2024.10.08. 09:22
Újabb csapást mért Harkivra Oroszország, sokan megsérültek
959. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Orosz szerződéses katonák kiképzésen a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu térségében 2024. október 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Arkagyij Budnyickij
NATO-főtitkár: Ukrajna a legkeményebb telére számíthat az orosz invázió kezdete óta
Ukrajna a legkeményebb téllel nézhet szembe Oroszország inváziójának 2022. február 24-i kezdete óta, mivel Moszkva továbbra is nagy erőkkel támadja az ország létfontosságú energiainfrastruktúráját – mondta a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
Oroszország továbbra is rakétacsapásokat hajt végre Ukrajna alapvető energetikai infrastruktúrája ellen, ami miatt az ország a legkeményebb tele elé nézhet az invázió kezdete óta
– jelentette ki Mark Rutte, aki a katonai szövetség brüsszeli székházában tartott megbeszélést Alexander Stubb finn elnökkel.
Fotó: Dursun Aydemir / Forrás: AFP
Közös sajtótájékoztatójukon Rutte hangsúlyozta: a NATO-nak többet kell tennie Ukrajna megsegítéséért.
Minél több katonai támogatást adunk Ukrajnának, annál gyorsabban fog véget érni ez a háború
– fogalmazott a NATO-főtitkár, majd felszólította a szövetségeseket, hogy fokozzák az Ukrajnának szánt támogatásukat. Kijelentette, hogy további katonai segély megadását fogja szorgalmazni Ukrajna védelmi kapacitásának erősítésére.
Az ukránoknak „továbbra is szükségük van a támogatásunkra, ez teljesen egyértelmű. Szükségük van rá úgy most, mint később”
– hangsúlyozta.
Rutte elismerte, hogy a csatatéren kialakult helyzet „nehéz”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz haderő rendkívül magas emberáldozatot szenved el: naponta több mint ezer az orosz halott vagy sebesült. Emlékeztetett: múlt heti beiktatását követő első hivatalos külföldi útja Ukrajnába vezetett, hogy mint új NATO-főtitkár biztosítsa Kijevet a szövetségesek támogatásáról.
Alexander Stubb beszédében felszólította a NATO-szövetségeseket, köztük kiemelve az Egyesült Államokat, hogy oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve Kijev számára Oroszországon belüli célpontok támadását.
Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy ne egy kézzel a háta mögött kelljen megvívnia ezt a háborút
– jelentette ki a finn elnök.
Az ukrán hatóságok őrizetbe vették a Kreml egyik háborúpárti ideológusát
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) külföldi hatóságokkal és az ukrán határőrséggel együttműködve őrizetbe vette Dmitrij Csisztyilint, a Kreml Ukrajna elleni agressziójának egyik ideológusát – hozta nyilvánosságra kedden honlapján az SZBU és az ukrán főügyészség.
Fotó: Sergei Chuzavkov / Forrás: AFP
Ha bűnösnek találják az ellene felhozott vádpontok alapján, a közlemény szerint
akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat, és elkobozhatják a vagyonát.
Az SZBU közlése szerint a férfi Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója, aki Szergej Glazjev munkatársaként aktívan részt vett a Krím, valamint a donyecki és a luhanszki régiók elfoglalását támogató orosz tájékoztató kampányok előkészítésében. 2016 és 2024 között elemző anyagokat készített a Kreml számára, amelyek igazolták a fegyveres agressziót, és hozzájárultak Ukrajna megszállt területeinek az Oroszországi Föderációba való integrálásához.
A férfi ezenkívül külföldön is aktívan támogatta a Kreml érdekeit, egyebek mellett választási folyamatokba való beavatkozást szervezett Kelet- és Közép-Európában, hogy ezáltal csökkentse Ukrajna nyugati támogatását. Emellett Csisztyilin rendszeresen részt vett külföldön kerekasztal-beszélgetéseken, amelyeken az ukrán közvélemény képviselőjének kiadva magát Kreml-narratívákat terjesztett úgyszintén azzal a szándékkal, hogy aláássa Ukrajna nyugati támogatását – közölte az SZBU.
Csisztyilint az egyik ilyen fórumot követően Moldovában fogták el a bűnüldöző szervek, amelyek átadták őt az ukrán hatóságoknak. Jelenleg őrizetben van, és Ukrajna büntető törvénykönyvének két cikke alapján hazaárulással és Oroszország fegyveres agressziójának igazolásával gyanúsítják.
London újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen vegyi fegyvernek minősülő harceszközök bevetése címén
Újabb szankciókat jelentett be kedden a brit kormány Oroszország ellen azzal az indokkal, hogy
az orosz hadsereg vegyi fegyvernek minősülő harceszközöket vetett be az ukrajnai hadszíntéren.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az orosz fegyveres erők is nyíltan beismerik, hogy veszélyes vegyszereket tartalmazó fegyvereket alkalmaznak Ukrajnában. Ezek közé tartoznak olyan harceszközök, amelyek hatóanyaga megegyezik a tömegoszlatáshoz használt rendfenntartó eszközök összetevőivel, emellett több beszámoló érkezett a fullasztó hatású klórpikrin használatáról is.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
A tárca hangsúlyozza, hogy
ezt a vegyi hatóanyagot az első világháborúban vetették be először.
A londoni külügyi közlemény szerint Oroszország figyelmen kívül hagyja a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt, és ezzel súlyosan megsérti a nemzetközi jogot.
A minisztérium felidézi, hogy
orosz ügynökök 2018-ban az angliai Salisbury városában Novicsok idegmérget is bevetettek, és ugyanezt a hatóanyagot használták 2020-ban Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető ellen.
A Salisburyben történt incidens felidézésével a tárca arra utal, hogy 2018 márciusában a délnyugat-angliai városban Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal megpróbálták megölni az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, Szergej Szkripalt - aki kettős ügynökként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott -, és lányát, Julija Szkripalt, aki látogatóban volt apjánál.
Mindkettőjüket hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, de felépültek, és azóta ismeretlen helyen tartózkodnak.
London gyanúja szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban soha nem ismerte el, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.
A brit kormány még ugyanabban az évben kiutasított 23 orosz diplomatát hírszerzési tevékenység címén.
Keddi tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium bejelentette, hogy
beutazási és nagy-britanniai tartózkodási tilalommal, valamint vagyonzárolást is tartalmazó pénzügyi szankciókkal sújtotta az orosz védelmi minisztérium sugár-, vegy- és biológiai védelmi egységének teljes állományát, köztük Igor Kirillovot, az egység vezetőjét, valamint az orosz védelmi tárca több tudományos és kutatóintézetének tagjait.
A hivatalos brit meghatározás szerint a vagyonzárolás fogalomkörébe tartozik, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan nagy-britanniai pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy birtokában vannak, ellenőrzése alatt állnak vagy számára anyagi előnyt biztosítanak.
Oroszország csapást mért Harkivra, sok sérült
Újabb csapást mért kedden Oroszország Ukrajna második legnagyobb városára, a keleti országrészben lévő Harkivra, a legutóbbi információk szerint 21-en sérültek meg, köztük egy 16 éves tinédzser – közölte Ihor Teherov, a város polgármestere.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a megyeszékhely ipari negyedében egy magánvállalkozás épületére mértek csapást. A romok alatt még lehetnek emberek. Tájékoztatása szerint még nem állapították meg, milyen típusú fegyverrel támadtak az orosz erők.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye ügyészi hivatala arról adott hírt, hogy hajnalban az orosz légierő csapást mért Jeszmany térségében. A támadás következtében saját otthonában életét vesztette egy házaspár: egy 38 éves férfi és egy 35 éves nő.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során 172 katonai összecsapás volt a fronton, többségük Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurahove térségében.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 663 ezret. Hétfőn az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 47 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 43 drónt.
Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen közölte, hogy az oroszok idén már több mint 180 ezer tonna Ukrajnától ellopott gabonát exportáltak az általuk megszállva tartott Mariupol város kikötőjén keresztül. „Oroszország – agressziója részeként – továbbra is felhasználja az élelmiszereket. Ezen felül ideiglenesen megszállt ukrán területeket fosztanak ki, hogy az ellopott pénzből finanszírozzák hódító háborújukat” – jelentette ki. A kormányfő szerint magától értetődően „az orosz gazdasági terror lesz az Ukrajna elleni orosz agresszióval foglalkozó különleges törvényszék munkájának egyik irányvonala”.
Két donyecki település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Az orosz hadsereg elfoglalta Zorjane Perse és Zolota Niva települést a donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyben számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 16, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a kétszázat.
A tárca tájékoztatása szerint az orosz hadsereg Kinzsal hiperszonikus rakétákkal mért csapást ukrán repülőterekre. Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel mások mellett egy lőszerszállító konténerhajót, egy drónokat gyártó és tároló létesítményt, három tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és ugyancsak három vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 49 repülőgép típusú drónt.
Moszkva szerint a kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk alatt több mint 21 250 embert, 136 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 891 páncélozott harcjárművet, 589 gépkocsit, 177 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy Kurszk megyében az ukrán betörés következtében több mint háromszáz polgári lakos szenvedett sérüléseket, és mintegy 70 életét vesztette. Hangot adott véleményének, miszerint az áldozatok száma ezzel messze nem teljes.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Herszon megyében kilenc orosz ellenőrzés alá került települést 41 belövés ért.
A krími Feodoszijában, ahol hétfőn tűz ütött ki egy olajtárolóban, a lángok keddre 2500 négyzetméterre terjedtek ki. A környékről 1047 lakost telepítettek át ideiglenes szállásra.
Oroszország elleni szankciós jogi keret létrehozását jelentette be az Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsa kedden új, Oroszország elleni szankciós jogi keret létrehozását jelentette be, a lépést Moszkva külföldre irányuló destabilizációs tevékenységével indokolta.
A testület közleménye szerint a keret lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy olyan természetes vagy jogi személyeket szankcionáljon, akik – az orosz kormánnyal együttműködve – uniós tagállamok, egyéb országok, illetve nemzetközi szervezetek biztonságát és függetlenségét fenyegetik, valamint alapvető értékeik aláásását célozzák.
A jogi keret segítségével az EU emellett hatékonyabban tud majd kezelni olyan hibrid fenyegetéseket, mint például a választási folyamatokba történő beavatkozás és a demokratikus intézmények működése elleni támadások, valamint a gazdasági tevékenységek elleni szabotázsakciók és a kritikus infrastruktúrát fenyegető kockázatok. Hatékonyabban tud továbbá fellépni a hamis információk, illetve a külföldről érkező manipulációs kísérletek, rosszindulatú kibertevékenységek, továbbá a migráció fegyverként történő felhasználása ellen – olvasható a közleményben.
A keret értelmében szankcióval sújtott személyek ellen vagyonbefagyasztás kezdeményezhető, természetes személyek pedig beutazási tilalommal is sújthatók, beleértve az EU-n történő áthaladási tilalmat is.
Az ukrán légvédelem csaknem minden orosz drónt lelőtt
Az orosz hadsereg 19 drónnal és két rakétával támadta Ukrajnát keddre virradóra, az ukrán légvédelem egy híján minden drónt lelőtt – közölte kedden reggel az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz erők a megszállt Krím félszigetről két Iszkander-M ballisztikus rakétával csapást mértek Odessza megyére, és további 19 drónnal támadták Ukrajnát az oroszországi Krasznodari határterületen fekvő Primorszko-Ahtarszk városából.
Az ukrán légvédelemnek 18 drónt sikerült megsemmisítenie, egy pedig visszafordult az orosz légtér irányába. A célpontokat Odessza, Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Vinnyica és Ternopil megye fölött semmisítette meg az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei. Károkról, áldozatokról nem szól a jelentés.
A légitámadás idején tűz ütött ki egy toronyházban az Odessza megyei Csornomorszk városában – jelentette szemtanúk állításaira hivatkozva az Ukrainszka Pravda hírportál, anélkül, hogy károkról vagy áldozatokról beszámolt volna.
Dél-koreai védelmi miniszter: Phenjan feltehetően csapatokkal is támogatni fogja az orosz erőket Ukrajnában
A Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés elmélyülésének legújabb jeleként Észak-Korea feltehetően beveti Ukrajnában reguláris hadseregének egy részét az orosz erők oldalán – közölte kedden Kim Jonghjon dél-koreai védelmi miniszter.
Parlamenti meghallgatásán a tárcavezető azt mondta, az Oroszország és Észak-Korea között a nyáron aláírt stratégiai megállapodás katonai szövetség létrejöttére utal, amely alapján „nagyon valószínűnek” tartja az észak-koreai katonai egységek ukrajnai bevetését.
A kijelentés előzménye a Kyiv Post című angol nyelvű ukrán internetes újság múlt heti, hírszerzési forrásokra hivatkozva közölt beszámolója, amely szerint hat észak-koreai tiszt meghalt, három másik pedig megsebesült egy október 3-i ukrán rakétacsapásban az orosz erők által megszállt kelet-ukrajnai területen, Donyeck közelében.
Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen fejlesztette kapcsolatait Moszkvával. A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról legutóbb szeptember közepén folytak tárgyalások, akkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadta észak-koreai kollégáját, Csve Szonhit az orosz fővárosban. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető pedig júniusban írt alá átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotot hirdet. Kim Dzsongün az egyeztetésen teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat.
Fotó: Marko Ivkov / Forrás: MTI/AP
Több ezer francia katona érkezhet a szomszédunkba
A francia hadsereg jövő májusban kulcsfontosságú próbatétel elé néz, mely során bizonyítania kell, hogy képes gyorsan reagálni egy esetleges orosz fenyegetésre. Ezrek mozgósítása és Romániába vezénylése a feladat, mindössze tíz nap alatt – írja a Magyar Nemzet a Politico cikkére hivatkozva.
Emmanuel Macron francia elnök már korábban is a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt, most gyakorlati lépések követik a szavakat. Párizs az oroszokkal szemben összecsapásra készül.
Az elmúlt években a francia szárazföldi erők „mélyreható átalakuláson” mentek keresztül, hogy felkészüljenek egy olyan intenzív konfliktusra, mint amilyen az ukrajnai háború.
Itt van Zelenszkij beismerése, a Nyugat dönt Ukrajna sorsáról
Ukrajna vezetése úgy döntött, hogy nyilvánosan megosztja a győzelmi tervét minden potenciális partnerrel. Mint kiderült, a terv az ország jövőjét és a háború befejezését célozza meg. Erről beszélt a videóüzenetében az ukrán elnök – írja a Magyar Nemzet.
Arra kérjük partnereinket, hogy határozzák meg álláspontjukat: hogyan látják ennek a háborúnak a végét, Ukrajna szerepét a globális biztonsági architektúrában, és azokat a közös lépéseket, amelyekkel ez a háború véget érhet
– mondta a kijevi vezető.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5258-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3838-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
