NATO-főtitkár: Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba

Holland terrorelhárítás: Oroszország és Kína fokozza a Hollandia elleni kibertámadásokat

Oroszország és Kína fokozza, és egyre jobban kiszélesíti a Hollandia és szövetségesei elleni kibertámadásait – írta az NlTimes hírportál hétfőn a holland terrorelhárító ügynökség (NCTV) jelentésére hivatkozva.

Pieter-Jaap Aalbersberg, a szervezet főkoordinátora szerint az olyan „agresszív” országok, mint Oroszország és Kína, egyre szélesebb kiberfegyver-arzenált használnak, és egyre gyakrabban bérelnek fel cégeket és aktivista hackereket illegális tevékenységük előmozdítása céljából.

Felhívta a figyelmet, hogy az állami kiberkampányok üteme és összetettsége növekszik, többféle kibertámadást alkalmaznak egymással kombinálva, vagy más típusú támadásokkal – például dezinformációs kampányokkal együtt. „Aki ez ellen védekezni akar, annak meg kell vizsgálnia ezeknek a támadásoknak az összefüggéseit és a kockázatok összessége által jelentett szélesebb körű fenyegetést” – tette hozzá.

Rámutatott arra is, hogy Kína eddig elsősorban a kémkedésre összpontosított, jelenleg azonban készen áll arra, hogy megvalósítsa szabotázsprogramjait. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy tavaly májusban a kínai állam által támogatott hackerek kémkedtek az Egyesült Államok kiemelten fontos katonai infrastrukturális létesítményei után.

„Európának még nem kellett ezzel foglalkoznia, de a gyors technológiai fejlődés miatt a kínai szabotázsprogramok potenciális fenyegető tényezővé válhatnak Hollandiára nézve az elkövetkező években” – hívta fel a figyelmet.

Románia törvénytervezetet dolgozott ki a légterét megsértő drónok és repülők elleni védekezésre

A román védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy az ország hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.

A MAPN honlapján közvitára bocsátott, a portál által idézett jogszabály olyan esetekre vonatkozóan szabályozza a román, illetve az ország területén szolgálatot teljesítő NATO-szövetséges erők teendőit, amelyekben a román légtérbe engedély nélkül repülnek be – pilóta által vezetett vagy távirányított – légi járművek, vagy tiltott térségbe repülnek be vagy csak lekapcsolják azonosító berendezésüket, a MAPN engedélye nélkül fényképeznek, közvetlen veszélyt jelentenek a katonai létesítményekre vagy a közlekedési infrastruktúrára.

A tervezet a pilóta által irányított légi járművekre is kiterjed: legvégső esetben ezekre is tüzet nyithat a hadsereg, ha azok romániai célpontokat támadnak, vagy román légtérből támadnak az ország határain kívüli célpontokat, illetve ha támadásra készülnek, vagy ha nem engedelmeskednek, agresszív magatartást tanúsítanak. Az elfogók ilyen esetekben előbb figyelmeztető, majd megsemmisítő tüzet nyithatnak a román légteret megsértő repülőre.

A MAPN mindeddig a fennálló joghézaggal magyarázta azt, hogy miért nem avatkozik be a román hadsereg, amikor orosz drónok repülnek be a román légtérbe – emlékeztetett a Digi24.ro. Korábban az ukrán katonai vezetés is azt kérte Romániától, hogy semmisítse meg a légterét megsértő vagy ahhoz közeledő orosz drónokat, ugyanis a dunai ukrán folyami kikötők elleni légitámadásoknál szerintük az orosz drónokat szándékosan vezetik úgy, hogy azokat az ukrán légvédelem csak a román légteret megsértve lőhesse le.

A román hadsereg mozgásterét korlátozó joghézagról Virgil Balaceanu tartalékos tábornok – aki korábban Románia képviselője volt a NATO brüsszeli parancsnokságán – az Adevarul című portálnak elmagyarázta, hogy az alapvető gond az irányítás nélkül sodródó, sérült drónok, vagy éppenséggel a román légteret „balesetszerűen” megsértő, nem Románia ellen kilőtt lövedékek semlegesítésével van.

A hatályos törvények szerint a hadsereg csak katonai objektumok védelmében vagy lőtereken – gyakorlatozás céljából – nyithat tüzet. Ugyan a légtérvédelmi járőrözést végző harci repülők adott körülmények között lelőhetik az elfogott, parancsaiknak nem engedelmeskedő, légtérsértő repülőket, de a többlépcsős eljárásra egyszerűen nincs idő, amikor egy „eltévedt” drón behatol a román légtérbe – magyarázta a tartalékos tábornok.

– olvasható a MAPN törvénytervezetének indoklásában.

