2024.05.26. 07:00
Zelenszkij: Oroszország újabb csapatokat von Ukrajna határához
823. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Tűzoltó a helyszínen, egy barkácsáruházat ért orosz légitámadást követően az észak-ukrajnai Harkivban 2024. május 25-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Kozlov
A német kancellár ellenzi a nyugati fegyverek bevetését Oroszország ellen
A német kancellár elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen.
Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap. Mint mondta, a német fegyverszállítmányokra vonatkozóan "világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával".
"Legalábbis ez a feltételezésem" - tette hozzá.
A német politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna-politikájának célja "elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen".
Az Ukrajna védelmi harcához küldött német fegyverek is az eszkaláció, vagyis a NATO és Oroszország konfrontációjának megelőzésére szolgálnak
szerinte.
Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen. Az egyre nehezebbé váló ukrán katonai helyzetre tekintettel azonban a berlini kormánykoalícióban résztvevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy
engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel.
Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná. "Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben" - húzta alá azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon. Hozzátette: ez részét képezi az önvédelem jogának.
Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is továbbment, azt követelve, hogy
a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött.
"Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét
70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire" - mondta Kiesewetter a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva.
Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.
Scholz mindazonáltal vasárnap leszögezte: a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének. Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek. A kancellár felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.
Ukrán elnök: Oroszország további csapatokat von össze a határnál Harkiv közelében
Oroszország újabb csapatokat von Ukrajna határához, Harkivtól 90 kilométerre – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a világ vezetőihez intézett videóüzenetében.
Oroszország az egyetlen forrása az agressziónak, és folyamatosan igyekszik kiterjeszteni a háborút. Épp most védjük magunkat innen hatvan kilométerre egy újabb orosz offenzívakísérlettől. Oroszország támadóműveletekre készül és innen kilencven kilométerre újabb csapatok gyülekeznek határunknál. Aki mindezt megteszi, az nem akar békét
– jelentette ki Zelenszkij Harkiv városában felvett üzenetében. Kifejezte kétségét afelől, hogy Oroszország kész a párbeszédre a békéről. "Ukrajnának van a világon a legnagyobb tapasztalata arról, milyen megtévesztést alkalmaz Oroszország a tárgyalásokon. Oroszország megtévesztéssel fedezte a háború előkészítését is" – emlékeztetett az államfő.
Zelenszkij kijelentette:
„Oroszországot olyan emberek vezetik, akik normává akarják tenni az emberéletek, a városok és falvak elpusztítását, a népek megosztását és az államhatárok háború általi eltörlését. Nincs olyan nemzet, amelyik csak a saját erőfeszítéseivel tudna megállítani egy ilyen háborút. Szükségünk van a világ vezetőinek részvételére”.
Az ukrán elnök felkérte Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy vegyenek részt a június 15-én kezdődő svájci békecsúcson. Egyúttal jelezte, hogy eddig már több mint 80 ország erősítette meg részvételét az értekezleten.
Zelenszkij emlékeztette a világ vezetőit arra, hogy Harkiv városában jelenleg is több mint egymillió ember él, és Oroszország harmadik éve napi szinten bombázza és lövi ezt a várost, főként Sz-300-as rakétákkal, amelyek amúgy légvédelmi eszközök, Moszkva viszont földi célpontok ellen, „válogatás nélküli pusztításra” használja őket.
Az államfő felmutatott egy megégett könyvet a napokban orosz rakétákkal romba döntött harkivi nyomdából, és kijelentette: „ezért van szükség globális erőfeszítésekre, egy békecsúcsra olyan vezetők részvételével, akiket Oroszország nem tud megtéveszteni. Egy csúcstalálkozóra, amely megmutatja, hogy a világon ki akarja valójában befejezni a háborút, és nem csak tűzszünetet hirdetni, amelyet minden bizonnyal megsértenek az orosz rakéták és tüzérség, ahogy ez már több tucatszor megtörtént”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap az X-en közzétett bejegyzésében a harkivi barkácsáruház elleni szombati orosz támadással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az ukrán légvédelem megerősítése és az Oroszországi Föderáció katonai célpontjaira irányuló csapások engedélyezése a legjobb módja az orosz támadások megelőzésének. A miniszter szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „bármilyen hazugságot terjeszthet, de tettei magukért beszélnek”. „Ukrajna partnereinek két módjuk van az ilyen támadások megakadályozására. A egyik, hogy több Patriot és egyéb légvédelmi rendszert biztosítanak Ukrajnának, a másik: Ukrajnának le kell lőnie az orosz harci repülőgépeket, mielőtt bombákat dobnak Harkivra és más városokra” – fogalmazott Kuleba.
Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy három ember megsérült a régióban az éjszakai orosz csapás következtében. A katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy lakóházakat ért a támadás, és negyven embert evakuálni kellett.
