Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik

Amerikai külügyminiszter: várhatóan már a napokban bevetik az észak-koreai katonákat

Az Egyesült Államok arra számít, hogy már a napokban bevethetik az észak-koreai katonákat az ukrán csapatok ellen – közölte csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Mint mondta, eddig ugyan nem figyeltek meg összecsapást észak-koreai és ukrán katonák között, de „abból indulnak ki, hogy ez a napokban már megtörténhet”. Kiemelte:

A tárcavezető egyben figyelmeztetett, hogy legitim katonai célpontok lesznek, ha bekapcsolódnak a harci tevékenységbe.

Blinken minderről Lloyd Austin védelmi miniszterrel és dél-koreai hivatali partnereikkel közösen tartott washingtoni sajtótájékoztatóján beszélt.

Az amerikai külügyminiszter szerint az észak-koreai katonák tüzérségi eszközök és pilóta nélküli repülőeszközök kezeléséhez és alapvető gyalogsági műveletek végrehajtásához kaptak kiképzést, ami szerinte azt jelenti, hogy bevetésre szánják őket a frontvonalakon.

Mint mondta, dél-koreai kollégáikkal több lehetőséget is megvitattak arra, miként tudnának válaszolni.

Blinken úgy vélte, hogy

Az amerikai diplomácia vezetője szerint Kínának az egész nemzetközi közösséggel együtt követelnie kell, hogy Észak-Korea hagyjon fel provokációival. Hozzátette, hogy a héten „erőteljes beszélgetést” folytattak Pekinggel.

A dél-koreai hírszerzés korábban arról számolt be, hogy az észak-koreai csapatok orosz egyenruhákat kaptak és hamis személyazonosságot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságát fejezte ki szövetségesei reakciói miatt. A KSB dél-koreai tévécsatornának adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a Nyugat válasza „a nullával ér fel”. Egyben úgy fogalmazott, hogy meglepte Kína hallgatása az ügyben. Szerinte Oroszország a nyugati országok reakcióit próbálja kipuhatolni, és lanyha válasz esetén további észak-koreai katonákat küldhet Ukrajna ellen.

Petr Fiala hibának tartja Robert Fico fellépését az orosz televízióban

A cseh kormányfő hibának tartja, hogy szlovák partnere, Robert Fico interjút adott az orosz állami televíziónak.

A Deník.cz napilap internetes változatában csütörtökön megjelent beszélgetésben Petr Fiala azt mondta, hogy abszolút nem ért egyet a szlovák kormányfő kijelentéseivel sem, például azzal, hogy Ukrajna támogatása az Európai Unió tagállamai részéről csak a háború meghosszabbítását szolgálja.

Robert Fico fellépését a Rosszija-1 orosz állami televízióban a szlovák ellenzék is bírálta és szégyennek nevezte.

Petr Fiala azt mondta, hogy véleménye az ukrajnai háborúról teljes mértékben ellentétes Robert Fico véleményével. „A Nyugat erről a helyzetről nem tehet, a bűnös egyértelműen Oroszország, ezt talán mindenki látja. Oroszország az agresszor, megsértette az összes nemzetközi megállapodást, a nemzetközi rend minden szabályát. Ezt bármi módon megkérdőjelezni és gyengíteni szerintem teljes mértékben elfogadhatatlan” – fejtette ki a cseh politikus.

A cseh kormányfő hibának minősítette, hogy Robert Fico interjút adott az orosz televíziónak. „Az, amit ott mond, nem olyasmi, amin valami érdekeset vagy igazat látnék” – jegyezte meg. Fiala hozzátette: igyekszik óvatosan fogalmazni, mert nem szeretne újabb árnyékot vetni a jó cseh–szlovák viszonyra. „Ugyanakkor nem hunyhatjuk be a szemünket azelőtt, hogy kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekben eltérő a véleményünk” – szögezte le.

A cseh kormány a külpolitikai kérdésekben megmutatkozó nézeteltérések miatt tavasszal felfüggesztette a cseh–szlovák kormányközi konzultációkat. Pozsonyban Prága döntése bírálatokat váltott ki. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter néhány napja úgy nyilatkozott, hogy még nem jött el az ideje a kormányközi konzultációk felújításának.

Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik

Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között, amely „sok mindent tartalmaz a félreértések eloszlatására, illetve a jelen, a jövő és a múlt kihívásaira való válaszadásra” – közölte egy nappal a találkozót követően az Ukrinform hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy ne merüljön fel a kisebbségek kérdése, majd pontosított: „a kérdést fel lehet vetni, de gyorsan meg kell oldani, hogy ne legyenek problémák államaink között. Nagyon pozitívan látjuk ezt a kérdést”.

Az ukrán elnök kijelentette: a biztonsági kérdések részét képezik ennek a dokumentumnak.

Zelenszkij hangsúlyozta:

 – hangsúlyozta az elnök.

Az ukrán elnök csütörtökön Ungváron meglátogatta azt a klinikai központot, ahol az ukrajnai Donyeck, Harkiv és az oroszországi Kurszk megyei harcokban megsebesült ukrán katonák rehabilitációja történik, és állami kitüntetéseket adott át számukra.

Zelenszkij találkozott a Harkivból, Melitopolból, Dnyipróból és Nyikopolból áttelepült vállalkozások képviselőivel is – közölte az államfő hivatalos Telegram-csatornájára hivatkozva az Ukrinform. Zelenszkij kifejtette: nagyon fontos, hogy a vállalkozások és a munkavállalók Ukrajnában maradjanak és „segítsék Ukrajnát abban, hogy ebben az időszakban megőrizze stabilitását”.

Az Ukrinform által idézett adatok szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 350 vállalkozás települt át Kárpátaljára a háborús övezetből és az ideiglenesen megszállt területekről, a többségük Ungvár, Beregszász és Munkács környékére.

Amerikai ENSZ-diplomata: már mintegy 8000 észak-koreai katonát vezényelhettek a kurszki régióba

Az Egyesült Államoknak arra utaló értesülései vannak, hogy „már most” mintegy 8000 észak-koreai katonát vezényelhettek az oroszországi Kurszk régióba – közölte csütörtökön Robert Wood helyettes amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

„Volna egy tiszteletteljes kérdésem orosz kollégámhoz: Oroszország továbbra is fenntartja, hogy nincsenek észak-koreai katonák a területén?” – vetette fel Wood. A kérdésre az orosz ENSZ-nagykövet nem válaszolt.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője ugyanakkor kijelentette, Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajnában megismétlődhessen az eredetileg a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások nyomán kialakult helyzet, illetve a frontvonalak befagyasztása, hogy Volodimir Zelenszkij elnök vezette Ukrajna erőre kaphasson.

„Szeretném azonnal felhívni a figyelmet arra, hogy a minszki megállapodások forgatókönyvének semmiféle megismétlődése nem lesz, ahogy a frontvonalak befagyasztása sem annak érdekében, hogy Zelenszkij rezsimje benyalogathassa sebeit. Ugyanúgy nem lesz Ukrajna NATO-csatlakozása sem ilyen, sem olyan formában. A különleges katonai művelet minden célkitűzése, ideértve Ukrajna demilitarizálását és nácitlanitását, változatlanul érvényben marad” – szögezte le az orosz diplomata.

Ukrán légideszant: a kurszki műveletben megsemmisítettek három orosz helikoptert és sok drónt

A kurszki hadművelet augusztusi kezdete óta az ukrán légvédelmi egységek 149 orosz légi támadó fegyvert semmisítettek meg, köztük három katonai helikoptert – közölte csütörtökön az ukrán fegyveres erők légideszant rohamcsapatainak sajtószolgálata a közösségi oldalakon.

A közleményben kifejtették, hogy a légideszant rohamerők légvédelmi egységei eddig összesen 149 ellenséges légi célpontot semmisítettek meg az oroszországi kurszki területen, ebből két Ka-52 harci és egy Mi-8-as szállító-harci helikoptert, valamint 146 különböző típusú drónt.

Háromra nőt a kelet-ukrajnai Harkiv elleni éjszakai orosz légicsapás halálos áldozatainak száma, a sebesülteké pedig 36-ra – közölte a katasztrófavédelmi szolgálat. Közleményükben hozzátették, hogy egy 15 éves fiú holttestét emelték ki a kilencemeletes lakóépület lerombolt részének romjai alól. Még tartanak a mentési munkálatok és a romok elszállítása.

