2024.08.28. 14:33
Kovács Zoltán: Magyarország nem fogja veszélyeztetni a nemzetbiztonságát
Ha Brüsszel arra kényszerít minket, hogy beengedjük a migránsokat, akkor be is kell fogadnia őket – emelte ki az X-en közzétett szerdai bejegyzésében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, írja az MTI.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár
Forrás: MTI
Fotó: Lakatos Péter
Az államtitkár Kovács Tamás Ivánnak, Magyarország belgiumi nagykövetének Phillippe Close Brüsszel szocialista polgármesterének címzett levelére hivatkozva azt írta:
Magyarország közel egy évtizede áll az EU külső határvédelmének frontvonalában és saját költségvetéséből több mint kétmilliárd eurót költött a schengeni megállapodásból eredő kötelezettségeinek teljesítésére az EU támogatása nélkül.
Kovács Zoltán hangsúlyozta: Magyarország, nem pedig Brüsszel az, amely a szolidaritás hiányától szenved.
Miközben Magyarország szorgalmasan védte Európa határait, támogatás helyett pénzbüntetést kapott. Az Európai Unió Bírósága még 200 millió eurós bírságot is kiszabott Magyarországra, ami még inkább rávilágít arra, hogy a magyar kormány erőfeszítéseit mennyire eltérően ítélik meg a többi uniós tagországéhoz képest – fogalmazott Kovács Zoltán.
Az államtitkár rámutatott továbbá arra: amennyiben Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországot migránsok befogadására kényszerítse, akkor készen kell állnia arra, hogy osztozzon a felelősségben.
Magyarország nem fogja veszélyeztetni a nemzetbiztonságát és nem fogja egyedül viselni ezt a terhet, különösen akkor, amikor úgy tűnik, Brüsszel csak addig kívánja befogadni a migránsokat, amíg azok más uniós tagállamokban maradnak. A szolidaritásra való felhívás nem csak retorikai, hanem tisztességes bánásmódot és valódi támogatást követel az EU-tól
– tette hozzá Kovács Zoltán.
Kovács Tamás Iván a Phillipe Close-nak címzett levelében felhívta a figyelmet arra, hogy ha valamilyen okból Brüsszel csak addig tartja kívánatosnak a migránsokat, amíg más uniós tagállamok kényszerülnek befogadni őket, akkor a polgármesternek szolidaritást kellene mutatnia és támogatnia kellene, hogy az EU ne büntesse a schengeni egyezményt betartó és a külső határvédelmet ellátó országokat, hanem járuljon hozzá ezekhez az erőfeszítésekhez.
A nagykövet Brüsszel polgármesterének múlt heti, szintén az X-en közzétett bejegyzésére reagált, amelyben Phillippe Close azt írta: „Magyarország, az uniós szolidaritás kedvezményezettje, botrányos módon kibújik a többi tagállam iránti felelőssége alól. Felelőtlenség a bajba jutott emberek életével játszani a brüsszeli emberek kárára. Tegye a dolgát vagy mondjon az EU Tanácsának elnökségéről”.
Nemzeti Kártya program: Öntsünk tiszta vizet a pohárba!”
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdán közzétett Facebook-bejegyzésében felidézte, hogy néhány hete az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson megkeresést küldött a magyar Belügyminisztériumnak, amelyben aggályait fejezte ki a magyar Nemzeti Kártya programmal, valamint azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint az veszélyezteti az EU belső biztonságát, mivel könnyű belépési pontként szolgál „orosz és fehérorosz kémek” számára. A vádat, miszerint Magyarország orosz kémeket lát vendégül, az államtitkár puszta fikciónak nevezte a bejegyzésben.
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba!” – írta a közösségi oldalon Kovács Zoltán.
Az államtitkár kifejtette: a Nemzeti Kártyával 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, és legfeljebb kétéves határozott időtartamra érvényes, ami egyszer három évvel meghosszabbítható. A kártya csak munkavállalási céllal igényelhető, vagyis kizárólag az adott munkahely és a konkrét munkakör alapján adható ki. Ha valaki ezen időszak alatt munkahelyet vált, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, amely során a hatóságok az új munkáltató tekintetében ismét felülvizsgálják a jogosultságot – ismertette Kovács a Facebookon.
Hangsúlyozta, hogy
a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálásakor ugyanazokat a migrációs és biztonsági vizsgálatokat végzik, mint más tartózkodási engedélyek esetében.