Az ukrán légierő beszámolója szerint vasárnapra virradóra Oroszország 14 rakétával és több mint harminc drónnal támadta Ukrajnát, ebből 12 rakétát és 31 Sahid csapásmérő drónt sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie.
Matteo Salvini: a NATO főtitkára kérjen bocsánatot vagy mondjon le
Jens Stoltenberg kérjen bocsánatot vagy mondjon le, ha Ukrajnába akarnak menni harcolni menjen ő vagy Emmanuel Macron – mondta vasárnap Matteo Salvini olasz helyettes miniszterelnök, a Liga jobboldali párt főtitkára, elfogadhatatlannak nevezve az Oroszország elleni támadás felvetését.
A Liga vezetője szombat este reagált Jens Stoltenberg kijelentéseire, miszerint a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.
„Őrültség azt gondolni, hogy fiainkat meghalni küldjük Ukrajnába, vagy a mi fegyvereinket használni arra, hogy Oroszországban öljünk” – fogalmazott a római kormány politikusa.
Hozzátette:
ha harcolni akarnak menni Ukrajnába, menjen Stoltenberg, Emmanuel Macron és az összes bombázgató, aki háborút akar. (Stoltenberg) az én nevemben is beszél, mivel a NATO-t képviseli, kérjen bocsánatot vagy mondjon le. Az olasz nép semmilyen mandátummal nem hatalmazta fel arra, hogy Oroszországba menjen lőni.
Mint mondta, veszélyes az, aki újfajta fegyverekről nyilatkozik, melyekkel egy másik országot kell célba venni és máshol kell embereket megölni. „Kezdettől fogva segítséget nyújtunk Ukrajnának katonai, gazdasági, humanitárius támogatással, befogadva a háború elől menekülő nőket és gyerekeket” – fejtette ki.
Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto hangsúlyozta, hogy Stoltenberg egy szervezetet vezet, és bármilyen állásfoglaláshoz a NATO-tagállamok vezetőinek szavazata szükséges.
„Stoltenberg véleménye legitim, de jelenleg hibának számít a drámai feszültség fokozása. Segítsünk Ukrajnának védekezni a harmadik világháború kirobbanása elkerülése érdekében, és hagyjunk nyitva lehetőséget a minél előbbi béke megteremtésére” – nyilatkozta Crosetto, a jobboldali kormánypárt Olasz Testvérek (FdI) politikusa.
Antonio Tajani külügyminiszter azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött olasz fegyvereket az országon belül kell felhasználni. „A NATO tagjai vagyunk, minden döntést testületileg kell meghozni” – hangsúlyozta Tajani, a kormánypárti Hajrá Olaszország (FI) vezetője.
Az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom elnöke, Giuseppe Conte volt olasz miniszterelnök azt mondta: „Álljatok le! Egyenesen a harmadik világháborúba vezettek minket!”
A baloldali Demokrata Párt (PD) nevében az európai parlamenti jelölt Domenico Tarquinio, a L'Avvenire katolikus napilap volt főszerkesztője kijelentette: „nem bízom olyan urakban mint Stoltenberg, nem hiszek neki és nem bízom benne jobban, mint Putyinban”.
Nőtt a harkivi barkácsáruház elleni orosz támadás halottainak száma
Tizenegyre nőtt a kelet-ukrajnai Harkiv város barkácsáruházát érő orosz légitámadás halálos áldozatainak száma a megye kormányzója, Oleh Szinyehubov vasárnapi bejelentése szerint.
Helyi hivatalos források azt közölték, hogy akár 200-an is tartózkodhattak az áruházban a szombati támadás idején.
A tűzoltóság szerint a lángok 10 ezer négyzetméteren pusztítottak, ám a tüzet azóta sikerült megfékezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „az orosz őrület újabb megnyilvánulásának” nevezte a barkácsáruház ellen intézett támadást.
Vasárnap az ukrán hadsereg azt közölte, hogy az orosz erők ismét drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán.
A légierő rakétatámadásokat jelentett az ország nyugati részéből, Hmelnyickij megyéből – ahol egy légibázis is található – robbanásokat jelentettek. Szerhij Borzov, Vinnicja megye kormányzója azt mondta, a térségben találat ért egy lakóépületet és hárman megsebesültek.
Támadásokról számoltak be a Lengyelországgal határos, észak-ukrajnai Lviv megye hatóságai is, a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió pedig robbanásról adott hírt Kijev közeléből is.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6431-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6459-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap.
Közleményük szerint a beléptetettek közül a rendőrség 62 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Légiriadó, robbanások Kijev környékén
Május 26-án robbanásokat hallottak Kijev környékén, Oroszország az éjszaka folyamán nagyszabású légitámadást indított, ami után országszerte légiriadót rendeltek el.
Ez történt szombaton:
Ukrán válság
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