Az ukrajnai háború kezdete óta több esetben zuhantak le – akár több tíz kilométernyire a határtól – román területen az ukrán légvédelem által lelőtt orosz drónok, az utóbbi napokban pedig több esetben a Fekete-tenger felől érkező, a szárazföld fölé mélyen berepülő, azonosítatlan légi célpontok miatt riasztották a román vadászgépeket.

Ukrán hadsereg: eddig háromezer észak-koreai katonát vezényeltek az oroszországi Kurszk megyébe

Helyi lakosoktól származó információk szerint eddig már több mint háromezer észak-koreai katonát vezényeltek képzésre az oroszországi kurszki területre – közölte hétfőn az ukrán különleges erők égisze alatt működő Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ).

– írta honlapján a CNSZ.

„Egyelőre nem tudni pontosan, mikor küldik a KNDK-ból érkezett katonákat közvetlenül a harci övezetbe, azaz meddig tart képzésük a kurszki régióban. A katonák tartózkodási helye azonban ismert” – fűzte hozzá a központ.

Vadim Misznik, a Sziverszk ukrán műveleti csapatcsoport szóvivője egy hétfői tévéműsorban közölte, hogy az ukrán katonák egyelőre nem találkoztak észak-koreaiakkal.

Ursula von der Leyen: az észak-koreai katonai segítség Oroszországnak a globális békét veszélyezteti

Az, hogy Észak-Korea egyre gyakrabban és egyre jelentősebb katonai segítséget nyújt Oroszországnak, az Ukrajna elleni háború jelentős eszkalációját jelenti, és veszélyezteti a globális békét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Jun Szogjol dél-koreai elnökkel. A beszélgetés során a bizottsági elnök azt mondta: az Európai Unió aggodalmát fejezi ki az orosz–észak-koreai katonai együttműködés elmélyülése miatt, ami – mint kiemelte – arra bátoríthatja Phenjant, hogy tovább növelje a feszültséget a Koreai-félszigeten.

Von der Leyen biztosította a dél-koreai elnököt, hogy az Európai Unió kész aktívan együttműködni Dél-Koreával és más hasonló gondolkodású partnerekkel a növekvő biztonsági fenyegetések kezelése érdekében.

Szöuli hivatalos tájékoztatás szerint Jun Szogjol a telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta az uniós bizottság elnökét, hogy információik szerint az észak-koreai csapatok tényleges háborús bevetése Ukrajnában a vártnál hamarabb megtörténhet. Közölte, hogy

Jun Szogjol, aki délelőtt a NATO főtitkárával is egyeztetett, reményét fejezte ki, hogy Mark Rutte vezetése alatt a katonai szövetség megkettőzi erőfeszítéseit az Oroszország és Észak-Korea közötti jogellenes együttműködés megfigyelésére és megakadályozására a szolidaritás és koordináció jegyében.

„Ez a jogellenes katonai együttműködés Oroszország és Észak-Korea között, amely alapvetően ássa alá a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, veszélyt jelent a békére a Koreai-félszigeten és világszerte” – fogalmazott.

Jun Szogjol az észak-koreai csapatok azonnali kivonását és a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés beszüntetését szorgalmazta. Ígérte továbbá, hogy az EU-val és tagállamaival közösen vizsgálják meg a lehetséges válaszintézkedéseket.

– fogalmazott.

A múlt héten Jun Szogjol közölte, Szöul fontolóra veheti, hogy fegyvereket adjon Ukrajnának, elmozdulva a humanitárius segélyek küldésének politikájától.

A donyecki Cukurine elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Cukurine községet – jelentette be hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírcsatorna adásában azt mondta, hogy orosz hadsereg a Krasznoarmejszk (ukrán nevén: Toreck) irányában a megerődített Hirnik és Szelidove település „megtisztítását” végzi éppen. Mint mondta, a „felszabadítást” bejelenteni a katonai tárca tiszte.

A hétfői orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 18, a kurszki régióban pedig hét ellentámadást vert vissza, további négy kísérlet elindítását pedig meghiúsította. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kétezer, Kurszk irányában pedig több mint 350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy tábori lőszerraktárt, egy harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és két vontatott tarackot, három francia HAMMER légibombát, két amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 120 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett hét páncélozott harcjárművet veszített el. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők 27 530 embert, 177 harckocsit, 98 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1020 páncélozott harcjárművet, 710 gépkocsit, 236 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek el, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kurszk megyében egy pilóta nélküli repülőgép két bombát dobott le egy személyautóra, amelynek két utasa életét vesztette. Voronyezs megyében két ipari létesítményt ért csapást, az egyikben két alkalmazott megsérült.