Kiemelte, hogy bár a Nemzeti Kártya program keretei már jó ideje hatályban vannak, Brüsszelből eddig nem érte kritika. „Ha korábban rendben volt, akkor most miért támadnak minket, amikor a szabályozás és a gyakorlat változatlan?” – tette fel a kérdést az államtitkár. Szerinte ez egy fontos – de nem az egyetlen – lyuk a Bizottság érvelésében. Ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter is megjegyezte: ha valaki orosz és fehérorosz állampolgárok tömegeit akarja megtalálni az EU-n belül, akkor máshol kell keresgélnie, nem Magyarországon – írta Kovács Zoltán.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján 2023. január 1-jei dátummal valamivel több mint 718 ezer orosz állampolgár tartózkodott az Európai Unióban. Ebből Magyarországon 6193 orosz állampolgár volt regisztrálva, ami az összlétszám kevesebb mint 1 százaléka. Ezzel szemben Németországban közel 260 ezren, Lettországban 37 906-an, Észtországban pedig 81 036-an voltak regisztrálva. Nagyjából ugyanezek az arányok vonatkoznak a fehérorosz állampolgárokra is. Megjegyezte, hogy néhány nagy tagállam, például Franciaország és Lengyelország nem szolgáltatott releváns adatokat.
Az államtitkár szerint az adatok fényében kissé irreálisnak tűnik, hogy Brüsszel „orosz kémek” miatt aggódik Magyarországon, amikor a magyarországi Nemzeti Kártya-rendszerrel és az egész Európát fenyegető – állítólagos – veszélyekkel szemben leginkább kritikus országokban – a balti államokban – oroszok tömegei élnek.
A mi szemszögünkből nézve ez a krónikus hungarofóbia újabb esete. És, hogy őszinte legyek, egyszerűen sértő az az állítás, miszerint Magyarország – az az ország, amely az elmúlt években eurómilliárdokat költött a határvédelemre – lenne az, amelyik könnyű bejutást biztosít az EU-ba a külföldi állampolgároknak
– írta bejegyezésében Kovács Zoltán.
Egyre többen érkeznek Európába valamennyi migrációs útvonalon
A tavalyihoz képest növekvő számban érkeznek idén is illegális bevándorlók valamennyi Európába vezető útvonalon – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Bakondi György a műsorban azt mondta, hogy éppen most Ceutánál 700-an próbálnak úszva bejutni Spanyolországba, míg Olaszországban egy hajót le kellett foglalni, mert nem tartotta be az illegális migránsokkal kapcsolatos törvényi szabályokat, és a görög szigetekre vezető útvonal is rendkívül zsúfolt, számos baleset, illetve atrocitás, fizikai erőszak történik ott.
Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a schengeni határ átjárhatósága egész Európa szempontjából egy hatalmas belbiztonsági kihívást jelent, amelynek számos tünete már jól lemérhető.
A főtanácsadó szerint félelmet keltett a lakosság körében „ez a 2015 óta folyamatos terrorhullám, illetőleg a számos súlyos köztörvényes bűncselekmény”, továbbá a no-go zónák létrehozása és a szociális egyenlőtlenségek kialakulása.
„Úgyhogy mindazok a negatívumok, amelyekre 2015 óta a magyar kormány visszatérően felhívja a figyelmet nagyon markánsan jelentkezik Európa szerte” – fogalmazott Bakondi György, hangsúlyozva, hogy ezzel szemben Magyarországon nincs antiszemitizmus, nincsenek erőszakos cselekmények, és mindennek az az oka, hogy nincsenek illegális bevándorlók.
Arra a felvetésre, hogy akár Afganisztánba vagy Szíriába is hazamennek szabadságra azok, akik Európában menekültstátuszt kaptak, a főtanácsadó azt válaszolta, hogy ez egy évek óta tapasztalt jelenség, ami önmagában kizárja, hogy egy ilyen ember politikai menekült legyen.
„Ezek nyilvánvalóan valótlanságok és a háttérbe, legjobb esetben is egy gazdasági bevándorlási szándék, a jobb élet reményében történő Európába jutás áll, rosszabb esetben pedig – leplezve a valódi szándékot – valóban előfordulhat, hogy alvó ügynökök, vagy akár terroristák, hírszerző tisztek is bejuthatnak Európába” – emelte ki Bakondi György.
Szólt arról is, hogy Németországban megtették a következő lépést, amikor például a német állampolgárság megszerzését egyszerűsítették és lerövidítették az időtartamot három évre. Ez azt is jelenti, hogy számos új szavazó is keletkezik, hiszen aki állampolgár, az szavazhat az országgyűlési választásokon – fűzte hozzá.
A főtanácsadó valószínűnek tartja, hogy egy muszlim bevándorló nem fog nemzeti-konzervatív-keresztény pártra szavazni, sokkal inkább egy baloldali-liberális pártra.
Emlékeztetett, hogy a Soros-terv – amelyet 2015-ben lehetett megismerni – évi egymillió illegális bevándorló behozatala, a nemzeti keretek szétfeszítése és az Európai Egyesült Államok létrehozására való törekvés szerepelt.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy az Európai Unió büntetést szabott ki Magyarországra, amiért nem engedi be az illegális migránsokat, és nem a saját területén végzi el az érkezők ellenőrzését, Bakondi György azt válaszolta: Magyarország több mint 700 milliárd forintot fordított arra, hogy az Európai Unió külső határa őrizze, és az erőszakosan, illegálisan, a szervezett bűnözés segítségével Magyarországra bejutni szándékozókat távol tartsa, feltartóztassa.
Most ezt a tevékenységet egyrészt nem támogatta az Európai Unió, pedig nyilvánvalóan, hogy európai érdek a határőrizet, ezért jogos lenne az, hogy legalább 50 százalékát ennek a költségnek térítse meg az Európai Bizottság. Másrészt pedig a bejutás megakadályozásának felszámolása jelzi az igazi szándékát a bizottságnak: meg akarják szüntetni a határellenőrzést, azt akarják, hogy tömegek juthassanak be ellenőrzés nélkül az Európai Unió területére, ahogy ezt teszik 2015 óta
– emelte ki Bakondi György.
Hozzátette, hogy a magyar kormány azonban a magyar emberek biztonságát tekinti elsődlegesnek, ezért ha és amennyiben ez nem változtatható meg a tárgyalások során, „akkor az a megoldás látszik kívánatosnak, hogy szükséges eljárási cselekményt lefolytatva egy irányú menetjegyet biztosítunk a Brüsszelbe igyekvőknek”.
Ferenc pápa: szigorítás helyett biztonságos és szabályos migrációs útvonalakra van szükségSzigorítás, a határok katonai ellenőrzése és visszautasítás helyett biztonságos és szabályos bevándorlási útvonalakat szorgalmazott, és a Földközi-tengeren aktív civilszervezetek munkáját méltatta Ferenc pápa a Szent Péter téren a szerdai audiencián mondott beszédében. Ferenc pápa egész beszédében azokról szólt, akik – mint mondta – ezekben az órákban is tengereken és sivatagon kelnek át olyan föld felé igyekezve, ahol békében és biztonságban tudnak élni. Megjegyezte, hogy a tengerek és sivatagok minden más nehezen járható és veszélyes útvonalat magukba foglalnak: tavakat és folyókat, erdőket, dzsungelt és sztyeppéket, ahol a migránsok egyedül menetelnek, magukra hagyatva. „Migránsok, tenger és sivatag. A mai migrációs útvonalakat gyakran tengerek és sivatagok szelik, amelyek sok, túl sok – túlzottan sok! – ember számára halálosnak bizonyulnak” – hangoztatta az egyházfő. Hozzátette, egyes migrációs útvonalak ismertebbek, mert gyakorta reflektorfény vetődik rájuk, mások kevéssé ismertek, de nem kevésbé jártak. Ferenc pápa római püspökként jelképesnek nevezte a Földközi-tengert, amely szerinte népek és civilizációk egykori találkozóhelyéből temetővé vált. Úgy vélte, tragédiának az számít, hogy a Földközi-tengerbe veszett emberek egy részét meg lehetett volna menteni. „Világosan ki kell jelenteni: van, aki rendszerszerűen és minden eszközzel a migránsok visszautasításán dolgozik. És ez, ha tudatosan és felelősséggel teszik, súlyos bűn” – mondta Ferenc pápa. Megjegyezte, hogy gyakran „a temetőkké vált sivatagokban” sem természetes halállal halnak meg a migránsok, akiket oda visznek, és ott magukra hagynak. „A műholdak és drónok világában vannak migráns férfiak, nők és gyermekek, akiket senkinek sem szabad látni: elrejtik őket. Csak Isten látja őket, és hallja meg kiáltásukat. Ez civilizációnk kegyetlensége” – jelentette ki. Ferenc pápa szerint abban teljes az egyetértés, hogy a halálos útvonalaknak számító tengereken és sivatagokban nem kellene migránsoknak lenniük. Úgy látta azonban, hogy eredményt „nem még szigorúbb törvényekkel, nem a határok katonai ellenőrzés alá vonásával, nem visszautasítással” érünk el, hanem „a migránsok számára biztonságos és szabályos belépési útvonalak bővítésével, megkönnyítve a menedéknyújtást a háború, erőszak, üldözés és természeti csapások elől menekülőknek, olyan globális migrációs politikával, amely igazságosságra, testvériségre és szolidaritásra épül”. Ezzel egy időben Ferenc pápa közös fellépést szorgalmazott a mások nyomorúságát kihasználó emberkereskedőkkel szemben is. A pápa a két legnagyobb olaszországi – Lampedusa szigeténél 2013-ban és tavaly Crotone partjainál történt – hajószerencsétlenségre emlékeztetve méltatta mindazokat, akik a „sérült és a reménytelenség útjain magukra hagyott migránsokat” segítik és mentik mind az öt kontinensen. Hangoztatta, hogy a migránsokat mindenekelőtt az emberiség közönye és selejtező magatartása öli meg. Kiemelte a „frontvonalban” szolgálókat, név szerint említve a Mediterranea Saving Humans nevű olasz civilszervezetet. A 2018-ban született nem kormányzati szervezet a Mare Jonio hajóval aktív a Földközi-tengeren. Idén nyártól a Mare Joniót az olasz püspöki konferencia Migrantes Alapítvány nevű szervezete által finanszírozott vitorláshajó kíséri. |