Litvánia segélycsomagot adott át Ukrajnának

Litvánia katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának, amely elektromos generátorokat, aknákat és lőszert tartalmaz – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál a litván védelmi minisztérium közleményére hivatkozva. A tárca kiemelte, hogy ezt a segélycsomagot az ukrán fegyveres erők téli felkészülésére nyújtotta. 

A leghevesebb harcok Donyeck megyében zajlanak

Vadim Filaskin, a keleti Donyeck megye kormányzója közzétette csütörtökön, hogy előző nap öt civil vesztette életét és három sebesült meg orosz támadások következtében.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt 145 katonai összecsapást rögzítettek a fronton. Az orosz hadsereg 11 rakéta- és 83 légicsapást hajtott végre Ukrajna területén. 

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 695 ezret, az ukrán erők szerdán egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 58 tüzérségi és nyolc légvédelmi fegyvert, valamint 84 drónt semmisítettek meg.

Az ukrán média helyreállítását tervezik a hadiállapot lejárta után 

Mikola Tocsickij ukrán kulturális miniszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek elmondta: Ukrajna azt tervezi, hogy a hadiállapot lejárta után felhagy a központilag egységesített hírműsor támogatásával, amelyet az ukrán televíziók Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. februári kezdete óta egy időben és ugyanazzal a tartalommal sugároznak. A miniszter szerint az ukrán tisztségviselők figyelembe vették az Európai Bizottságnak az „Egységes Hírek” című műsorra vonatkozó ajánlásait, amelyek szerint Ukrajnának dolgoznia kell a pluralista médiakörnyezet helyreállításán.

– mondta a miniszter.

A donyecki Jaszna Poljana elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 19, a kurszki régióban pedig négy ellentámadást vert vissza, valamint egy fegyveres határsértési kísérletet is, Novij Puty község közelében. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2200, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több üzemanyag- és lőszerraktárt, két harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 95 repülőgéptípusú drónt.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a Pervij Kanal állami tévécsatornán azt mondta, hogy orosz hadsereg gyorsan halad Kupjanszk felé.

 – mondta.

A Kupjanszktól mintegy 20 kilométerre fekvő Kruhljahivka elfoglalását szerdán jelentette be az orosz védelmi minisztérium.

Kurszk irányában a orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett négy páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 28 600 embert, 180 harckocsit, 101 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1059 páncélozott harcjárművet, 768 gépkocsit, 248 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS- és hat MRLS-típusút.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Kijev minden kezdeményezése arra korlátozódik, hogy bevonja a nyugati országokat konfliktusba.

„Úgy tűnik, minden béketerv, minden győzelmi terv, legyen az titkos vagy nem titkos, mind arra fut ki, hogy Kijev mielőbb fülig belerántsa a nyugati országokat a háborúba, és legitimálja ezt. Tulajdonképpen minden trükknek ez a végső célja” – mondta Peszkov.

Menczer Tamás: azonnal abba kell hagyni a háborús cselekményeket

Orosz zászló lobog Kruhljakivka felett

Az orosz hadsereg újabb stratégiai fontosságú települést foglalt el Ukrajna keleti részén. A hírt az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján tette közzé, részletezve a legfrissebb hadműveleti sikereiket – írja a Magyar Nemzet.

A sikeres offenzíva eredményeként az orosz katonák kitűzték hazájuk lobogóját a település tévétornyára, ezzel is jelezve az új fennhatóságot a régióban.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye nem tér ki az esetleges veszteségekre vagy az ukrán ellenállás mértékére.

Magyarországon gyártottak volna külföldiek lőszert az ukrán frontra

Komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentő esetre derült fény, miután a napokban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén tájékoztatást adtak a titkosszolgálati vezetők arról, hogy a hazai hadianyaggyártó kapacitással kapcsolatosan fokozott törekvések észlelhetők – írja a Magyar Nemzet.

Sas Zoltán, a testület jobbikos elnöke a lap kérdésére elmondta, a szövetségi rendszeren belüli, illetve azon kívüli külföldi állampolgárok igyekeztek egy magyar hadiipari létesítményben döntő befolyást, vagyis tulajdont szerezni és a termelést a saját irányításuk alá vonni. – A szolgálatok által feltárt ügyben konkrétan lőszer, lőpor és robbanóanyag gyártását tervezték, amit aztán az ukrajnai háborús övezetbe szállítottak volna – tette hozzá.

Hazánk nyilván a magyar vállalat külföldi érdekeltségbe kerülését követően sem szállított volna fegyvert Ukrajnának, ám mindenképp kényes helyzet alakulhatna ki, ha Magyarországon gyártott fegyverek kerülhetnének a frontra – jegyzi meg cikkében a Magyar Nemzet.

Harkivban halálos áldozatai vannak az éjszakai támadásoknak

Az orosz hadsereg nyolc rakétával és 43 drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradóra, a légvédelem két rakétát és 17 drónt lelőtt, további 23 eltűnt a radarokról, Harkivban ketten meghaltak, 34-en pedig megsebesültek egy lakóépületet ért bombatalálat miatt – közölte az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint az éjjel az orosz erők megtámadtak egy hidat a Dnyeszter torkolatánál, az Odessza megyei Zatokában. Két ballisztikus rakétát lőttek ki az oroszországi Rosztov megyéből a Donyeck megyében található Kramatorszkra, valamint nyolc levegő-föld rakétát repülőgépekről, a Fekete-tenger irányából. Ezenkívül 43 drónt indítottak az oroszországi Kurszk és Orjol térségéből.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon azt közölte, hogy Harkiv Szaltyivszkij kerületében irányított légibomba csapódott egy többszintes panelépületbe. A találat következtében az épület egyik lépcsőháza csaknem teljesen leomlott. Az előzetes adatok szerint két ember, közöttük egy 11 éves kisfiú meghalt, 34-en megsebesültek.

Kijevet októberben huszadik alkalommal támadták az orosz erők a levegőből – közölte a fővárosi katonai közigazgatás. A légvédelem az összes drónt megsemmisítette, a lehulló roncsdarabok kisebb károkat okoztak, személyi sérülés a fővárosban nem történt.

Észak-Korea interkontinentális rakétával hajtott végre kísérletet Phenjan interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtott végre tesztkilövést csütörtökön; a Keleti-tenger irányába indított, feltehetően új fejlesztésű eszköz teljesítménye felülmúlta a korábbi észak-koreai rakétakísérletek mutatóit – jelentette a japán és a dél-koreai védelmi tárca. Phenjan megerősítette a sikeres rakétateszt tényét és közölte, hogy a csütörtöki kísérlet felülmúlta „közelmúltbeli stratégiai csapásmérő képességének rekordjait”, valamint bizonyította a „világ leghatékonyabb stratégiai elrettentő erejének hitelességét”. Kim Dzsongün észak-koreai vezető a védelmi tárca közleménye szerint a helyszínen tekintette meg a kilövést, amelyet országa elszántságát demonstráló, az ellenséges lépésekre adott „megfelelő” katonai válasznak nevezett. Szöul és Tokió arra hívta a figyelmet, hogy a szomszédos országok légvédelmének elkerülése miatt nagy ívben, magas pályán repülő eszköz az Észak-Korea által valaha indított rakéták közül a leghosszabb időt töltötte a levegőben. A rakéta 86 percet repült több mint 7000 kilométeres maximális magasságban, ami felülmúlja a korábbi észak-koreai rakétakísérletek adatait. Phenjan a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottságának közleménye szerint egy új, szilárd hajtóanyaggal működő, az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére tervezett nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelhetett. Hozzáfűzték: Észak-Korea részben jövőbeli tárgyalási pozíciójának megerősítése céljából időzítette a kísérletet az amerikai választások előtti napokra. A rakétaindítást Dél-Korea és Japán mellett az Egyesült Államok is elítélte. Sean Savett, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője kijelentette, hogy Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is súlyosan megsértette, valamint „szükségtelenül növeli a feszültséget, és a térség biztonságának destabilizálását kockáztatja” a rakétaindítással. Észak-Korea utoljára tavaly decemberében indított olyan, nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát – a szilárd hajtóanyagú Hvaszong-18-at –, amelyet az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére terveztek.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 5838-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5256-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szerdán: