2023.11.24. 10:54
Brüsszel a kamatstopot is eltörölné
Mivel Brüsszel számára sokkal fontosabb a bankok profitja, ezért a kamatstopot is több szempontból ellenzi az Európai Bizottság. A kormány intézkedése egyébként itthon már 350 ezer családon segített.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke megszólaltatja a tanácskozás kezdetét jelző csengettyűt az uniós testület heti ülésén Brüsszelben 2023. november 15-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Virginia Mayo
A mostani nemzeti konzultáció egyik témája a kamatstop jövője. Az intézkedés eddig bő háromszázmilliárd forintos kiadástól kímélte meg a kedvezményezetteket – írja az Origo.
„A rezsicsökkentés mellett Brüsszel a kamatstopot is eltörölné, több szempontból ellenzi az Európai Bizottság. Egyrészt Brüsszel szerint az intézkedéssel sérül a monetáris transzmisszió, azaz a magasabb kamatok nem áramlanak szét korlátlanul a gazdaságban, másrészt a bankok profitja és hitelnyújtó képessége kisebb lesz” – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a Demokratának.
A bankok profitját a kamatplafon valóban csökkenti, de még így is magas szinten áll. A hitelnyújtó képességben szintén csak részigazsága van a bizottságnak. Elképzelhető, hogy a bankok később óvatosabban nyújtanak hitelt, ha tudják, hogy azok kondícióit a kormány megváltoztathatja, azonban a kamatplafon az új hitelekre nem vonatkozik, csak a régiekre. Továbbá a bankoknak bőven van forrásuk hitelezni, a hitel/betét arány meglehetősen alacsony. Ugyanez igaz a monetáris transzmisszió esetében: az új hiteleket az új hitelekre vonatkozó kamatokon vesszük fel, nem az számít, hogy a régi hitelek milyen kamattal futnak, így az intézkedés közvetlen hatása a transzmisszióra csekély, csak annyi lehet, hogy így a lakosságnál maradó pénzből kereslet lesz
– magyarázta Regős Gábor.
A kormány októberben a Facebook-oldalán jelentette be, hogy novemberben dönt az intézkedés további sorsát illetően. A kamatstop legutóbbi, májusi meghosszabbításakor ugyanakkor az is elhangzott, hogy – miután a jegybanki irányadó kamat alakulásával együtt mozognak a referenciakamatok is – a kormány a jövőre vonatkozóan azt az elvi döntést hozta, hogy a kamatstopok kivezetésére csak akkor adódik lehetőség, ha a jegybanki irányadó kamat egy számjegyű lesz. Mindezek alapján adott az elvi lehetősége annak, hogy novemberben az újabb hosszabbítás mellett dönt a kormány, hiszen az elemzők várakozásai szerint valamikor a jövő év elejére eshet 10 százalék alá a magyar irányadó ráta.
Az Origo teljes cikke ITT olvasható el.