2024.07.11. 07:39
Kreml: a NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak
869. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Olivier Matthys
Joe Biden újabb katonai szállítmányt jelentett be Ukrajna számára
Az amerikai elnök újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára, amikor a NATO csúcstalálkozója keretében találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel csütörtökön.
Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló tavasszal a Kongresszus által elfogadott nemzetbiztonsági jogszabály alapján már nyolc biztonsági segítségnyújtásról született döntés az amerikai kormányzat részéről.
A külügyminisztérium később kiadott közleménye alapján, az újabb amerikai katonai csomag értéke 225 millió dollár, elemeit az amerikai hadsereg készleteiből hívják le és tartalmaz Patriot rakétaindítókat, korszerű föld-levegő rakétarendszereket (NASAM), Stinger légelhárító rakétákat, valamint további hadianyagot és felszerelést.
A NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően tartott találkozón Joe Biden elismerését hangoztatta amiatt, hogy az ukrán haderő meg tudta állítani az orosz előre nyomulást Harkivnál.
Volodimir Zelenszkij megköszönte, a Harkiv védelméhez is nyújtott segítséget, ahogy fogalmazott „kemény munka volt”. Kifejtette, hogy közös erőfeszítéssel sikerül megőrizni Ukrajna függetlenségét és szabadságát, valamint a közelmúltban megszületett döntések révén megóvni a világot hasonló háborúktól, mint ami Ukrajnában zajlik.
Valerij Zaluzsnij átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka csütörtökön átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét.
Ezt maga Zaluzsnij jelentette be Telegram-oldalán. A hazájában népszerű Valerij Zaluzsnijt februárban mentette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai posztjáról, majd márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezte ki.
A török elnök szerint aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása
Aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte. A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján.
A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.
Törökország, amelynek a hadserege az egyik legnagyobb a NATO-tagállamok közül, az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta egyenlő távolságot tartott Moszkva és Kijev között.
Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.
„Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne” – jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.
A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.
Románia is biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával
Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával, amelyet a jubileumi NATO-csúcs helyszínén, Washingtonban írt alá csütörtökön Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ukrajna hasonló megállapodást kötött korábban a világ 21 másik országával és az Európai Unió egészével, annak a biztonsági garanciának a részeként, amelyet a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) ígértek Ukrajnának tavaly Vilniusban, az akkori NATO-csúcstalálkozó helyszínén, addig is, amíg a védelmi szövetség tagjává válhat.
A román elnöki hivatal honlapján közzétett „Ukrajna önvédelmi képességét és az orosz agresszió elleni küzdelmét, illetve Románia biztonságának megerősítését” célzó, 16 fejezetből álló dokumentum a két ország között már meglévő együttműködést foglalja keretbe, egyben egy tíz évre szóló szándéknyilatkozat is az együttműködés folytatására.
A megállapodás tételesen említi az F-16-os harci gépeken repülő ukrán pilóták romániai kiképzését, a Fekete-tenger aknamentesítésére irányuló nemzetközi összefogást, az ukrán élelmiszerexport számára román folyami és tengeri kikötőkön keresztül biztosított alternatív kereskedelmi útvonalat, a hadiipari együttműködést és a dróntámadásokkal és hibrid hadviseléssel kapcsolatban szerzett tapasztalatok megosztását.
A két ország közösen lép fel a határon átnyúló szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében, és a felek „kiemelt jelentőségűnek” minősítik azt is, hogy – az európai és euroatlanti integrációhoz szükséges reformok részeként – „Ukrajna kitartó erőfeszítéseket tegyen az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása érdekében, lehetővé téve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű, tartós gyakorlását”.
A román média - az elnöki hivatal tájékoztatására hivatkozva – egybehangzóan kihangsúlyozta, hogy Klaus Iohannis és Volodimir Zelenszkij politikai, nem pedig jogi érvényű dokumentumot írt alá Washingtonban, vagyis a „kétoldalú biztonsági megállapodással” Románia nem kötelezte el magát, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.
A donyecki Voszhod elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Voszhod települést, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában az elmúlt nap folyamán – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg három harckocsit, hét páncélozott harcjárművet – az egyik egy amerikai Bradley gyalogsági harcjármű volt –, egy brit AS-90-es Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 24 légi drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Enerhodar körül kigyulladt az erdő az ukrán belövések következtében, a Herszon megyei Nova Kahovkában pedig egy többemeletes lakóházat ért találat.
Eduard Kaburnyejev, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetőjének első helyettese közölte, hogy a hatóság 714 külföldi állampolgár esetében indította el a büntetőjogi felelősségre vonást amiatt, hogy az ukrajnai konfliktusban az ukrán fegyveres erők oldalán vettek részt, és 422 külföldi állampolgár ellen nemzetközi körözést adtak ki.
Egy moszkvai bíróság csütörtökön távollétében 8 és fél évi szabadságvesztésre ítélte Leonyid Gozman orosz ellenzéki politikust az orosz hadseregről szóló hamis állítások online terjesztése miatt. Emellett négy évre eltiltották a weboldalak adminisztrálásától.
Ukrán hírszerzés: titkos adatokat adott át egy orosz pilóta
Az Ohmatdit kijevi gyermekkórház elleni csapás után egy orosz pilóta felvette a kapcsolatot az ukrán katonai hírszerzéssel, és olyan adatokat adott át, amelyek lehetővé tették Oroszország nehézbombázó légi hadosztálya több mint harminc parancsnokának azonosítását – közölték a hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravda hírportállal.
A közlés szerint az oroszországi Engelsz katonai reptéren állomásozó nehézbombázó alakulat egyik pilótája hétfőn – a kórházat ért támadás napján – felvette a kapcsolatot chaten keresztül az ukrán katonai hírszerzéssel. A hírportál megjegyezte, hogy ez az orosz légi egység rendszeresen támad ukrajnai városokat H-101-es rakétákkal.
Az orosz pilóta – akinek nevét nem fedték fel – azt írta üzenetében, hogy megdöbbentette a gyermekkórház elleni támadás, ezért úgy döntött, átadja az ukrán félnek azokat a dokumentumokat, amelyek egysége tevékenységére vonatkoznak, valamint parancsnoki állományának privát fotóit. Az átadott anyagok között vannak egyebek mellett magas rangú orosz tisztek személyes aktáiból származó dokumentumok, valamint orosz katonák és családtagjaik személyes adatai. A legértékesebbek a nehézbombázó hadosztály kódolt, titkosított dokumentumai – emelték ki az ukrán katonai hírszerzésnél.
Szélsőségesek listájára került Alekszej Navalnij özvegye az orosz pénzügyi felügyeletnél
Feltette Julija Navalnaját az orosz pénzügyi felügylet (Roszfinmonitoring) azon személyek és szervezetek listájára, akikkel vagy amelyekkel kapcsolatban úgy értesült, hogy szélsőséges vagy terrorista tevékenységben vettek részt.
Julija Navalnaja a börtönben elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus külföldön élő özvegye. Egy moszkvai bíróság kedden elfogatóparancsot adott ki ellene azon vád alapján, hogy egy Oroszországban szélsőségesnek tekintett szervezet – a férje által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) – tagja.
Elítéltetése esetén az asszony 300 ezer és 600 ezer rubel (1 millió 250 ezer és 2,5 millió forint) közötti pénzbírsággal vagy egytől négy évig terjedő kényszermunkával, illetve kettőtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A pénzügyi felügyelet listáján szereplő személyek pénzeszközeit a bankok befagyasztják, és számukra felfüggesztik a szolgáltatásaikat.
Alekszej Navalnij idén február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a politikus egy séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.
A Kreml tagadja a Navalnij hívei és nyugati politikusok által hangoztatott vádat, miszerint az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek köze lett volna halálához. Navalnij 47 éves felesége csak a férje halálát követően lépett elő Kreml-ellenes politikai szereplővé a nemzetközi színtéren.
Templom elleni terrortámadást akadályoztak meg OroszországbanMegakadályozott az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy ortodox templom elleni terrortámadást Majkop városában, az Oroszországhoz tartozó Adigeföldön. Az FSZB szerint a közép-ázsiai származású gyanúsított, aki az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet követője, a templom papjának és őrének meggyilkolására készült, és fel akarta gyújtani az épületet. A terepet felderítette, a támadás tervét kidolgozta, valamint házilagos gyújtószerkezeteket állított össze. A gyanúsított azt tervezte, hogy a támadásról készítendő videofelvételeket megosztja az interneten, és külföldre szökik. A férfit elfogták, és több bizonyítékot, köztük a terrorszervezet zászlaját foglalták le nála. A hatóságok szerint beismerő vallomást tett. A dagesztáni Derbentben június 23-án fegyveresek támadtak meg egy templomot és egy zsinagógát, Mahacskalában pedig egy templomot és egy zsinagóga közelében lévő közlekedési ellenőrző pontot. Az incidensek következtében 22 ember, köztük 15 rendőr és nemzeti gárdatag életét vesztette, több mint húszan megsebesültek. Az öt fegyveres elkövetőt likvidálták, személyazonosságukat megállapították. |
Újabb hadköteles férfi holttestére bukkantak ukrán határőrök a Tiszában
A tájékoztatás szerint a férfi Romániába akart átszökni, és eközben fulladt bele a folyóba, amelyen át akarta elhagyni Ukrajnát. A holttestet 30 méterre a folyó Ukrajnához tartozó partjától találták meg. A Tisza egy szakaszon Magyarországgal és Romániával is határfolyót képez.
Az ukrán hatóságok felhívták a figyelmet arra, hogy az idei év eleje óta már tizenhatan fulladtak bele a Tiszába, miközben próbálták a túlpartot úszva elérni. Összesen eddig mintegy 40 olyan ukrán állampolgárról tudni, akik ilyen körülmények között vesztették életüket.
Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a környező európai uniós tagországokba. Az ukrán védelmi tárca adatai szerint a háború kitörése óta több mint 400 ezer férfi ellen adtak ki körözést, mert figyelmen kívül hagyták a katonai behívókat.
Kreml: a NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak
A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak Moszkvában, az észak-atlanti szövetség washingtoni jubileumi csúcstalálkozóját kommentálva.
Egy nagyon erős államszövetséggel van dolgunk, amely ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és ezt nem is titkolja
– mondta.
„A NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak. Ezt meg kell állapítani, és adott esetben itt az ideje, hogy mindezt a folyamatot a nevén nevezzük” – tette hozzá.
A NATO-csúcson elfogadott dokumentumokra hivatkozva Peszkov azt mondta, hogy
a nyugati országok nem a párbeszéd hívei, és maga a szövetség a konfrontáció, nem pedig a biztonság eszköze.
Mint mondta, Oroszország mindig is kész volt az európai biztonságról szóló tárgyalásokra, de nem hajlandó az általános kontextusból kiragadott különálló elemek megvitatására. Emlékeztetett, hogy
Moszkva kezdetektől hangsúlyozta: számára a NATO ukrajnai terjeszkedése elfogadhatatlan létfenyegetést jelent.
„Az észak-atlanti szövetség ismét erősen kidomborított módon erősítette meg a lényegét. Ez egy olyan szövetség, amelyet a konfrontáció korában hoztak létre, a konfrontáció fenntartása érdekében. A szövetség teljesíti a funkcióit. Feszültséget szít az európai kontinensen” – fogalmazott Peszkov.
Elmondta: Oroszország látja, ahogy a NATO folytatja infrastruktúrájának közelítését a határai felé, és a szövetség fő célja, hogy stratégiai vereséget mérjen rá, ami hatékony válaszintézkedéseket követel meg Moszkva részéről.
Látjuk, hogy vannak (Nyugaton) olyan vezetők, akik józanabb, előremutatóbb nézeteket vallanak. Látjuk, hogy milyen nyomásnak vannak kitéve
– mondta a Kreml szóvivője, példaként említve meg az európai vezetők Orbán Viktor miniszterelnök közvetítő fellépésével kapcsolatos nyilatkozatait.
„Nem elég, hogy teljességgel eltagadják a jogköreit, de általában véve megkérdőjelezik ezen utazásainak legitimitását, és szinte már-már arra készülnek, hogy semmissé nyilvánítsák Magyarország jelenlegi elnökségét az EU Tanácsában” – hangoztatta Peszkov Orbán Viktor Kijevet, Moszkvát és Pekinget érintő békemissziójáról szólva.
„Látjuk, hogy micsoda nyomásgyakorlás történik, ezért természetesen a józan hangoknak nagyon nehéz áttörniük a konfrontatív érzelmek ilyen koncentrációján” – tette hozzá.
A Bloomberg hírügynökségnek azzal a közlésével kapcsolatban, hogy Szaúd-Arábia adhat otthont egy újabb rendezési csúcsnak, amelyen Oroszország és Ukrajnai is részt venne, Peszkov megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy mi lenne egy ilyen eszmecsere tartalma. Emlékeztetett arra, hogy Kijevvel szemben Moszkva mindig nyitott volt a párbeszédre.
Oroszország nem fogad el ultimátumot
Dmitrij Peszkov arra a tisztázó kérdésre, hogy Oroszország egyáltalán kész lenne-e részt venni a második „békecsúcson,” a szóvivő kijelentette: „Erre a kérdésre egyáltalán nem adnék választ, mert nem tudjuk, miről van szó”.
Hozzáfűzte, hogy a Bloomberg sohasem jelezte közvetítő szándékát, és többször is közölt olyan információt, amely nem felel meg a valóságnak.
Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön egyértelműen kijelentette, hogy
Oroszország nem vesz részt az orosz–ukrán konfliktus rendezéséről szóló következő „csúcstalálkozón”, mivel nem fogad el ultimátumot.
Ezzel arra utalt, hogy a szervezők továbbra is az úgynevezett Zelenszkij-formulát próbálják keresztülvinni. Peszkovhoz hasonlóan Galuzin is azt hangsúlyozta, hogy a helyszínnél sokkal fontosabb a tárgyalások tartalmának meghatározása, „amellyel kapcsolatban minden világos”.
Az orosz diplomata hangot adott véleményének, amely szerint nem valószínű, hogy az amerikai elnökválasztás után elvi változás következne be Washington Ukrajna-politikájában. „Ilyen körülmények között nem lehet elvárni, hogy Ukrajna készen álljon a tárgyalásokra” – nyilatkozott.
Kifejezte Oroszország sajnálkozását amiatt, hogy Örményország részt vett a NATO-csúcson. Rámutatott, hogy Jereván továbbra is tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), ám ahelyett, hogy „konstruktív módon” tárgyalná meg aggodalmait a szövetségeseivel, „sajnos más utat választott” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.
Azzal, hogy Jereván ilyen ütemben mélyíti el az együttműködést azokkal, akiknek célja Oroszország stratégiai veresége, azt kockáztatja, hogy komolyan destabilizálja a dél-kaukázusi helyzetet, ami egyebek között saját biztonságának is árt
– nyilatkozott.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön Telegram-csatornáján azt írta, Oroszországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan útja a NATO felé” az ország és a szövetség eltűnésével végződjön.
Védelmi miniszter: Ukrajnának van haditerve, de több fegyverre van szüksége
Ukrajnának van haditerve az orosz agresszió elleni harcra, de több fegyverre van szüksége – jelentette ki Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Washingtonban, a Fox News televíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.
Képesek vagyunk arra, hogy győzzünk. Van tervünk, és azt mondjuk, hogy több fegyverre van szükségünk. Sok idő vész kárba a habozás miatt, hogy adjanak-e fegyvereket nekünk, valamint az engedélyezésekre és a tilalmak feloldására
– fejtette ki a miniszter.
Arra a kérdésre válaszolva, hisz-e abban, hogy a háború valaha is véget ér, Umerov azt mondta:
Képesek vagyunk győzni, és tudjuk, hogyan.
A kijevi Ohmatdit gyermekkórház elleni orosz rakétatámadást kommentálva megismételte, hogy Ukrajnának nagyobb légvédelemre van szüksége a polgári infrastruktúra megóvása érdekében.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat honlapján azt közölte, hogy
az orosz erők csütörtökön robbanószerkezetet dobtak egy drónról a déli Herszon megyében egy tűzoltóautóra, miközben az éppen egy orosz támadás okozta tüzet oltott a régióbeli Bilozerkában.
A közlés szerint a tűzoltók nem sérültek meg, időben kijutottak a járműből. A katasztrófavédelem hozzátette: 24 órán belül 31 orosz ágyúzás okozta tüzet oltottak el: lakóházak, más épületek, autók és raktárak égtek.
Vadim Filaskin, a keleti Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott csütörtökön, hogy
előző nap orosz támadások következtében két helyi lakos vesztette életét a régióban, egy megsebesült.
Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy reggel az orosz csapatok tüzet nyitottak egy mezőgazdasági vállalkozás területére Hluskivka faluban, megsebesítve négy embert.
Az északkeleti Szumi megye katonai közigazgatása közölte, hogy a szerdai napon az oroszok 27 támadást hajtottak végre a régió ellen rakétákkal, drónokkal, és ledobott aknákkal. A hivatal tájékoztatása szerint csaknem 180 robbanást jegyeztek fel. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.
Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy Oroszország az éjjel két Iszkander-M rakétával és 6 Sahid drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelemnek az összes drónt sikerült a levegőben megsemmisítenie.
Az ukrán 32. különálló gépesített dandár drónnal készített felvételeket tett közzé a donyecki frontvonalon fekvő Toreck városáról, amelyet hevesen támadnak az orosz erők. A felvételen légibombák becsapódása okozta robbanások is láthatók. Torecket június végén kezdte ostromolni az orosz hadsereg. Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője egy ukrán tévéműsorban azt mondta, hogy a harcok jelenleg Toreck határában zajlanak, az orosz erőknek még nem sikerült benyomulniuk a városba.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők Harkiv megyében folytatják a támadó műveleteket, kilenc összecsapás volt Lipci és Vovcsanszk térségében. A frontvonalakon az elmúlt nap alatt összesen 146 összecsapás történt, az orosz csapatok 12 irányban támadtak.
Változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszknál a legforróbb a helyzet, ahol 42 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán katonák. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 556 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 59 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 36 drónt.
Kína szerint a tervezett NATO-nyilatkozat hazugságokkal van tele
Az Európai Unióhoz akkreditált kínai nagykövetség szóvivője szerint
a NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett, tervezett nyilatkozata tele van „harcias retorikával”, a Kínával kapcsolatos tartalom pedig „provokációkat és hazugságokat” tartalmaz.
A tervezet szerint Kína az ukrajnai orosz háborús erőfeszítések döntő elősegítőjévé vált, és Peking továbbra is rendszerszintű kihívást jelent Európára és a biztonságra nézve.
Mindannyian tudjuk, hogy nem Kína az ukrajnai konfliktus okozója
– jelentette ki a szóvivő.
A washingtoni NATO-csúcstalálkozó nyilatkozata tele van hidegháborús mentalitással és harcias retorikával, a Kínával kapcsolatos tartalom pedig hemzseg a provokációtól, hazugságoktól, uszításoktól és rágalmaktól
– tette hozzá.
A csúcstalálkozón a NATO-országok vezetői határozottabban foglaltak állást Kína Oroszországnak nyújtott támogatásával kapcsolatban, az új nyilatkozat pedig megerősítette a Kínával kapcsolatos korábbi NATO-nyilatkozatokat.
Kína alapvető álláspontja az ukrajnai kérdésben a béketárgyalások, és a politikai rendezés előmozdítása, melyet széles körben elismert és értékelt a nemzetközi közösség
– mondta a kínai szóvivő.
Az ukrajnai háború kitörésének első évfordulóján 12 pontból álló rendezési javaslatot tett közzé a kínai kormány, mely a párbeszéd folytatására és a nukleáris fegyverek bevetésének teljes tilalmára szólítja fel Oroszországot és Ukrajnát, és felszólít a polgári lakosság elleni támadások elkerülésére is.
Kína már a washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt arra szólította fel a védelmi szövetséget, hogy gondolja át törekvéseit az ázsiai és csendes-óceáni térségben, arra kérve a NATO-t hogy változtasson Kínáról kialakított képén és hagyjon fel a hidegháborús mentalitással.
Lin Csien, a kínai külügyi tárca szóvivője szerint „NATO regionális védelmi szövetségnek nevezi magát, azonban folyamatosan átlépi a határait, kiterjeszti a mandátumát, túllép a védelmi zónáján és konfrontációt idéz elő, amellyel felfedi mélyen gyökerező hidegháborús mentalitását és ideológiai elfogultságát”.
A washingtoni NATO-csúcstalálkozón a Kínával kapcsolatos nemzetközi ügyek mellett a védelmi szövetség indiai- és csendes-óceáni térséggel folytatott fokozott együttműködését készülnek megvitatni a szövetségesek és a partnerországok.
Újabb katonai segélyt küldött Litvánia Ukrajnának
Litvánia újabb katonai segélyt küldött Ukrajnának az Oroszország elleni küzdelemhez – jelentette be csütörtökön a vilniusi védelmi tárca.
A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg lőszert és felszerelést kapott a drónok elleni harcra. Emellett összecsukható ágyakat is szállítottak. Az újabb segély értékét a dokumentumban nem közölték.
Litvánia, amely az Európai Unió és a NATO tagja is, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója. A mintegy 2,8 millió lakosú balti állam arról számolt be, hogy a háború 2022. februári kirobbanása óta mintegy 686 millió dollár (249,2 milliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
Gabonacsempészet gyanújával külföldi teherhajót foglaltak le az ukrán hatóságok
Külföldi teherhajót foglaltak le az ukrán hatóságok a Fekete-tengeren, Odessza megyénél, amelynek kapitányát őrizetbe vették, mert a gyanú szerint segített Moszkvának ukrán gabonát exportálni a megszállt Krímből – közölte csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
A hajó, amelyet nem azonosítottak a közleményben, egy közép-afrikai ország lobogója alatt közlekedett, és többször kikötött a krími Szevasztopol tengeri kikötőjében, hogy mezőgazdasági termékeket vegyen fel
– számolt be az SZBU.
Az orosz erők 2022-ben, a háború elején jelentős mezőgazdasági területeket foglaltak el Ukrajna déli részén.
Az SZBU szerint a hajó kapitánya és a legénység 12 tagja segített Oroszországnak több tonna, a megszállt déli ukrán területekről elvitt gabonát a Közel-Keletre exportálni, hogy orosz gabonaként értékesítse.
„A nyomozás folyamatban van a bűncselekmény összes körülményének megállapítására és az illegális tevékenységben részt vevő más személyek azonosítására” – írták a kiadott közleményben.
A kapitány, aki egy dél-kaukázusi ország állampolgára, akár öt év börtönbüntetésre is számíthat az Ukrajna orosz ellenőrzés alatt területeire vonatkozó utazási korlátozások megsértéséért – derült ki a szolgálat tájékoztatásából.
Varsó nem lő le orosz rakétákat Ukrajna felett a NATO döntése nélkül
Varsó nem lő le orosz rakétákat Ukrajna felett a NATO döntése nélkül – erről ír az ukrán sajtó. Lengyelország nem tesz eleget Kijev azon kérésének, hogy a Nyugat-Ukrajna felé tartó orosz rakétákat a teljes katonai szövetség döntése nélkül lőjék le – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az év elején a Reutersnek adott interjúban jelentette ki, hogy a nyugati szövetségesek, köztük Lengyelország, közvetlenebbül is beavatkozhatnak Ukrajna védelmébe, például az orosz rakéták lelövésével – emlékeztet a Magyar Nemzet.
A lengyel védelmi miniszter válaszul a lengyel rádiónak azt mondta, hogy Lengyelország egyedül nem hozhat döntést ebben az ügyben, és ezt a döntést az egész NATO-nak jóvá kell hagynia. A politikus utalt az Egyesült Államok álláspontjára is, miszerint nem akarják kiélezni a konfliktust Oroszországgal.
Stoltenberg: Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan
Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.
Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy
az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába
– tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.
Jens Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.
Hozzátette, hogy
40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.
Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy „minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani”.
A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is”. A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.
Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.
A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fentartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.
A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.
Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.
A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán
Az ukrán–magyar határszakaszon 6739-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6304-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel