Stoltenberg: a NATO-tagországok megkezdték az új ukrajnai segélyezési mechanizmus tervezését

Három frontszakaszról jelentett előrenyomulást az orosz védelmi minisztérium

Az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, eközben pedig visszavert 23 ukrán ellenrohamot – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium

A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 900 katonát veszített az elmúlt nap folyamán. Közülük a legtöbben, mintegy 390-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy drónok gyártására és tárolására szolgáló hangárt, egy fegyverraktárt, négy páncélozott harcjárművet, egy brit AS-90-es Braveheart önjárót, két amerikai M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, egy JDAM irányítható légibombát, továbbá 164 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes egy Vlagyimir Putyin elnök részvételével megtartott szerdai videokonferencián kijelentette, hogy - az Ukrajnától elcsatolt - négy új régióban kevesebb mint 700 nap alatt több mint ötezer többlakásos lakóházat állítottak helyre. Közölte, hogy ezeken a területeken már összesen 18 ezer objektumot építettek újjá.

Jens Stoltenberg: a NATO-tagországok megkezdték az új ukrajnai segélyezési mechanizmus tervezését

A NATO-tagországok még nem hoztak döntést az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli támogatás szerkezetéről, de megkezdték annak tervezését – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró sajtótájékoztatóján.

Mint mondta,

„Minden szövetséges egyetért abban, hogy Ukrajnát ebben a kritikus pillanatban támogatni kell. Egységes a cél” – jelentette ki Stoltenberg. Hangsúlyozta, hogy „Ukrajna népe továbbra is ügyesen és bátran védi országát”, és „nem a bátorságuk fogy el, hanem a muníciójuk”, ezért „a szövetségnek most kell lépni, hogy a támogatás tartós maradjon.”

„Most arról tárgyalunk, hogyan tudnánk egy erősebb, intézményesebb NATO-keretet létrehozni Ukrajna támogatására, hogy a segítségnyújtás kiszámíthatóbbá váljon hosszabb távon, valamint biztosítsuk a terhek igazságos megosztását” – mondta a főtitkár.

Reményét fejezte ki, hogy most, hogy a szövetségesek elkezdték megvitatni a tervezést, döntés születhet a támogatás végleges formájáról a júliusi washingtoni NATO-csúcson.

Stoltenberg kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtandó segélyekért való felelősségvállalás nem teszi a NATO-t az ukrán-orosz konfliktus részesévé.

– hangoztatta.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy Oroszország támogatást kap agressziós háborújához Kínától, Észak-Koreától és Irántól.

„Mivel a tekintélyelvű hatalmak egyre inkább összehangolódnak, fontos, hogy a hasonlóan gondolkodó nemzetek világszerte összefogjanak, hogy megvédjék a jog, nem pedig az erő által irányított globális rendet” – hangsúlyozta Stoltenberg.

Ukrán elnök: Oroszország további 300 százezer katona mozgósítására készül

Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.

Arra az újságírói kérdésekre válaszolva, hogy idén hány tartalékost mozgósítanak az ukrán hadseregbe, Zelenszkij megjegyezte: „nincs szükségünk félmillióra”. Hozzátette, hogy konkrét számot nem tud mondani.

A két államfő kétoldalú biztonsági együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A megállapodás tíz évre szól, és megerősíti Ukrajna támogatását és védelmét a NATO- és EU-tagság felé vezető úton. Ez a nyolcadik kétoldalú biztonsági megállapodás, amelyet Kijev az Ukrajnát a háborúban támogató 32 ország csoportjának tagjaival kötött.

„Finnország ezzel a dokumentummal hivatalossá tette, hogy kész továbbra is támogatni Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben; vállalta, hogy hosszú távú katonai és pénzügyi segítséget nyújt, valamint elmélyíti a politikai, pénzügyi és humanitárius együttműködést országunkkal. Finnország segít Ukrajnának az energiaszektor újjáépítésében, felméri a környezeti károkat, segít megerősíteni a határok és a létfontosságú infrastruktúra védelmét, valamint orvosi kezelésben részesít ukrán katonákat. Ezen túlmenően a dokumentum kitér az Oroszország elleni a szankciókra, a kártérítésre és az agresszor felelősségre vonására” – áll az ukrán elnök honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.

