Nem könnyes

Rónai Gábor

Újabb korszakos zsenivel lesz szegényebb a német futball, pontosabban a német válogatott: Manuel Neuer bejelentette, hogy többé nem ölti magára a Nationalelf szerelését. A 38 éves kapus 124 mérkőzésen őrizte hazája válogatottjának kapuját, 51 alkalommal úgy tette mindezt, hogy az aktuális ellenfelek játékosai nem tudtak betalálni neki. A brazíliai világbajnokságon, 2014-ben aranyérmet nyert Németországgal – Mario Götze emlékezetes góllal döntötte el az argentinok elleni finálét –, s a nagy tornákat tekintve ő lett a német csúcstartó: vb-ken és Eb-ken 39 alkalommal állt a kapuban.

„A napnak valamikor el kellett jönnie. Ma véget ért a pályafutásom a német válogatottban. Aki ismer tudja, hogy ez a döntés nem volt könnyű számomra” – így búcsúzott a drukkerektől, felelevenítve a vb-címet, s azt, hogy több mint hét évig kapitánya lehetett a világ egyik legjobb válogatottjának. 

Manuel Neuer nem csak egyszerűen kapus volt. Ő volt az a játékos, aki újradefiniálta a kapusposzt fogalmát.

 Kiváló reflexei mellett az egész tizenhatost az ellenőrzése alatt tartotta, csapata tizenegyedik mezőnyjátékosaként rengeteg pluszt is beletett a játékba.

Néhány éve az egyik internetes oldalon megjelent egy lista a világ huszonöt legjobb kapusáról. Olyan korszakos zsenikkel, mint a szintén német Sepp Maier és Oliver Kahn, az angol Peter Shilton és Gordon Banks, a szovjet Lev Jasin, az olasz Gianluigi Buffon, Dino Zoff és Walter Zenga, a brazil Claudio Taffarel, a mexikói Jorge Campos, a dán Peter Schmeichel, vagy éppen a spanyol Iker Casillas.

Ugye nem nehéz kitalálni, hogy kit tettek az első helyre a szakírók…

Manuel Neuer nem véletlenül időzített így. Az volt a legfőbb vágya, hogy hazájában védhessen egy nagy tornán, s ez az idei Európa-bajnoksággal – még ha az nem is alakult valami fényesen a negyeddöntőben búcsúzó német válogatott számára – ez is megadatott neki. Most viszont lelép a színről, de a búcsú nem könnyes. A Bayern Münchent még szolgálja egy ideig, pedig már a bajorokkal is megnyert mindent, amit lehetett. Kétszer volt Bajnokok Ligája-győztes, kétszer nyert Klubvilágbajnokságot, kétszer Szuperkupát, tizenegyszer német bajnokságot, ötször Német Kupát, hatszor Német Szuperkupát. A megannyi egyéni díjáról nem is beszélve. De még van ambíciója, imádja, amit csinál, s még nagyon sokáig szeretné csinálni.

A bajor fanatikusok az új idényben is ünnepelhetik, tapsolhatnak neki, fotózkodhatnak vele. Ők egy ideig még irigylésre méltó helyzetben lesznek.