A Balaton többmilliárdos kérdése: kinek fáj a foga a kikötőkre?

Siófok veszélyt érez, írtuk meg nemrég, amikor arról adtunk hírt: a város törekszik arra, hogy legalább ötven plusz egy százaléknyi részvényt, illetve szavazati arányt szerezzen a társaságban, „így akadályozva meg, hogy ingatlanonként szedjék szét a Bahartot”. Siófoki információi szerint ugyanis erre is mutatkozik hosszú távú szándék. A képviselő-testület arról is döntött: a zrt. közgyűlésén résztvevő siófoki képviselő szavazatával minden olyan szándékot meg kell hogy akadályozzon, amelyik a cég bármelyik kikötőjének eladását szorgalmazná. – A társaság a nemzeti vagyon része, s hosszú távon is közösségi vagyonként képzeljük el a működtetését – szögezte le Balázs Árpád siófoki polgármester.



Hét év múlva, 2021-ben lejárnak a hajózási részvények elidegenítését szabályozó szerződések (addig csak a tulajdonos önkormányzatok adhatják-vehetik egymás között), így akkortól akár magánvállalkozások is szerezhetnek tulajdonrészt. Siófok szerint több magánvállalkozó és az önkormányzatok egy része is partner abban, hogy a kikötői ingatlanokat egyenként adják el.

Kik is akarják szétszedni a társaságot? A balatoni hajózásra rálátással bíró informátorunk szerint „önként jelentkezőből” akad elég. Nem véletlenül vetődött például föl a magánhajós vállalkozások és a Bahart szezoneleji vitája során: a hajózási társaság kikötőket is üzemeltet és használja is azokat, s ez a helyzet szerintük alkalmas arra, hogy monopolhelyzetével visszaéljen. A Balaton második legnagyobb hajózási cégének, a Vanyolai Kft.-nek az ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta a minap egy hírportálnak: szerintük az volna a megoldás, ha az állam venné kezébe a közforgalmú kikötőket. Vanyolai Krisztián úgy tudja, már a versenyhivatal is megállapította a Bahart versenyfölényét, de semmi sem változott. Szerinte a Balatoni Hajózási Zrt.-ről le kellene választani a kikötők üzemeltetését, hogy minden piaci szereplő azonos feltételekkel használhassa azokat.

A rendszerváltáskor a balatoni hajózási társaság „ölébe pottyantak” a kikötők – így értelmezi a konkurencia, másként látja azonban Halmos Gábor, a Bahart jelenlegi vezetője. – Az állami vagyon nevesítésekor valóban a társaság „kapta meg” a kikötőket, de emlékezzünk vissza, hogyan néztek ki ezek a létesítmények 1990-ben és hogyan néznek ki ma – így a vezérigazgató. – Megörökölte ezeket a gyakran „lepukkant” kikötőket Bahart és azóta jelentős ráfordítással sorban komfortossá, a kor követelményeinek megfelelővé tette. Ha valakinek a kikötőkre fáj a foga, akkor előbb számoljunk el! Jöjjön egy szakértő, számolja ki, mennyit értek akkor és mennyit érnek ma! Ha valaki vinni akarja, előbb fizesse ki nekünk a befektetett százmilliókat! Elhiszem egyébként, hogy ma már, amikor 21. századiak a kikötőink, egyben csábítóak is...

Informátorunk szerint több önkormányzati vezetőt is „biztatnak” a háttérből: vegyétek át a kikötőiteket, biztos jobb gazdái lennétek. A kérdés csak az, hogy ha egy önkormányzat rájönne, hogy mégsem tudja fenntartani (komoly bevételt nem termel, viszont költséggel jár), akkor vajon mi történne? Továbbadná külső vállalkozásnak vagy sem? Esetleg a háttérben néhányan éppen erre ácsingóznak?
– Teljes mértékben egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy a kikötőt üzemeltesse az adott önkormányzat – árulta el lapunknak Takács József balatonszemesi polgármester (települése már csak 0,32 százaléknyi tulajdoni hányaddal bír a zrt.-ben). – Szerintem jó gazdái lennénk, nem adnánk tovább, mert érdekünk, hogy fennmaradjon a hajózás, mint turisztikai attrakció.
A balatonlellei Kenéz István is el tudna képzelni egy ilyen variációt, balatonboglári kollégája, Mészáros Miklós csak annyit mondott: örül, hogy Siófok védi a köztulajdont. Bóka István, Balatonfüred polgármestere sem nyújtotta hosszúra a választ: – Az az érdekünk, hogy a jelenlegi részesedésünket megtartsuk a társaságban, s hogy a kikötőnk állami, vagy önkormányzati kézben legyen.

Siófok 44 százaléka több mint 1,7 milliárd forintot ér

A siófoki székhelyű Balatoni Hajózási Zrt.-nek a huszonkét, kikötővel rendelkező önkormányzat a tulajdonosa, de ma már nagyon eltérő tulajdoni hányaddal: míg a legutóbbi részvényvásárlásával Siófok részesedése 44 százalékra nőtt (e részvénycsomag névértéke meghaladja az 1,7 milliárd forintot), a sorban következő Keszthely 12, Balatonfüred 9 százaléknyi tulajdonhányaddal bír (492, illetve 368 milliót érő pakettel) és számos település valójában már csak névlegesen tulajdonos, mert az elmúlt években értékesítette részvényei döntő többségét, melyekre általában Siófok volt vevő; például Tihany is már csupán 0,24(!) százalékkal rendelkezik.

A Balatoni Hajózási Zrt. tulajdonosainak részvényhányada százalék*

Siófok 41,13

Keszthely 12

Balatonfüred 9

Balatonboglár 7,49

Balatonföldvár 5,49

Balatonlelle 4,51

...

Balatonszemes 0,32

Tihany 0,24

Csopak 0,07

Balatonudvari 0,02

*Siófok legutóbbi részvényvásárlását még nem vezették át

forrás: Bahart

Keszthely 12

Balatonfüred 9

Balatonboglár 7,49

Balatonföldvár 5,49

Balatonlelle 4,51

...

Balatonszemes 0,32

Tihany 0,24

Csopak 0,07

Balatonudvari 0,02

*Siófok legutóbbi részvényvásárlását még nem vezették át

forrás: Bahart

-->