A biztonsági megállapodás aláírásán túl a finn elnök szerdán újabb – sorrendben már a 23-ik – segélycsomagot jelentett be Ukrajna javára, a 188 millió eurós támogatás – mint közölte – főleg katonai célú. Stubb emlékeztetett, hogy a háború kezdete óta Finnország több mint kétmilliárd dollár katonai és 700 millió euró humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának.

Az ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége, mivel Oroszország változatlanul napi szinten mér halálos csapásokat békés településekre. Szavai szerint csak márciusban a megszállók több mint négyezer irányított bombával, rakétával és Sahid drónnal támadták Ukrajnát.

– fejtette ki. Kiemelte, hogy Harkiv különösen sokat szenved, a háború első napja óta rakéta- és dróncsapásoknak van kitéve.

„Most pedig a megszállók elkezdtek légibombákat dobni erre a több mint egymilliós városra” – emelte ki.

Úgy vélte, hogy mindez megszűnik, miután Ukrajna megbízható légvédelmi rendszereket kap, amelyek emberéleteket mentenek és helyreállíthatják a biztonságot az ukrajnai városokban. Hangsúlyozta: az ukránok kezében lévő Patriot légvédelmi rendszerek bebizonyították, hogy „az orosz terror minden formája megbukhat”.

Zelenszkij közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Kisida Fumio japán miniszterelnökkel, akivel áttekintették a két ország közötti biztonsági megállapodás előkészítésének állását. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Japán már több mint 12 milliárd dollár értékben nyújtott pénzügyi támogatást Ukrajnának, és további támogatást jelentett be a folyó évre. Méltatta Japánt, amiért újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt, ami szerinte jó példa a többi nemzetközi partner számára.

Ukrán hírszerzés: Ukrajna nem használt külföldi fegyvereket a tatárföldi támadásban

Ukrajna nem használt külföldi gyártású fegyvert az oroszországi Tatárföldön lévő célpontok elleni keddi dróncsapások során – jelentette ki szerdán Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

Juszov az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva megerősítette, hogy a támadás egy dróngyártó üzem ellen irányult, az üzem mellett pedig egy épületet az orosz légvédelem talált el.

Szavai szerint 

Megjegyezte, hogy az ukrán dróngyártás „nagyon dinamikusan fejlődik”.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz erők szerda délelőtt rakétatámadást indítottak a régióban lévő Krasznopilszk térsége ellen, aminek következtében egy ember meghalt, további kettő, köztük egy hároméves gyerek pedig megsebesült.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy a kórházban meghalt az a 11 éves fiú, aki a keddi orosz támadásban sérült meg a Kupjanszk közelében fekvő Novooszinove településen. A szomszédos Donyeck megyei ügyészi hivatal tájékoztatása szerint három helyi lakos sérült meg a Mikolajivka település elleni keddi orosz támadásban.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy a levegőben megsemmisítették mind a négy Sahid drónt, amellyel Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen az éjjel.

Az ukrán vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 444 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, harminc tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 17 drónt.

Orosz külügyi szóvivő: dezinformáció az amerikai figyelmeztetésről szóló közlés

Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot egy lehetséges terrortámadásról a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ ellen.

– mondta Zaharova a szerdai sajtótájékoztatóján összegyűlt újságíróknak.

A szóvivő arra reagált, hogy The Washington Post című amerikai lap meg nem nevezett tisztségviselőkre azt állította, 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz szakszolgálatok hatáskörébe utalta az amerikai lapértesülés kommentálását, mint ahogy annak a kérdésnek a megválaszolását is, hogy segített-e az Egyesült Államok abban, hogy március elején az orosz rendvédelmi szervek meghiúsították iszlamistáknak egy moszkvai zsinagóga ellen tervezett támadását.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Sanghaji Együttműködési Szervezet többi tagállamát képviselő hivatali partnereivel szerdán Asztanában megtartott éves találkozón azt hangoztatta, hogy a krasznogorszki terrortámadás nyomai az ukrán különleges szolgálatokhoz vezetnek. Hozzátette: köztudott, hogy a „kijevi rezsim” teljes mértékben az Egyesült Államok ellenőrzése alatt áll.

Azt állította, hogy

Megismételte, hogy a krasznogorszki támadás elkövetőit akkor fogták el, amikor megpróbáltak a határhoz eljutni, amelyen az ukrán oldalról „ablakot készítettek elő számukra” az átkeléshez.

Patrusev azzal vádolta meg a tádzsik fővárosban, Dusanbéban működő ukrán nagykövetséget, hogy harcosokat toboroz az Oroszország elleni harchoz.

Az orosz biztonsági tanács titkára dezinformációnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Ukrajna áll az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása mögött. Hangot adott meggyőződésének, hogy egy ilyen feladat végrehajtásához szükséges különleges egységekkel csak Washington és London rendelkezik.

Az orosz főügyészség közölte, hogy orosz képviselők megkeresése nyomán az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Ciprus illetékes hatóságaihoz fordult azzal a kérdéssel, hogy mit tudnak az Egyesült Államok és más nyugati országok által Oroszország ellen szervezett finanszírozott és végrehajtott terrortámadásokról. A főügyészség kifejezte reményét, hogy az illetékes hivatalok jóhiszeműen járnak majd el, a vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak megfelelően

Jens Stoltenberg: a NATO-nak „kiszámítható” és „hosszú távú” katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának

A NATO-nak „kiszámítható” és „hosszú távú” katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.

Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: 

„Moszkvának meg kell értenie, hogy nem tudja elérni céljait a csatatéren” – fogalmazott.

A NATO-főtitkár hangsúlyozta: meg kell változtatni a támogatás dinamikáját, és megbízható, kiszámítható segítséget kell nyújtani Ukrajnának, de kevésbé az önkéntes hozzájárulásokra, mint inkább NATO-kötelezettségvállalásokra támaszkodva. Ezért – mint kiemelte – a tagországok külügyminiszterei megvitatják, hogy a szövetség saját keretei között mi módon vállalhatna nagyobb felelősséget a katonai felszerelések küldésének és az ukrán katonák továbbképzésének koordinálásában.

Kérdésre válaszolva elmondta: a NATO az úgynevezett Rammstein formátumban kezdeményezett fegyverszállítások koordinálását végezhetné, ami – szavai szerint – segíthet fenntartani Ukrajna fegyverellátásának zavartalanságát. Hozzátette: ehhez a döntéshez minden tagország egyetértésére van szükség, amelyet – mint kiemelte – reménye szerint júliusban, a washingtoni NATO-csúcstalálkozón adnának meg a tagállami vezetők.

– szögezte le a NATO-főtitkár, majd hozzátette: 

Stoltenberg elmondta: a tagországok Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével a tanácskozás második, csütörtöki napján, vagyis a NATO-Ukrajna Tanács ülésén átalakítják a szövetség átfogó segítségnyújtási csomagját egy többéves segítségnyújtási programmá. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „újabb és több pénzre” van szükség Ukrajna támogatására. A többéves segítségnyújtási program segíteni fog Ukrajnának közelebb kerülnie a NATO-hoz a szükséges szabványok bevezetése által a beszerzéstől a logisztikáig. Információk szerint a többéves segítségnyújtási program egyebek mellett egy százmilliárd dolláros, öt évre szóló alapot hozna létre Ukrajna támogatására.

Stoltenberg végezetül kijelentette: „az ukrajnai háború jól érzékelteti”, hogy a biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis „Oroszország számára az ázsiai barátaitól kapott támogatás” létfontosságú agressziója folytatásához. Ezért – mint kiemelte – a hasonló gondolkodású nemzeteknek szerte a világon össze kell fogniuk, hogy együtt megvédhessék az erőszakmentes, szabályokon alapuló globális rendet. Gyakorlati együttműködésük a kibernetikai és a hibrid fenyegetések elleni védelem és a technológia területén hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz – tette hozzá a NATO főtitkára.

Orosz kormányfő: a szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt a GDP

Az orosz gazdaságra nehezedő példátlan szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt 2023-ban a GDP, ami duplája a fejlett országok átlagának – jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán Moszkvában, amikor a parlamentben beszámolt a kormány előző évi teljesítménypéről.

A Világbank adataira hivatkozva a kormányfő elmondta, hogy Oroszország vásárlóerő-paritáson számolva a világ öt legnagyobb gazdasága közé jutott. Úgy vélekedett, hogy megvannak az előfeltételei a Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett ambiciózus cél elérésének: bekerülni a top 4-be.

Misusztyin ismertette, hogy az orosz gazdaság egyre kevésbé függ a nyersanyagexporttól, a nem olaj- és gáziparból származó bevételek negyedével nőttek.  A szövetségi költségvetés bevételei meghaladták a 29 billió rubelt, ami közel öt százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Az orosz rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

Tájékoztatása szerint az ipari termelés egésze a várakozáson felül, 3,5 százalékkal nőtt, feldolgozóiparé pedig 7,5 százalékkal bővült, ami az elmúlt évtized rekordja. A kormányfő szerint megnőtt az ipar részesedése az orosz GDP-n belül, megközelítette a 13 százalékot.

Misusztyin egyebek között azt is elmondta, hogy tavaly a várható élettartam Oroszországban megközelítette a 73,5 évet, ami magasabb a koronavírus-járvány előtti értéknél, és abszolút rekord.

Ukrajna 4 Shahed drónt semmisített meg

A légierő április 3-án reggel jelentette, hogy az orosz erők három S-300-as légvédelmi irányított rakétát és négy Shahed drónt indítottak Ukrajna ellen. Ukrajna mind a négy drónt megsemmisítette.

Cameron nagyobb támogatást kér

David Cameron brit külügyminiszter felszólítja a NATO-szövetségeseket, hogy erősítsék meg a védelmi kiadásokat és a termelést Ukrajna támogatására.
„A szövetségeseknek fel kell lépniük, és többet kell fordítaniuk a védelemre a folyamatos orosz agresszióval és a veszélyesebb világgal szemben” – mondja Cameron a NATO 75 éves történelme alkalmából tartott beszédében.

Találkoznak a NATO-külügyminiszterek

A NATO külügyminiszterei szerdán találkoznak, hogy megvitassák Ukrajna katonai támogatásának hosszú távú alapokra helyezését, ideértve a 100 milliárd eurós ötéves alapra vonatkozó javaslatot.

Diplomaták szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár javaslatai közvetlenebb szerepet adnának a nyugati szövetségnek Ukrajna fegyver-, lőszer- és felszerelés-szállításának koordinálásában. 

Orosz és ukrán veszteségek

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég azt mondta, több mint 600 ezren harcolnak Ukrajnában, de nem árulta el, hányan haltak meg ott.

– ez az orosz katonai állomány csaknem 90%-a volt az invázió kezdetekor.

Februárban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a háború kezdete óta 31 ezer ukrán katonát öltek meg, de 

Három millió orosz útlevél

Ukrajna megszállt területein több mint 3,2 millió ember kapott orosz útlevelet – közölte Vlagyimir Putyin. Az orosz vezető elmondta, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon egyes részein lakóknak átadták az okmányokat.

Putyin azt szeretné, ha a hatóságok gondoskodnának arról, hogy az orosz állampolgárságot kérők tiszteletben tartsák az ország értékeit. „Az alapelv az, hogy csak azok jöhetnek, élhetnek és dolgozhatnak Oroszországban, akik tisztelik hagyományainkat, nyelvünket, kultúránkat és történelmünket” - mondta az orosz elnök.

Félmillió katona?

Zelenszkij ukrán elnök még decemberben azt mondta, hogy a hadsereg további 500 000 ukrán mozgósítását javasolta, amit szerinte a fegyveres erők akkori parancsnoka kért. Azóta leváltotta a fegyveres erők vezetőjét, és az új főnök, Olekszandr Szirszkij a múlt héten azt mondta, hogy ez a szám már nem naprakész, és az erőforrások felülvizsgálata után „jelentősen csökkentették”.

Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a következő hónapokban újabb offenzívát tervezhet, és a kijevi csapatok fokozzák erőfeszítéseiket, hogy erős védelmi erődítményeket építsenek ki a kiterjedt frontvonal mentén.

A háború kezdeti sokkja már rég elmúlt, Ukrajnában az önkéntes harcosok száma jelentősen lecsökkent, a besorozás előtt állók pedig igyekeznek kijátszani a szabályokat.

Csökkentett korhatár

Volodimir Zelenszkij törvényjavaslatot írt alá a harci szolgálatok mozgósítási korhatárának 27-ről 25 évre való csökkentéséről – olvasható az ukrán parlament honlapján.

A törvényt már 2023 májusában jóváhagyták, azóta pihent az elnök asztalán. Nem tudni, hogy mi késztette a mostani aláírásra. A parlament hónapok óta tárgyal egy külön törvényjavaslatot a mozgósítási szabályok széles körű szigorításáról.

Zelenszkij aláírt egy másik törvényt is, amely előírja, hogy a rokkantság miatt katonai felmentést kapott férfiaknak újabb orvosi vizsgálaton kell részt venniük.
Egy harmadik, szintén most aláírt törvény a katonai szolgálatra jogosultak online adatbázisának létrehozását célozta.

Lebuktak az ál-vadászgépek

Saját helikopterpilótáik buktatták le az orosz légierő egyik trükkjét több mint tucatnyi légibázison. Hogy megtévesszék az ukrán kémrepülőket, vadászgépek felülnézeti képét festették az aszfaltra a bázisokon, hogy azok a magasból valódi gépeknek tűnjenek és még nagyobbnak mutassák a haderőt. 

Az orosz helikopterpilótákat azonban elfelejtették értesíteni a megtévesztési trükkről, azok pedig azt hitték, hogy a felfestett vadászgépek helyére kell landolniuk, így villámgyorsan lebuktatták az ál-vadászgépeket.

Kárnyilvántartás

Az ukránok egy kedden elindított új mechanizmuson keresztül nyújthatnak be kártérítési követeléseket a háború következtében vagyonukban okozott károk miatt. 
A kezdeti bevezetés a lakóingatlanokban az invázió következtében keletkezett károkra vagy a megsemmisült ingatlanokra vonatkozó követelésekre összpontosít. Ebben a kategóriában 300 és 600 ezer közötti kárigény várható. Összesen 10 millió kérelemre számítanak a tisztviselők.

Konferencia Hágában

„A hollandiai Hágában konferencia zajlik az ukrajnai háború bűncselekményekről, a gyilkosok felelősségre vonásáról. A mai napig csak az ukrán rendőrség nyomozói több mint 114 ezer, Oroszország agressziójával kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak. Az igazságot minden esetben meg kell találni, Oroszországot pedig jogilag felelősségre kell vonni” – mondta napi videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Ukrajna számára a légvédelem az életek védelméről szól. A világon elérhető légvédelmi rendszerek nem porosodhatnak valahol a raktárakban, amikor több ezer életet menthetnek meg az orosz terrortól” – hívta fel a figyelmet az államfő.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. április 2-án az ukrán-magyar határszakaszon 4898 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5339 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt kedden: