2024.09.06. 11:43
Orbán Viktor: az EU békeprojekt, és most háború van Európában (videó)
Orbán Viktor egy észak-olaszországi gazdasági fórumon szólalt fel Magyarország és Európa jövőjével kapcsolatban. A rendezvényen politikusok és az üzleti élet képviselői is részt vesznek. A magyar elnökség fő célja a versenyképesség növelése – mondta felszólalásában a magyar kormányfő, aki a bürokrácia csökkentését is a prioritások között említette. A miniszterelnök az orosz–ukrán háborúról is beszélt. Aláhúzta: ha arra várunk, hogy legyen egy béketerv, amelyet mindkét fél elfogad, sosem lesz béke. Mert az első lépés nem a béketerv. Az első lépés a tűzszünet.
Orbán Viktor az Európai Ház - Ambrosetti fórumon
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az Európai Ház – Ambrosetti fórumon, a Comói-tó melletti Cernobbióban, az üzleti élet, az ipar vezető személyiségei, diplomaták és kormánytagok találkoznak Olaszországból és külföldről egyaránt. Itt, a nyitónapon szólalt fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A kormányfő Magyarország és Európa jövőjéről beszélt.
Fotó: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A magyar elnökség fő célja a versenyképesség növelése. Ennek érdekében novemberben az EU tagállami vezetőivel egy versenyképességi paktumot szeretnének tető alá hozni
– kezdte beszédét Orbán Viktor. Szerinte két fő probléma van: az egyik, hogy bár az EU egy békestruktúra, most háború dúl a szomszédunkban, a másik pedig a migráció, amely egyre jobban szétzilálja az uniót.
Orbán Viktor felszólalását itt tudja megtekinteni:
A versenyképesség erősítésével kapcsolatban három fő problémára hívta fel a figyelmet. Az első a zöld megállapodás újragondolása, mert az jelenleg szembemegy az üzleti logikával A második a bürokrácia csökkentése.
Ha az emberek szeretnének versenyképesebbek lenni, akkor sokkal kevésbé bonyolult bürokratikus eljárásokra és egyébként is kevesebb bürokráciára van szükségünk
– világított rá a miniszterelnök.
Végül a harmadik a befektetési környezet vonzóbbá tétele, mert jelenleg ott tartunk, hogy még az európai cégek is az unión kívül fektetnek be.
Ha nem határozzuk meg a célt, akkor az együttműködés önmagában nem érték
– emelte ki a magyar kormányfő, kiemelve, hogy piaci szempontból, nem pedig politikai szempontból van szükség több együttműködésre. A politikai unió versenyképesség szempontjából megöli az EU-t.
A védelem szempontjából azonban nagyon is szükség van az együttműködésre
– tette hozzá. Az EU alapvető értékeiről nincs vita, azokat a szervezet alapszerződései tartalmazzák. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekben eltérnek az álláspontok, például a háború, a migráció vagy a gender-kérdés kapcsán. Ha ezekkel kapcsolatban politikai uniót próbálunk kialakítani, az szétzilálja az EU-t.
Míg egyes országok a migránsok beengedése mellett döntöttek, és most gondokkal szembesülnek, más országok sosem léptek erre az útra
– mutatott rá a kormányfő. A két teljesen eltérő helyzetet nem lehet egységesen kezelni, ezért az lenne a jó, ha lehetőség lenne kimaradni azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát.
A magyar miniszterelnök szerint a kérdés az, hogy miért nem tartozik a migráció a tagállami szuverenitás körébe, miért nem az egyes országok döntenek róla. Ha egy ország együtt akar élni a migránsokkal, mert úgy érzi, hogy ez jó a társadalom számára, tehesse meg.
De ha egy másik ország ezt túl kockázatosnak tartja például a terrorizmus, a közbiztonság vagy az államháztartásra nehezedő terhek miatt, miért ne lenne joga nemet mondani?
Az orosz–ukrán háborúval összefüggésben Orbán Viktor elmondta, hogy az első háborúja miniszterelnökként a délszláv háború volt, amelynek kapcsán Magyarország megtapasztalta, milyen veszélyes egy fegyveres konfliktus szomszédságában lenni. Ebből a tapasztalatból kiindulva gondolta úgy, hogy szükség van a békemisszióra.
Az első lecke, amit megtanult, az volt, hogy kommunikáció nélkül nincs esély a háború megállítására. Tehát szükség van a kommunikációra mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – tette hozzá Orbán Viktor.
A második legfontosabb dolog a tűzszünet.
Ha arra várunk, hogy legyen egy béketerv, amelyet mind a két fél elfogad, sosem lesz béke. Mert az első lépés nem a béketerv. Az első lépés a tűzszünet
– fogalmazott a miniszterelnök.
Ha megnézzük az elmúlt harminc év háborúit, legalább három tűzszünet jutott egy-egy béketervre
– mutatott rá. A béketerv nagyon fontos, de nem lehet azzal kezdeni. Először kommunikációra van szükség, aztán tűzszünetre, és utána lehet tárgyalni a béketervről.
Ez a helyes sorrend
– hangsúlyozta a kormányfő.
Fotó: Fischer Zoltán / Forrás: .MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Jelenleg azonban nem ezt tesszük. Ezért ment el először Kijevbe, aztán Moszkvába, majd Pekingbe, aztán Washingtonba, a NATO-csúcstalálkozóra – világított rá Orbán Viktor.
Azért mentem, hogy megértsem, mi az esély a békére
– fogalmazott, hozzátéve: arra a következtetésre jutott, hogy egyik félnek sem áll szándékában békét kötni. Mindkét fél úgy gondolja, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért látogatott el Pekingbe és Washingtonba is.
Úgy gondolom tehát, hogy most olyan nemzetközi kontextust és környezetet kell teremtenünk, amely megtestesíti és meggyőzően kifejezi, hogy az egész Föld, nem csak a Dél, hanem az egész világ, még Európa is, szeretne tűzszünetet, amilyen gyorsan csak lehet
– nyomatékosította Orbán Viktor.
Orbán Viktor Meloniról: nemcsak a kollégám, hanem a keresztény testvérem
Orbán Viktor a fórum előtt újságírói kérdésekre válaszolva más témákról is megosztotta véleményét. A többi között elmondta: Azerbajdzsán stratégiai szempontból kulcsfontosságú országgá vált, ezért az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként támogatjuk, hogy még szorosabb, stratégiai kapcsolatot építsünk ki Azerbajdzsán és az Európai Unió között. Az azeri–magyar kapcsolatokat az eddigi legjobbnak nevezte. Magyarország a második legnagyobb energiavásárló Azerbajdzsánból, épp most írtak alá egy megállapodást más országokkal az azeri zöldenergia importjáról.
Georgia Meloni olasz miniszterelnökről szólva úgy fogalmazott: „nemcsak a kollégám, hanem a keresztény testvérem”. Hozzátette:
korábban ez a fajta kapcsolat nem játszott nagy szerepet az európai politikában, de most új korszakhoz közeledünk. Ennek alapvető politikai jelentősége van Magyarország és Olaszország számára is, a politikának ez a fajta kulturális aspektusa joggal tér vissza Európában.
Arról, hogy a súlyos bántalmazás miatt Budapesten letartóztatott olasz Ilaria Salis európai parlamenti képviselő lett, Orbán Viktor azt mondta: ez olasz belügy. Magyarországon békés polgárokat az utcán verni pedig bűncselekmény. Hozzátette: Magyarországra vagy bármelyik idegen országba szervezetten jönni, erőszakot alkalmazni az utcán sétáló polgárokkal szemben, majd ezt európai parlamenti tagsággal jutalmazni, „nagyon olaszos módszer”.
A miniszterelnök felszólalását itt tudja megtekinteni:
