2024.05.09. 08:48
A Hamász felfüggesztette a tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokat a rafahi támadás miatt
Az izraeli–palesztin háború 216. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli katonák a Gázai övezet és Izrael határán 2024. május 8-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
Meghaladta a száz tonnát a légi úton Gázába juttatott brit élelmiszersegély mennyisége
A londoni védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a brit királyi légierő (RAF) eddig tizenegy alkalommal dobott le segélycsomagokat a palesztinok lakta Gázai övezetben.
A csütörtökön végrehajtott legutóbbi művelet során 12 tonna élelmiszer jutott be az övezet északi térségébe, és a RAF A400M típusú katonai teherszállító repülőgépei ezzel együtt eddig összesen 110 tonna élelmet dobtak le ejtőernyővel a helyi lakosság számára - áll a brit védelmi tárca ismertetésében.
A minisztérium szerint az eddigi tizenegy csomag azonnal felhasználható készételeket, vizet, rizst, konzervtermékeket és lisztet tartalmazott.
A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy a gázai légi segélyműveletekhez a brit légierő 120 ejtőernyőt használt fel.
Nagy-Britannia márciusban kezdte el a gázai lakosság számára összeállított élelmiszercsomagok ledobását az övezet különböző pontjain. A RAF teherszállító repülőgépei a jordániai Ammánból szállnak fel.
A londoni védelmi minisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint az így bejuttatott szállítmányokat a Gázai övezet északi partjai mentén dobják le. A ledobási zónákat előzőleg rendszeresen átvizsgálják, nehogy civilek sérüljenek meg a művelet során.
David Cameron brit külügyminiszter a védelmi tárca ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában leszögezte ugyanakkor, hogy a szükséges mennyiségű humanitárius segélyt csak szárazföldi úton lehet bejuttatni a Gázai övezetbe.
Cameron szerint biztató módon emelkedik az övezetbe bejutó segélyszállító teherautók száma, de további lépésekre van szükség annak érdekében, hogy még több segélyszállítmányt lehessen átjuttatni és biztonságosan szétosztani.
Grant Shapps brit védelmi miniszter a tájékoztatáshoz fűzött állásfoglalásában leszögezte: London nyomást gyakorol Izraelre további szárazföldi átkelők megnyitása érdekében.
A Hamász felfüggesztette a tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokat a rafahi támadás miatt
A Hamász palesztin iszlamista szervezet felfüggesztette a kairói tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokat Izraellel amiatt, hogy utóbbi elindította szárazföldi támadását a Gázai övezet déli határán található Rafah város ellen.
Emiatt el is utaztak az egyiptomi fővárosból mind a felek, mind a közvetítők. Erről Izzat ar-Risek, a Hamász politikai irodájának egyik tagja számolt be.
Azt a megállapodástervezetet, amelyről most tárgyaltak, Katar és Egyiptom mint közvetítők dolgozták ki. A Hamász módosítani akart rajta, de Izrael ezt nem fogadta el. Így a közvetett tárgyalások minden résztvevője – amerikai részről a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője - is távozott Kairóból.
A Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet szerint a Hamász továbbra is érdekelt a tárgyalások folytatásában, a rafahi hadművelet miatt állt el azoktól. Ezt a Hamászt képviselő Izzat ar-Risek is megerősítette, hozzátéve, hogy a szervezet továbbra is jó kiindulópontnak tartja a közvetítők tűzszüneti javaslatát.
A Hamász fegyveresei még mindig 132 olyan izraelit tartanak fogva a Gázai övezetben, akit tavaly október 7-i terrortámadásuk alkalmával túsznak elhurcoltak oda. Nem lehet tudni, hogy mind a 132-en életben vannak-e.
Washington reméli, hogy Izrael nem hoz olyan döntést, amely miatt le kell állítani a katonai támogatásokat
Az Egyesült Államok reméli, hogy Izrael nem hoz olyan döntést, amelynek nyomán bizonyos amerikai biztonsági támogatásokat le kellene állítani – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön, egy nappal Joe Biden elnök erről szóló kijelentése után.
John Kirby egy sajtóbeszélgetésen megismételte, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan és magánúton is világosan Izrael tudtára adta, hogy milyen következményekkel járna egy nagyszabású hadművelet a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában, ahol több mint egymillió ember tartózkodik. Elmondása szerint az Egyesült Államok alternatív módokat is javasolt az övezetet uraló, radikális iszlamista Hamász szervezet legyőzésére, ami elkerülhetővé teszi az átfogó szárazföldi műveletet a városban.
A fehér házi illetékes hangsúlyozta, hogy Joe Biden szerdán arról beszélt, hogy amennyiben az izraeli hadsereg folytatja és nagyszabású hadműveletté szélesíti a Rafahban kezdett katonai beavatkozást, akkor azon típusú katonai eszközök szállítását állítja le, amelyek egy ilyen műveletet segíthetnek.
Az elnöki hivatal vezető tisztségviselője ugyanakkor megállapította, hogy Izrael még nem kezdett el olyan műveletet, amely az amerikai válaszlépést kiváltaná.
Reményét fejezte ki, hogy Izrael nem is fogja átlépni ezt a vonalat.
A nemzetbiztonsági szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is biztosítja azokat a támogatásokat Izrael számára, amelyek az önvédelemhez szükségesek minden ellenségével szemben, a Hamászt is beleértve.
Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a korábban tett bejelentés szerint nagy robbanótöltetű bombák szállítását az Egyesült Államok már felfüggesztette az Izraellel folytatott azon tárgyalások idejére, amelyek ezen romboló eszközök sűrűn lakott térségekben való felhasználásáról szólnak. Lloyd Austin védelmi miniszter szerdán erősítette meg, hogy az Egyesült Államok összesen 2500 darab 1000 és 250 kilogrammos bombát nem szállít le, de egyelőre ezek sorsáról végső döntés nincs.
John Kirby hangsúlyozta, hogy folytatják a tárgyalásokat az izraeli kormánnyal azokról a megoldásokról is, amelyek amerikai meglátás szerint nagyobb stratégiai sikerrel kecsegtetnek, és nagyobb eséllyel mérsékelik az izraeli embereket a Hamász részéről fenyegető veszélyt.
A nemzetbiztonsági szóvivő azt is kifejtette, hogy amerikai meglátás szerint egy nagyszabású katonai művelet Rafahban a tűzszüneti tárgyalásokon a Hamász pozícióját erősítené, mert a harcokat kísérő újabb civil áldozatok a közvéleményt is ilyen irányba terelhetik.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője elismerte, hogy az Izrael és a Hamász között a tűzszüneti tárgyalások nem vezettek a hét elején remélt eredményre. Megállapította, hogy egyelőre nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket, amelyet két nappal korábban az amerikai adminisztráció tagjai, így a helyszínen tárgyaló William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is lehetségesnek gondolt.
John Kirby hozzátette, hogy az amerikai hírszerzési főnök hazautazott a tárgyalásoknak helyet adó Kairóból, de úgy vélte, hogy az izraeli-Hamász tárgyalásokon látni az "előre vezető utat, amihez viszont vezetői képességre és bátorságra van szükség" az érintett felek részéről.
Elindult az első tengeri segélyszállítmány Ciprusról a Gázai övezetbe
Elindult az első tengeri segélyszállítmány Ciprusról a Gázai övezetbe – jelentette be csütörtökön Konsztantinosz Kombosz ciprusi külügyminiszter.
Az amerikai hajó Larnacából indult, és a segélyek tengeri eljuttatásához az amerikaiak által épített, a gázai partoktól néhány kilométerre lévő úszó dokknál fog kikötni.
Joe Biden amerikai elnök két hónapja rendelte el a dokk felépítését.
Cipruson körülbelül 1000 tonnányi, Gázába szánt segély várakozik. A szállítmányokat április elején állították le, miután az izraeli hadsereg támadást intézett a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet konvoja ellen, és ennek során hét segélymunkás életét vesztette.
A gázai izraeli-palesztin fegyveres konfliktus októberi kirobbanása óta az övezetben súlyos humanitárius válság alakult ki.
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/AP
Az izraeli rendőrség átkutatta az al-Dzsazíra názáreti irodáját
Az izraeli rendőrség átkutatta csütörtökön az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió názáreti irodáját, ahol berendezéseket is lefoglaltak.
Slomó Karhi távközlési miniszter az X-en bejelentette, hogy ő rendelte el a rajtaütést.
Nem engedjük, hogy a Hamász szócsöve Izraelből sugározzon
– írta, és megköszönte az izraeli rendőrségnek és minisztériuma dolgozóinak a razziát. Az izraeli kormány vasárnap megszavazta az al-Dzsazíra betiltását Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Karhi javaslatára.
A Gázai övezet déli részén tovább folyik a két napja megindított rafahi hadművelet, melyben Izrael tüzérségi tűzzel támadta a rafahi városházát. A katonaság szóvivője közölte, hogy az övezet központi részén fekvő Zejtún negyedben is harcoltak az izraeli erők a Hamász infrastruktúrájának és fegyvereseinek a felszámolásáért.
A szóvivő megjegyezte, hogy a művelet során vadászgépekkel lőttek mintegy 25 célpontot, köztük katonai épületeket, alagutakat, megfigyelőhelyeket és mesterlövészek állásait.
Az UNRWA, az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó szervezete szerint nyolcvanezer gázai hagyta el Rafahot, miután az izraeli hadsereg felszólított a város keleti részének evakuálására.
Az UNRWA szerint nem lehet több, korábban az övezet északi részéről délre telepített palesztint elhelyezni az al-Mavaszi humanitárius táborban. Ebben a térségben mintegy négyszázötvenezer ezer, lakóhelyüket elhagyni kényszerült civil tartózkodik, akiknek élelmiszer-ellátása bizonytalan.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Holland miniszterelnök: a palesztinpárti egyetemi tüntetések átlépték a megengedett határokat
Az elmúlt napokban az Amszterdami Egyetemen és környékén zajló palesztinpárti tüntetések átlépték a megengedett határokat - hívta fel a figyelmet Mark Rutte holland kormányfő csütörtökön az X-en.
Megerősítette, hogy a tüntetés mindig is megengedett, de a rendőrség elleni erőszak és a pusztítás soha. Hagyják abba! – szólította fel a tüntetőket.
Rutte szerint a gázai erőszakért egyre gyakrabban és egyre durvább szavakkal a holland zsidókat teszik felelőssé indokolatlanul. A miniszterelnök úgy véli, ez az antiszemitizmus egyik formája, amely ellen továbbra is hangosan és határozottan harcolni kell. Mint írta, hétfőn hágai rezidenciáján megbeszélést folytat civil szervezetekkel.
Az antiszemitizmusnak nem lehet helye Hollandiában
– szögezte le.
Az Amszterdami Egyetem (UvA) campusán hétfő óta zajlanak palesztinbarát diáktüntetések. A tiltakozók tábort vertek az intézmény területén, elbarikádozták az utakat, és felszólították az egyetem vezetőségét, hogy szakítsa meg kapcsolatait az izraeli felsőoktatási intézményekkel a Gázai övezetben zajló háború miatt. A rohamrendőrség kedd kora reggel feloszlatta a tüntetést, és több mint száz embert vettek őrizetbe. A tiltakozáshoz más amszterdami egyetemek is csatlakoztak, szerda reggeltől pedig az Utrechti Egyetemen is demonstrálnak a diákok.
Szerda este mindkét helyszínen rohamrendőröket vetettek be. Utrechtben mintegy 40 embert vittek el a helyszínről, de nem tartoztatták le őket - közölték a helyi hatóságok. Az egyetem később közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy hétfőig az intézmény minden belvárosi épülete zárva marad, hogy "megelőzzék a további zavargásokat és a kockázatos helyzetek kialakulását".
Az UvA két belvárosi székházánál 32 letartóztatás történt szerda este, de éjfélre elcsendesedett a környék. A rohamrendőrök kotrógépekkel áttörték a tiltakozók által épített barikádokat.
Dilan Yesilgöz holland igazságügyi miniszter X-en közzétett bejegyzésében felhívta a figyelmet, hogy a tüntetőknek meg kell téríteniük az általuk okozott anyagi károkat.
Izraeli légicsapás érte Libanon déli részét, többen meghaltak
A Hezbollah síita milícia három fegyverese és egy civil vesztette életét csütörtökön Libanon déli részén egy izraeli légicsapásban - közölték a sajtóval libanoni biztonsági és polgári védelmi források.
A tájékoztatás szerint két rakéta csapódott egy autóba a Türosz körzetében lévő Baflíjje településnél.
Az Irán által támogatott Hezbollah a gázai háború októberi kirobbanása óta szinte napi rendszerességgel támad izraeli célpontokat, válaszul pedig Izrael támadja a milícia hadállásait.
Libanoni biztonsági források szerint az összecsapásoknak már 457 halottja van libanoni oldalon, köztük 288 milicista és 84 civil.
A harcok nyomán a határ mentén fekvő izraeli és libanoni települések infrastruktúrájában is súlyos károk keletkeztek, többeket pedig evakuáltak.
Megdöbbentőnek nevezte a német oktatási miniszter egyetemi oktatók kiállását a palesztinpárti tüntetők mellett
Megdöbbentőnek nevezte Bettina Stark-Watzinger német oktatási miniszter azt a támogatói levelet, amelyben berlini egyetemek mintegy száz oktatója állt ki a palesztinpárti tüntetők mellett - írta a Bild című napilap csütörtökön.
A berlini egyetemi oktatók közleménye elképesztő. Ahelyett, hogy egyértelműen kiállnának az Izrael és a zsidók elleni gyűlölettel szemben, az egyetemeket megszálló tüntetőket áldozatoknak kiáltják ki, és elbagatellizálják az erőszakos cselekményeket
– fogalmazott a tárcavezető a Bildnek adott nyilatkozatában.
Kedden mintegy 150 aktivista próbált meg tábort verni a Berlini Szabadegyetem egyik udvarán, de a hatóságok hamar feloszlatták a megmozdulást. A rendőrség szerdán azt közölte, hogy rövid időre őrizetbe vettek 79 embert, aki ellen eljárást indítottak.
Az incidens kapcsán a berlini egyetemek mintegy száz oktatója közös közleményt fogalmazott meg, amelyben kiálltak a tüntető diákok és békés demonstrációhoz való joguk mellett. Felszólították az egyetemek vezetését, hogy ne kérjenek rendőri intézkedést a saját diákjaikkal szemben.
Kai Wegner berlini polgármester az oktatási miniszteréhez hasonló véleményt fogalmazott meg, és hangsúlyozta: "egyáltalán nem ért egyet a pamflet szerzőivel".
"Berlin egyetemei a tudás, a kritikus gondolkodás és a nyílt eszmecsere színterei, és azok is maradnak, de az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlöletkeltés nem véleménynyilvánítás, hanem bűncselekmény"
– mondta Kai Wegner.
A Bild megkeresésére Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke elmondta, úgy látja, hogy a palesztinpárti fiatal aktivitákat nem igazán a Gázai övezetben élő emberek szenvedése foglalkoztatja, hanem inkább az Izrael és a zsidók ellen gyűlölet vezérli őket.
A Palesztin Nemzeti Hatóság németországi nagykövete, Lait Arafa viszont a szólásszabadság fontosságát hangsúlyozta a demonstrációkkal kapcsolatban. Kiemelte, hogy elítéli a fanatikus gondolkodás minden formáját, beleértve az antiszemitizmust is, és egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy nem akarja a tüntetők pártját fogni, diplomataként ezt nem is teheti meg. Ugyanakkor a palesztin nagykövet univerzális emberi jognak nevezte a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát.
Irán változtat a nukleáris doktrínáján, ha fenyegetve érzi létezését
Irán megváltoztatja a nukleáris doktrínáját, ha Izrael fenyegeti létezését - közölte Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének egyik tanácsadója csütörtökön.
"Nem döntöttünk atomfegyver építéséről, de ha Irán létét fenyegetik, nem lesz más választásunk, mint megváltoztatni katonai doktrínánkat"
- jelentette ki Kamal Harazi, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah tanácsadója.
"A cionista rezsim által nukleáris létesítményeink ellen intézett támadás esetén az ellenállásunk megváltozik" - tette hozzá az ajatollah tanácsadója.
Irán az elmúlt években számos alkalommal hangsúlyozta, hogy nukleáris törekvései békés célúak, és hogy az iszlám köztársaság soha nem törekedett atomfegyverek építésére vagy bevetésére.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) februári jelentése szerint azonban Irán jelentősen növelte a magas dúsítású urán előállítását, és továbbra is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami messze meghaladja a kereskedelmi célú nukleáris felhasználáshoz szükséges tisztaságot.
Áprilisban az iráni Forradalmi Gárda nukleáris biztonságért felelős parancsnoka közölte, hogy az Irán elleni izraeli katonai fenyegetések miatt Teherán felülvizsgálhatja nukleáris doktrínáját.
Harazi már 2022-ben elmondta, hogy Irán technikailag képes atombombát készíteni.
Teherán nukleáris programjáról az ajatollah mondja ki a végső szót, aki 2010-ben fatvával, vallásjogi döntéssel is megerősítette hogy országa nem akar nukleáris fegyvert előállítani. Azonban a legfőbb vezető 2019-ben elismerte, hogy Irán rendelkezik "atombombák építésére és felhalmozására" alkalmas technológiával, megismételte, hogy az ilyen fegyverek bevetése "helytelen és vallásilag tiltott".
Szíria izraeli rakéták megsemmisítéséről számolt be
A szíriai légvédelem csütörtökön lelőtte a Golán-fennsíkról Damaszkusz külvárosa felé kilőtt izraeli rakétákat
- közölte a szíriai védelmi minisztérium csütörtökön.
Izrael évek óta hajt végre támadásokat Iránhoz kötődő szíriai célpontok ellen, de a Hamász palesztin fegyveres csoport által izraeli területen elkövetett október 7-i támadás óta az ország fokozta az ilyen jellegű támadásait.
Izrael április elsején Irán damaszkuszi nagykövetségét vette célba, megölve az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnokát, valamint más katonatiszteket. Ezután nem sokkal Irán először intézett közvetlen támadást Izrael ellen.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Joe Biden: az Egyesült Államok visszatartja a fegyvereket Izraeltől, ha megtámadja Rafahot
Joe Biden amerikai elnök szerdán először figyelmeztette nyilvánosan Izraelt, hogy az Egyesült Államok leállítja fegyverszállításait, ha az izraeli erők nagyobb léptékű támadást hajtanak végre Rafah városa ellen.
"Világossá tettem, hogy ha bevonulnak Rafahba, az Egyesült Államok a továbbiakban nem szállít olyan fegyvereket, amelyeket a történelem során Rafah és az ezzel a problémával küzdő városok ellen alkalmaztak"
- mondta Biden a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában.
Az amerikai elnök elismerte, hogy Izrael amerikai fegyvereket használt civilek megölésére a hét hónapja, a Hamász ellen indított hadjárata során. A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint már több mint 34 800 ember halt meg az övezetben, a sebesültek száma pedig ennek több mint kétszerese.
Az amerikai védelmi miniszter szerdán megerősítette, hogy az Egyesült Államok a Rafah elleni lehetséges támadás miatt felfüggesztette bizonyos bombák szállítását Izraelnek.
"Civilek haltak meg Gázában ezek miatt a bombák miatt" - mondta az interjúban az amerikai elnök. Joe Biden ennek ellenére világossá tette, hogy védelmi célú fegyverekkel továbbra is ellátják Izraelt, a többi között például a Vaskupola légvédelmi rendszerhez.
"Továbbra is garantáljuk Izrael biztonságát a Vaskupola révén, és támogatjuk képességeit, hogy reagáljon az olyan támadásokra, amilyenek a közelmúltban is érték a Közel-Keletről" - szögezte le az amerikai elnök. "De az egyszerűen nem helyes. Nem szállítunk hozzá fegyvereket és tüzérségi lőszert" - utalt Biden a Rafah ellen tervezett támadásra.
Izrael a héten "korlátozott" műveletet kezdett Rafahnál, ahol csaknem másfélmillió palesztin keresett menedéket az övezet többi részén dúló háború elől. Biden azt mondta, hogy nem tekinti Izrael jelenlegi műveleteit teljeskörű inváziónak, mert nem lakossági központokra mértek csapást. Az Egyesült Államok korábban többször világossá tette, hogy hiteles forgatókönyvet vár Izraeltől, hogy hogyan tervezi megóvni a civileket, ha megtámadja az egyiptomi határ mentén fekvő palesztin nagyvárost.
Ez történt szerdán:
