Orbán Viktor: reális célkitűzés, hogy 2024-ben meginduljon a gazdasági növekedés (videó)

A kormányfő kifejtette, korábban azt gondolta, merész célkitűzés lesz, ha év végéig 10 százalék alá tudják vinni az inflációt, mert az energiaárak az „égbe mentek”, és a Brüsszelben meghozott szankciók még rontottak is a helyzeten.

Hozzátette, most nem zárja ki, hogy december végén 7 százalék körül lesz az infláció. Hangsúlyozta, a következő évre 6 százalékos inflációval tervezték a költségvetést, de ma az tűnik valószínűbbnek, hogy ez kevesebb lesz, akár 5 százalék is lehet.

– jelentette ki Orbán Viktor.

Az interjút itt tudja megtekinteni:

2024-re nézve reális célkitűzés, hogy a gazdasági növekedés meginduljon – emelte ki. Úgy fogalmazott: ez azt jelenti, hogy 2023-ban azért harcoltunk, hogy ne legyen rosszabb, 2024-ben azért tudunk dolgozni, hogy jobb legyen. Ez egy más perspektíva, ebből a szempontból 2024 jóval reményteljesebb évnek látszik most, mint amilyen 2023 volt – mutatott rá.

Fontos tudni, mit gondolnak az emberek az ukrán uniós csatlakozásról

Az EU nem csinált még olyat, hogy egy háborúban álló országgal kezd csatlakozási tárgyalásokat – mutatott rá. Szerinte ugyanis olyan kérdések merülnek fel: mekkora államról van szó vagy Ukrajna azon részét is felveszik-e, amelyet megszálltak az oroszok.

Orbán Viktor azt mondta, mivel Ukrajna nagy ország, uniós felvételének a hatásait „mérnöki pontossággal” ki kell számítani.

Még fel sem vették Ukrajnát, de a közép-európai gazdák már bajban vannak; a mezőgazdaságot az ukrán csatlakozás agyonvághatja – tette hozzá. Ugyancsak problémaként említette, hogy a fuvarozók – nemcsak a magyarok, hanem a lengyelek és a szlovákok is – bajba kerültek, mert megengedték, hogy az ukránok belépjenek az uniós piacra.

Nehezményezte, hogy Brüsszel nem biztosított objektív elemzést arról, mit jelentene Ukrajna felvétele az EU-ba. Felhívta rá a figyelmet, hogy becslések vannak csak, amelyek szerint 150-190 milliárd euró között van az az összeg, amit valahonnan pluszban elő kellene teremtenie az uniónak, ha valóban fel akarná venni Ukrajnát.

Nem akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy a magyarok pénzét Ukrajnának adják oda

Kitért arra, hogy „bonyolult és nehéz kérdés” Ukrajna uniós pénzügyi támogatása, szerinte ugyanis ma még nem tudni, honnan lesz meg az erre fordítandó 50 milliárd euró.

Ha arról van szó, hogy – mint a mai tervek szerint – a költségvetésből akarják odaadni, az azt jelenti, hogy a többi ország számára megalkotott költségvetésből hiányozni fog, azaz „odaadjuk a magyarok pénzét is” – hívta fel a figyelmet.

Leszögezte: ehhez nem akar hozzájárulni Magyarország, ezért tárgyalni kell arról, hogy mekkora összeget, milyen hosszú időre, milyen forrásokból és milyen technikával biztosítanak Ukrajnának.

Arra a kérdésre, hogy mire lehet számítani a következő, jövő év februárjában esedékes uniós csúcstalálkozón, Orbán Viktor úgy felelt: az égzengés és mennydörgés mellett „kénköves villámokra”.

Közölte: a kormány célja, hogy már a háttértárgyalásokon feloldják a feszültségek nagy részét, s olyan helyzet álljon elő Brüsszelben, hogy egy „mindenki számára kielégítő megoldásról” kelljen dönteni.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy Magyarország távol maradt, amikor az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával.

„Meg kellett volna állnunk, gondolkodnunk, számolnunk és még egyezkednünk kellett volna egymással, hogy belevágjunk-e ebbe a kalandba” – mondta, hozzátéve: Magyarországnak el kellett kerülnie, hogy rákényszerítse akaratát a „26 megveszekedett ország”. Az volt a nehéz, hogy miként „maradjunk ki ebből az egészből, úgy, hogy közben életben is maradjunk” – emelte ki.

Fontos tudni, mit gondolnak az ukrán uniós csatlakozásról az európai és a magyar emberek – mondta, úgy folytatva, mégiscsak demokráciákban élnek az emberek Európában, tudni kell a véleményüket, a magyar kormány nem véletlenül helyezi a nemzeti konzultáció középpontjába az ukrán csatlakozás kérdését.

Az orosz–ukrán konfliktusról azt mondta, Magyarország szerint ez nem az egész világ háborúja, ez a szlávok belső ügye, amit egymással kell lerendezniük. A világnak az a jó, ha ez a háború nem válik az egész világot magába olvasztó háborúvá – jelentette ki.

A háborúnak van egy „forró, meleg, véres dimenziója”, emberéletek vesznek oda, és nem lehet más törekvése egy egészséges embernek, minthogy „vessünk ennek már véget” – fogalmazott, tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazva.

Kiemelte azt is, hogy három baj gyötri Európát és Magyarországot: az orosz–ukrán háború, az izraeli terrorcselekmények miatti növekvő terrorfenyegetettség és a délről érkező migrációs nyomás növekedése.

„Észnél kell lennünk a következő évben is” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az a helyzet alakult ki, hogy a baloldal nyíltan – talán még büszkén is – arról beszél Brüsszelben: azért dolgozik, hogy a magyarok ne kapják meg azt a pénzt, amely egyébként az uniós költségvetésből jár az országnak.

„Szerintem ez túl van az értelmes és normális politikai párbajok világán” – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő a közelmúltban elfogadott szuverenitásvédelmi törvény megalkotásának indokaival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a baloldal a 2022-es választások előtt külföldi pénzeket kapott.

– mutatott rá.

A törvény szerinte azt a célt szolgálja, hogy a magyarok maguk „dönthessék el, mi történjen ebben az országban”, e döntéseket pedig külföldiek pénzzel ne befolyásolhassák.

A kormányfő szerint ezt az összefüggést jól értik a magyarok, hiszen a magyar történelem is megmutatta:

Azt mondta, hogy ez az „ismerős minta” ma is megfigyelhető.

Büszkék lehetünk a Nobel-díjakra

Amikor arról kérdezték, hogy mire lehetünk nagyon büszkék 2023-ban, a miniszterelnök a két magyar kutató Nobel-díját tette első helyre.

Úgy fogalmazott: nem csak azért, mert a Nobel-díj nagy dolog, de van egy üzenete annak, hogy biológiai Nobel-díjat kap valaki, aki „valahol ott a Jászság-Kunság környékén született” egy olyan családban, ahol az apa hentesmester volt. A másik Nobel-díjasunk Mórról jön egy olyan családból, ahol az édesanya otthon nevelte a gyereket, az édesapa pedig fizikai munkából tartotta fenn a családot – hangsúlyozta.

Az ember első helyen a saját szüleinek hálás, aztán a tanárainak, akik megtanították írni-olvasni, kijárja a magyar iskolákat, elmegy külföldre, megkapja a kutatás lehetőségét, „pénzt, paripát, fegyvert, laboratóriumot, mestereket”, és innen a magyar ugarról egyszer csak, Mórról meg onnan a Jászságból itt van két Nobel-díj – mondta a miniszterelnök.

A labdarúgó-válogatott kijutását az Európa-bajnokságra úgy értékelte, hogy „az inkább kötelező”. Az, hogy volt két-három rossz évtizedünk, nem szabad, hogy odavezessen, hogy leértékeljük saját magunkat – szögezte le. Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntőt, ebből azért nincs sok a világon, a „mi mércénk ez” – jelentette ki. Egy kétszer vb-döntőt játszó magyar válogatottól elvárható, hogy kijusson egy Európa-bajnokságra – hangoztatta.

Karácsonyi kulisszatitkok

Az ünnepi készülődésről azt mondta, neki leginkább az a dolga, hogy befűtse a kemencét, és feltegye a csúcsdíszt a fenyőfára.

Zárásként Orbán Viktor azt üzente minden magyarnak, hogy

„Ezt a magyarok szerintem tudják, csak ki kell bírni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Korábban írtuk:

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott Gönczi Gábor műsorvezetőnek a TV2 stúdiójában. Az interjú a csatorna szerda esti Tények című hírműsorában lesz látható 18:30-tól.

– írta a kormányfő a Facebook-oldalán.