2024.07.11. 15:02
Az EU nyugat-balkáni bővítése nagy lökést adna a kontinens biztonságának (videó)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a washingtoni NATO-csúcstalálkozón vesz részt. A tárcavezető a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban rámutatott arra, hogy nagy lökést adna a kontinens biztonságának, ha a térség országai mielőbb csatlakozhatnának az Európai Unióhoz. Ennek a folyamatnak felgyorsításán fog dolgozni a magyar soros elnökség is – hangsúlyozta. A miniszter kitért arra is, hogy a NATO védelmi szövetség, így ezt a szavai szerint figyelembe kell venni a külkapcsolatok építésénél is. „Nem válhatunk egy támadási szövetséggé, nem szervezkedhetünk egy Kína-ellenes blokk létrehozása érdekében” – összegzett.
Észak-Macedón kollágájával tárgyalt Washingtonban Szijjártó Péter
Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A Nyugat-Balkán stabilitásának, s ezzel pedig a kontinens biztonságának is nagy lökést adna a térségbeli országok mielőbbi európai uniós integrációja, a magyar soros elnökség ezért a folyamat felgyorsításán fog dolgozni – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban.
A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozó utolsó napján azt emelte ki a montenegrói és az észak-macedón kollégáival folytatott egyeztetései kapcsán, hogy az együttműködés a Nyugat-Balkánnal igazi biztonsági típusú kérdés, hiszen a régió stabilitása komoly kihatással van Európa biztonságára.
„Látható, hogy ha a Nyugat-Balkánon nincs stabilitás, ha nyugtalanság van, s ha konfliktusok határozzák meg a mindennapi életet, akkor egyfajta állandó bizonytalanság sugárzik ki onnan, és nekünk, akiknek az elmúlt két és fél évet egy háború árnyékában kellett megélnünk, nagyon nem hiányzik még egy biztonsági típusú konfliktus vagy akár csak biztonsági típusú instabilitás” – fogalmazott.
„Márpedig az elmúlt időszakban akár Koszovó, akár Bosznia-Hercegovina kapcsán számos olyan hír látott napvilágot, amelyek sajnos nem a stabilitás, nem a nyugodt, kiegyensúlyozott, békés fejlődés irányába mutattak” – figyelmeztetett.
Majd aláhúzta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának, és ezáltal a kontinens biztonságának is nagy lökést adna a térségbeli államok európai uniós integrációja, ami egyúttal friss lendületet is kölcsönözhetne a közösségnek.
Sérelmezte, hogy a régiós tagjelölt országok átlagosan immár több mint tizenöt éve várnak a belépésre: Szerbia tizenöt, Montenegró tizenhat, Észak-Macedónia pedig húsz éve.
Az egész bővítési politikáját az Európai Uniónak hitelteleníti az, hogy a nyugat-európai országok közül, vagy a baltiak közül mindig valaki valamilyen akadályt akar gördíteni a nyugat-balkáni országok tagsága elé
– vélekedett.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország a soros EU-elnöksége alatt arra fog koncentrálni, hogy Észak-Macedóniával valójában megnyíljanak a csatlakozási tárgyalások, s legalább egy fejezetcsoportot meg lehessen nyitni.
Leszögezte, hogy Montenegróval minimum hét, de ideális esetben inkább kilenc-tíz tárgyalási fejezetet le szeretnének zárni még idén. „Mi azt gondoljuk, hogy a montenegróiak megtették az ehhez szükséges lépéseket” – mondta.
Ezt követően Szerbiát a térség, a nyugat-balkáni stabilitás és fejlődés kulcsországának nevezte, továbbá arról számolt be, hogy legalább egy fejezetcsoportban meg akarják indítani a tárgyalásokat hazánk EU-elnöksége idején.
„Jól látható, hogy a nyugat-balkáni bővítést jelenleg nem övezi többségi támogatás az Európai Unióban. Más, amit egyes tagállamok a nyilvánosság előtt mondanak, s más, amit zárt ajtók mögött képviselnek” – jelentette ki.
Azonban mi azon leszünk, hogy a következő fél évben a nyugat-balkáni országok integrációjának terén is nagy előrelépések legyenek
– fűzte hozzá.
A miniszter végül a szerb hivatali partnerével lefolytatott megbeszélése kapcsán azt közölte, hogy Belgrád „kifejezetten egy békére koncentráló álláspontot foglal el a nemzetközi politikai vitákban, ezért Európából jó sok támadást is kapnak”.
Mindenféle mesterséges módon próbálják lassítani a szerbek csatlakozási folyamatát. Ez a mi nemzeti érdekeinkkel abszolút ellentétes, úgyhogy a következő időszakban is arra fogunk koncentrálni, hogy a szerb barátainknak is minél többet segítsünk az európai integrációs folyamatban
– hangsúlyozta.
Hatalmas tragédia lenne a NATO Kína-ellenes blokká válása
A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozó zárónapján arról számolt be, hogy a délutáni ülésen az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője is részt fog venni.
Üdvözölte, hogy az észak-atlanti szövetség fejleszti a külkapcsolatait, és nyugodt, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik a világ más részeivel.
„Ugyanakkor emlékeztetni kell magunkat arra, hogy mit is jelent a NATO rövidítés, legalábbis annak az első két betűje, és mi is volt a NATO megalapításakor az alapítók szándéka (.) Az NA az észak-atlantit jelenti. Azaz mikor a csendes-óceáni, indiai-óceáni térségbeli együttműködésre fókuszál a NATO, akkor az jó, de csak addig, amíg ez nem egy valaki ellen irányuló szervezkedés” – figyelmeztetett.
Tehát mi azt nem fogjuk támogatni, hogy bárki abba az irányba tolja a NATO indiai- és csendes-óceáni kapcsolatépítését, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokk legyen. Az hatalmas tragédia lenne
– mondta.
Rámutatott, hogy a világ már így is nagy lépésekkel halad az ismételt blokkosodás irányába, ami hazánk érdekeivel ellentétes, ugyanis Magyarország mindig erősen rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán.
Tehát mi nem akarjuk, hogy a NATO egy valaki ellen szerveződő szövetség legyen
– húzta alá.
Súlyos ellentmondások övezik az ukrajnai háború kérdését a NATO részérőlSúlyos ellentmondások övezik az ukrajnai háború kérdését a NATO részéről, különösen azért, mert míg a szövetségesek élesen elutasítják a párbeszédet Oroszországgal, Izraelt a fél világ arra próbálja rábírni, hogy kezdjen tárgyalásokat egy terrorszervezettel a gázai konfliktus rendezése érdekében – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban. A tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács délutáni ülése kapcsán az azt övező ellentmondásokat említette, hangsúlyozva, hogy a kelet-európai állam csatlakozása a korábbi bővítésekkel szemben nem erősítené, hanem gyengítené a szövetséget, mivel arról eltérő álláspontok vannak a tagok körében, még akkor is, ha ezt egyesek nem merik nyíltan felvállalni. Szavai szerint az ukrán belépés a katonai szervezet védelmi karakterét sem erősítené, az ugyanis azzal járna, hogy teljesen nyílt háborús konfliktus kockázata állna elő a NATO és Oroszország között. „Azaz amikor mi, magyarok léptünk be közép-európai barátainkkal, a csehekkel, lengyelekkel közösen, az megerősítette a NATO-t, a NATO egységét meg védelmi karakterét is. Egy esetleges ukrán belépésről egyik sem mondható el” – hangsúlyozta. „Úgyhogy ezért mi arra kérjük a szövetséget és minden szövetségesünket természetesen, hogy amikor az ukránok esetleges NATO-tagságáról beszélnek, azt a legnagyobb körültekintéssel tegyék” – mondta. Szijjártó Péter komoly ellentmondásnak nevezte azt is, hogy az ukrajnai háború esetében a diplomáciai csatornák használata, a párbeszéd teljesen elveszítette a legimitását a nemzetközi szervezetekben, ami amúgy is tűrhetetlen, de annak fényében pláne az, hogy közben a fél világ arra akarja rászorítani Izraelt, hogy a gázai válság rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat a Hamásszal. „Tehát arra akarnak rávenni egy államot, Izraelt, hogy egy terrorszervezettel tárgyaljon egy biztonsági típusú válság megoldásáról. Miközben az ukrajnai háború esetében a diplomáciai kapcsolatok elvágása, a kommunikációs csatornák bezárása zajlik, és ha valaki azt mondja, hogy tárgyaljunk, akkor azt azonnal megbélyegzik” – fogalmazott. „Ez annyira furcsa, olyan ellentmondásos, hogy az ember fejében megfordul, hogy esetleg nem az van-e, hogy a háttérben zajlik valami, amiről mi nem tudunk. Hogy nem az van-e esetleg, hogy a háttérben zajlanak egyeztetések, viszont annak érdekében, hogy ezeket elfedjék, hisztérikusan reagálnak minden olyan felvetésre, amely az egyeztetések szükségességét hozza elő” – tette hozzá. A miniszter leszögezte, hogy a kételyeket csak erősítik azok a friss adatok, amelyek szerint az amerikai-orosz kereskedelmi forgalom májusban ötven százalékkal bővült az egy hónappal korábbihoz képest. Rámutatott, hogy az Egyesült Államokba irányuló orosz exportot továbbra is az uráneladás húzza, s ez azért érdekes, mert Washington közben arra próbálja rászorítani Európát, hogy számolja fel a nukleáris együttműködését Oroszországgal. „Tehát vannak rendkívül komoly ellentmondások, Izrael tárgyaljon a Hamásszal, de ne legyen tárgyalás az orosz–ukrán konfliktusban, és eközben amerikai-orosz kereskedelmi forgalmi növekedés van, szóval néha az embernek megfordul a fejében, hogy a háttérben nem történik-e valami, amiről nem tudunk” – jelentette ki. „Mi továbbra is a párbeszéd, a diplomáciai csatornák aktivizálása mellett fogunk érvelni, mert az látszik, hogy az a stratégia, amit két és fél évig folytatott az észak-atlanti, európai világ, totális kudarcot vallott. A fegyverszállítások csak megnövelték a fegyvermennyiséget, s egyre többen halnak meg a háborúban. Sajnos brutális eszkalációs kockázatok néznek ki, kegyetlen jelenetek zajlanak a frontvonalon, úgyhogy az elmúlt két és fél év sikertelensége után talán át kéne térni egy másik stratégiára, amit a diplomáciai kapcsolatok újraélesztése és a párbeszéd kellene, hogy meghatározzon” – összegzett. |
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja az indiai-csendes-óceáni partnerséget, különös tekintettel arra, hogy ez olyan baráti országokra is kiterjed, mint Dél-Korea és Japán, amelyek vállalatai igen jelentős szerepet játszanak hazánk gazdaságának fejlődésében, az autóipari forradalom előmozdításában.
„Tehát abszolút barátokról van szó, de nem szeretnénk, ha a NATO Kína-ellenes szervezkedésbe vágna bele” – szögezte le.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a NATO védelmi szövetség, így ezt a szavai szerint figyelembe kell venni a külkapcsolatok építésénél is. „Nem válhatunk egy támadási szövetséggé, nem szervezkedhetünk egy Kína-ellenes blokk létrehozása érdekében” – összegzett.
