Évad végére még egyszer megnevetteti a Csiky a közönséget

Halmos Aladár egyedi módon tanítja „stemplizni” a Bank újdonsült alkalmazottját, Kovács Verát, aki betéved egy autószalonba nézelődni. Ott, a pénzintézet nőcsábász vezérigazgatója, Szűcs János éppen kocsit vesz. Unja már, hogy a nők csak pénzéért és rangjáért szeretik, ezért vidékre készül, ám a fiatal lány annyira megtetszik neki, hogy tréfát eszel ki, és ekkor kezdődik a bonyodalmakkal tűzdelt mese, amelynek mozgatórugója egy csodás autó...

– Fiatalságából eredő tapasztalatlanság, ami ebben a fiatal lányban van – mondta Szabó Nikoletta az alakításáról, amelyet igyekezett az 1934-ben bemutatott filmbéli karaktertől elvonatkoztatni. Szücs Jánost Kaposváron kettőzve láthatja a közönség.

–Sok mindent közösen fejtettünk meg a karakter kapcsán. Olyan pontokat, érzelmeket kerestünk a karakter kapcsán, ami megváltoztatja, és amit nem tud irányítani – mondta Kisari Zalán.

– Kedvenc jelenetem a második felvonásban, amikor egy őszinte, szerelmes dalt énekelek, ám négyszer félbe szakítja valaki: abszurd és vicces – mondta Szőke Richárd, aki szintén Szücs Jánost alakítja az előadásban. 

– Rendkívül szórakoztató, minden elemet tartalmaz, ami a műfajra jellemző. Könnyed, ezért azt képzelhetnénk, hogy az elkészítése is az, de bonyolult a szöveg, bonyolult a zene, és bonyolult a díszlet. Nehéz így rendezni, hogy a saját sikereim elemeit ne erőltessem rá a szereplőkre – tette hozzá Puskás Tivadar, rendező, aki korábban alakította már Halmos Aladár szerepét, amelyet a kaposvári változatban Mészáros Tibor alakít.

– Ikonikus figura, mindenki által ismert, ez egy igazi ziccerszerep. Természetesen láttam az eredeti változatot, kihagyhatatlan volt gyermekkoromban. Nem hinném, hogy bárkinek el kell mesélni, miről szól a történet, ám a színpadi változat nem követi közvetlenül a filmet – mondta Mészáros Tibor, aki a táncokat is betanította a Somogy Táncegyüttes tagjainak.

A Parlament, a Vajda Hunyad vára, a Nyugati pályaudvar... Budapest híres épületei díszletként szolgálnak, sőt, még bútorként is egy-egy híres fővárosi hídra, épületre, vagy éppen hajóra foglalnak helyet a szereplők a Túri Erzsébet által megálmodott díszletben.