két helyéért.
Az ENSZ tagállamai erős jelzést küldtek Oroszország vezetése felé, hogy a számtalan háborús és emberiesség elleni bűncselekményért felelős kormány nem tartozik ide
– mondta Louis Charbonneau, a Human Rights Watch ENSZ igazgatója. Moszkva részéről nem érkezett reakció.
Oroszországot 18 hónappal ezelőtt, az Egyesült Államok vezette diplomáciai nyomásra menesztették a tanácsból.
Egy kommunikációs kábel is megsérült
Vasárnap le kellett zárni a Balti-tenger alatt Finnország és Észtország között futó Balticconnector gázvezetéket, miután megállapították, hogy gáz szivárog egy lyukból. Egy víz alatti kommunikációs kábel is megsérült. Finnország szerint a sérülés „külső tevékenység következménye”.
Sauli Niinisto finn elnök a helyzetet aggasztónak nevezte, de kijelentette, hogy az ország energiaellátása ettől függetlenül stabil.
A gázárak tovább emelkedtek Európában, miután felmerült, hogy a vezetéket szándékosan rongálhatták meg.
Zelenszkij bizakodó
Stratégiai partnerségi megállapodást kötött Ukrajna és Románia. A Bukarestből hazafelé tartó ukrán elnök szerint ez a közeljövőben konkrét lőszerszállításokban, ukrán vadászpilóták F–16-os kiképzésében és Moldován keresztül új vasúti gabonafolyosó megnyitásában valósul meg.
Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott: a stratégiai kapcsolat új erőt jelentenek az egész fekete-tengeri régió számára.
Ha sikerül megvalósítani mindazt, amit most elterveztünk, és amelyen csapataink dolgoznak, akkor Európa ezen része a gazdasági és biztonsági fejlődés új forrását kapja
– mondta Zelenszkij.
Ez történt kedden:
