Új úton a csúcs felé

Higgy magadban! A nem újkeletű vezérelv mentén sokan és sokféleképpen próbáltak már utat mutatni a (sport)világban. A kísérletek egy része bevált, mások kudarcot vallottak, mert hiányzott vagy hibádzott valami.

A hit hegyeket megmozgatni képes ereje csak ott tud érvényre jutni, ahol adott a bizalom.

Egyfelől az embernek saját magában, másrészt az iránt, aki az irányt szabja.

Klink Zoltán Egerben arra adta a fejét, hogy az NB II-be vezényli az NB III-ban szereplő labdarúgó-csapatot. Az Újpest és a Vasas NB I-es múlttal rendelkező hajdani futballistája vezetőedzőnek szerződött Hevesbe, és arra készül, amire Magyarországon még nem akadt példa. A számításait a testépítés és a fitnesz világában megtalált szakember ökölvívásban (Erdei Zsolt), kajak-kenuban (Kammerer Zoltán), vízilabdában (magyar női válogatott) és úszásban (Verrasztó Dávid, Kozma Dominik) már bizonyította, miként lehet egy sportolót eljuttatni a csúcsra. Labdarúgásban eddig még nem sikerült kiteljesednie, mert az U21-es válogatottnál idő előtt be kellett fejeznie a munkát, ahogy a III. Kerületi TVE gárdájától is korán megvált.

A tréner húsz fegyelmezett katonával indul majd harcba. A még formálódó keret tagjainak azt sulykolja: amit eddig tanultak a futballból, azt felejtsék el! Az Eger SE-nél más időszámítás következik. Noha hamarosan hozzálátnak a Szentmarjay Stadion felújításához, Klink Zoltán azt kérte, a lelátóhoz szeptemberig ne nyúljanak. A lépcsőzés ugyanis elengedhetetlen feltétele az erőnlét növelésének. A fizikai állapot fejlesztése az alapot jelenti, miként az is, hogy minden edzést videóra vesz, és valamennyit adatot rögzít a játékosokról a tréner. Amit előre ki lehet számolni és meg lehet tervezni, azt elvégzi. Ígérete szerint mérkőzésen nem szól azért, mit kell a pályán tenni a játékosnak, hová passzoljon, mikor rúgjon kapura. Azt viszont hallani fogja mindenki, hová helyezkedjen labda nélkül.

„Nekem ti vagytok a világ legjobb csapata” – így a kijelentés Klink trénertől. Az NB III-as idény augusztus 4-ei rajtjáig alig több mint három hét áll rendelkezésre, hogy meg legyen az a húsz „katona”, aki a falnak is képes nekimenni, ha az edző azt kívánja. A nézőknek eközben nincsenek nagy vágyaik, ők csak a győzelmet akarják kedvenceiktől. Mi meg úgy vagyunk ezzel: hisszük, ha látjuk! Addig marad a remény és a szeretet, mint ugyancsak isteni erény.