Lavrov: a nyugati katonák már régóta jelen vannak Ukrajnában

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában kuvaiti hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján azt mondta: az Oroszország és az Észak-Korea közötti együttműködésről szóló nyugati nyilatkozatok visszamenőleg próbálják igazolni, hogy „nyugati katonák már régóta jelen vannak Ukrajnában”.

– mondta a miniszter.

Ukrán elnök: Oroszország maga is sok oroszt ölt meg

Az orosz hadsereg maga is sok orosz mozgósított katonát ölt meg, azokat, akik féltek meghalni a harcokban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Times of India című lapnak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.

– mondta Zelenszkij az interjúban, amelyet közzétettek az ukrán elnök Youtube-csatornáján is. Kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna keleti részében „húsdarálóba küldi a katonáit”, és nem viszi el az elesetteket a csatamezőkről, szanaszét hagyja őket. Az augusztus 6-án elindított kurszki hadművelet során az ukrán egységek azt látták, hogy Oroszország még saját területét is támadja, és megöli a kurszki régió területén maradt civileket – állította.

Zelenszkij szavai szerint Oroszországnak mintegy 650 ezer katonája sebesült meg vagy halt meg Ukrajnában. Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői helyzetjelentésében viszont már azt írta, hogy hozzávetőleg a 690 ezret is meghaladja az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége.

Az államfő az interjúban kitért arra, hogy szerinte Narendra Modi indiai miniszterelnök egy lakossága és gazdasági befolyása tekintetében hatalmas ország vezetőjeként képes volna tenni az ukrajnai háború leállításáért. Zelenszkij kijelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancs Vlagyimir Putyin ellen önmagában nem javít a helyzeten, de jelentősen korlátozza az orosz elnök mozgását külföldön. „Önmagában a Nemzetközi Büntetőbíróság nem képes befolyásolni Putyint és támogatóit, de a nyugati vezetők, az ICC, az ENSZ, a G20 országcsoport együtt biztosan el tudja érni ennek a háborúnak a végét.” Mongóliáról szólva – ahol nem vették őrizetbe Putyint ottjártakor – kijelentette, hogy Ulánbátor magatartása az ország függetlenségének hiányát jelzi.

Vadim Misznik, a Sziverszk ukrán műveleti csapatcsoport szóvivője egy hétfői tévéműsorban közölte, hogy az ukrán csapatok egyelőre nem találkoztak észak-koreai katonákkal a fronton.

Irányított légicsapások érték Harkivot

A Harkiv megyei ukrán hatóságok közölték hétfőn, hogy előző este és éjjel az orosz erők irányított légibombákkal csapást mértek a megyeszékhely, Harkiv város több kerületére, a régióban lévő Csuhujiv városra pedig Tornádó-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel nyitottak tüzet. Az eddigi adatok szerint a támadásokban 21 ember sérült meg, köztük öt gyerek.

Egy 12 és egy 13 éves kislány pedig a szomszédos Dnyipropetrovszk megyében lévő Nyikopol városra mért orosz kamikazedrón-csapásban sebesült meg – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város polgármestere arról tájékoztatott, hogy hétfőre virradóan az orosz erők ismét a város központját ágyúzták, ami miatt két ember meghalt, négy pedig megsebesült, köztük egy 13 éves fiú.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közölte, hogy hétfőn egy orosz Sahid drón veszélyesen közel repült a hmelnickiji atomerőmű egyik energiablokkjához. A cég hozzátette, hogy az őszi-téli időszak beköszöntével az orosz csapatok fokozzák az ukrán atomerőművek elleni „energiaterrort”, ami újabb kockázatokat jelent a nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetése szempontjából.

A svájci elnök támogatja a svájci gyártmányú fegyverek reexportjára vonatkozó tilalom feloldását

A svájci elnök támogatja a svájci gyártmányú fegyverek reexportjára vonatkozó, a más országok által Ukrajnának történő továbbadást akadályozó tilalom felülvizsgálatát; 

„Úgy gondolom, hogy a svájci ipar érdekében előre kell lépnünk” – mondta a svájci elnök, aki megválasztását megelőzően a svájci államszövetség védelmi miniszteri pozícióját töltötte be.

„A tilalom nehézségeket okoz, mert egyes országok, mint például Hollandia, úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak Svájctól fegyvereket, mivel azokat nem adhatják tovább szabadon, és én ezt megértem” – tette hozzá.

„Ha problémánk lesz a fegyveriparban, az azt jelenti, hogy biztonságpolitikai problémánk is lesz, mert fontos, hogy rendelkezzünk a szükséges technológiával és a know-how-val” – mondta. Hozzátette, hogy Svájc – amely a globális konfliktusokban békeközvetítőként lép fel –

A stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint Svájc a régóta fenntartott semlegességi politikája ellenére 2022-ben a világ 14. legnagyobb fegyverexportőre volt. A svájci fegyvereladások 2023-ban visszaestek, a bírálók az ország semleges politikáját okolják ezért.

Amherd szerint Svájcnak többet kell befektetnie a biztonságba szerte Európában, és azt tervezi, hogy megerősíti kapcsolatait az ország partnereivel, köztük a NATO-val.

„Az elmúlt 30 évben Svájc nem fektetett eleget a védelmébe, ezért az országnak fel kell zárkóznia” – tette hozzá.

NATO-főtitkár: Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba

Megerősíthetem, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a kurszki régióba telepítették – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.

Mark Rutte sajtóértekezletén közölte, hétfőn Dél-Korea delegációja tájékoztatta az Észak-atlanti Tanácsot és más indiai- és csendes-óceáni partnereket, Ausztráliát, Japánt és Új-Zélandot Észak-Korea növekvő részvételéről Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

A NATO-főtitkár közölte: a katonai szövetség felszólítja Oroszországot és Észak-Koreát, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel az akciókkal, az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyülése ugyanis mind az indiai- és csendes-óceáni, mind az euro-atlanti biztonságot fenyegeti. Aláássa továbbá a békét a Koreai-félszigeten, és elmérgesíti a háborút Ukrajna ellen – hívta fel a figyelmet.

Rutte emlékeztetett: Phenjan már több millió lőszert és ballisztikus rakétát szállított Oroszországnak, ami – szavai szerint – aláássa a globális békét és biztonságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök cserébe katonai technológiát és egyéb támogatást nyújt Észak-Koreának a nemzetközi szankciók megkerüléséhez – mondta.

– fogalmazott.

A NATO-főtitkár véleménye szerint az észak-koreai csapatok bevetése Kurszkban az orosz elnök növekvő elkeseredettségének jele. Ezzel kapcsolatban közölte: több mint 600 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg eddig a háborúban. Oroszország nem tudja fenntartani Ukrajna elleni támadásait külföldi támogatás nélkül, az ukránok ugyanis – mint kiemelte – bátran, kitartóan és ügyesen harcolnak.

A szövetségesek hétfőn megvitatják az Ukrajnának szánt katonai támogatás további szükségességét, és szorosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását – tájékoztatott beszédében a NATO főtitkára.

Amerikai légvédelmi rakéták vásárlásáról állapodott meg Norvégia

Norvégia több mint négymilliárd korona (136 milliárd forint) értékben közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták beszerzéséről állapodott meg az amerikai hatóságokkal – jelentette be hétfőn a norvég hadsereg.

Bjoern Arild Gram norvég védelmi miniszter a közleményben hangsúlyozta, hogy „több és korszerűbb rakétával a norvég hadsereg jobban meg tudja majd védeni az országot a légitámadások ellen”.

A rakétavásárlás Norvégia eddigi legjelentősebb egyedi fegyverbeszerzései közé tartozik.

Ukrán drón megsemmisíti az orosz kémet – exkluzív felvétel a frontvonalról

Egy ritka és lélegzetelállító videó került napvilágra, amely betekintést enged a modern hadviselés egyik legizgalmasabb pillanatába. Az ukrán védelmi erők drónjai szó szerint vadásznak az orosz felderítő drónokra, és most végre láthatjuk, hogyan zajlik ez a high-tech macska-egér játék a levegőben – írja a Magyar Nemzet.

Ez a jelenet rávilágít arra, mennyire fontos szerepet játszanak a drónok a modern hadviselésben. A szakértők szerint az ilyen típusú összecsapások egyre gyakoribbá válnak a háborús övezetekben.

Ezeket az országokat utálják az ukránok

Oroszország (94%), Irán (85%), Belarusz (84%) – erről a három országról vannak a legrosszabb véleménnyel az ukránok a Razumokv Intézet legfrissebb felmérése szerint. A közvélemény-kutatást azokon a területeken végezték, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, és nincsenek harci cselekények – írja a Magyar Nemzet.

Részletesebben: 6,2 százalék pozitívan, 21,8 százalék többnyire pozitívan, 30,2 százalék negatívan, 29,3 százalék többnyire negatívan ítélte meg Magyarországot, míg 12,6 százalék diplomatikusan annyit mondott, nehéz megítélni.

További részletekért kattintson.

Oroszország készenlétben

Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium éppen azon dolgozik, hogy felkészüljön arra az esetre, ha az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei nagy hatótávolságú rakétákkal segítik Ukrajnát. Putyin úgy véli, Ukrajna ezt egy esetleges Oroszország elleni csapásra használná fel – számolt be hétfő hajnalban a The Guardian, írja az Origo.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 6131-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6935-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.

Ez történt vasárnap: